Szemléletváltás kell

2022.01.24. 14:00

Növekedett a kutyatartók száma, sok állat kerül menhelyre idős gazdától - Zalaegerszegen érdeklődtünk

Minden második magyar háztartásban él legalább egy kutya annak a tanulmánynak az adatai szerint, amit a közelmúltban tettek közzé. A COVID-járvány előtt 2018-ban készült hasonló kutatás, amiben a kutyatartók számát és a kutyatartás szokásait térképezték fel.

Mozsár Eszter

Fotó: Pezzetta Umberto/Illusztráció

Fotó: Pezzetta Umberto/Illusztráció

A felmérés azt is megmutatta, hogy nagyon kevés kivétellel egyetértenek azzal, miszerint a felelős állattartás alapjait már gyermekkorban el kell sajátítani. A megkérdezettek 95 százaléka elfogadja továbbá, hogy az Agrárminisztérium támogassa az országos ivartalanítási akciót.Három évvel ezelőtt 36 százalék volt az ebet tartó háztartások aránya, ami 2021-re 50,4 százalékra emelkedett. Ennek a kiugróan magas számnak okait is vizsgálta Vetter Szilvia és Vizi Veronika (Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központ), valamint Ózsvári László (Állatorvostudományi Egyetem, Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszék).

A legtöbben egy kutyát tartanak, a hárommal többel rendelkezők száma csupán 1 százalék. Az ebtartók nagy arányban nők, és kiemelkednek a 60 év felettiek. 2018-ban inkább férfiak választották kedvencnek vagy házőrzőnek az ebet, s jórészt a 40-es korosztályra volt jellemző a kutyatartás. A válaszokból kiderül az is, hogy nagyon sokan véletlenszerűen, nem valós igények alapján jutnak a szőrös négylábúhoz, ami később ember- és állatvédelmi problémák forrása lehet. A gazdák 34 százaléka inkább, 47 százaléka pedig teljes mértékben tisztában van az őket érintő jogi kötelességekkel. Bár a többség elégedett a kutya engedelmességével, azonban 85 százalékuk se iskolába, se kiképzőhöz nem viszi az ebet, s a későbbiekben sem tervezi azt.

Természetesen a tendenciával kapcsolatban kíváncsiak voltunk egy állatmenhely mindennapjaira is. A Bogáncs Zalaegerszegi Állatvédő Egyesület közösségi oldalán már január elején ott villogott a STOP tábla, azaz nem tudnak több ebet befogadni, így is szűkös körülmények között él a közel 160 kutya a Csilla dűlői telepen, és az ideiglenes befogadnál sincs több hely. Ezt a tényt támasztja alá a vizsgálat eredménye, ami szerint viszonylag kevesen, alig 14 százaléknyian választanak menhelyről, gyepmesteri telepről kutyát. Abai Erika nem győzi hangsúlyozni a különféle fórumokon: az emberi felelőtlenségből eredő gondokat nem tudja mindig és elsősorban orvosolni a telep.

Abai Erika hozzáteszi, éppen a nem megfelelő hazai körülmények miatt jórészt külföldre adják örökbe a kutyákat, minden esetben ellenőrzött helyre. Egy felelős kutyatartónak ugyanis hozzá kellene járulnia valamilyen mértékben az oltási, chipelési és ivartalanítási költséghez, azonban azt sokan nem vállalják, illetve sokallják. Az örökbefogadási díj éppen a felelős gazda elkötelezettségét mutatja, nem pedig az állatmenhelynek jelent profitot. Még mindig sokan nem értik, hogy az ivartalanítás meggátolná a felesleges túlszaporulatot.

A menhely vezetője bízik a szigorodó törvényekben és szankciókban, s azzal is egyetért, amit az Agrárminisztérium és a NÉBIH "Gazdijogsi" programjának keretei között készült felmérés mutat: az állatok nagy száma jelzi, hogy igenis szükség van megfelelően képzett szakemberekre, valamint a kutyatartást segítő és kutyabarát szolgáltatásokra. Mindenekelőtt azonban szemléletváltásra.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában