Frissen Zalából

2022.01.17. 11:30

Felsőrajki templom: „Éljen a hazai ipar!”

Az 1927-évi Egyházlátogatási jegyzőkönyv Rajk azonosításaként említi a premontrei prépostságot, melyet az alsólendvai Bánffi család alapított 1239-ben a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. Ez az adat a Szülőföldem Felsőrajk monográfiában olvasható, melyet a több mint kilencven évesen, tavaly elhunyt Horváth László írt. Az említett jegyzőkönyv nagy felbuzdulás kapcsán, a felsőrajki plébánia újbóli megalapítása alkalmából született. Hogy mi történt a megelőző több mint ezer évben, ezt főbb vonalaiban foglaljuk össze a Zalai falvak templomai sorozatunkban.

Győrffy István

Felsőrajk, Szent Anna templom

Forrás: Győrffy István / Zalai Hírlap

Felsőrajk, Szent Anna templom

Forras: Győrffy István / Zalai Hírlap

A faluban, Pacsa felől érkezve, a negyedik háznál építkeztek, s a földmunkáknál különféle cserepeket találtak. A régészek megvizsgálták ezeket, s kiderült, avar kori temetőre bukkantak. A település 1019-ben, a zalavári apátság alapító okiratában fordul elő először, melyben Szent István király tizedfizető helyként említi. Ez a vidék mocsaras, ingoványos terület volt, nem is lehetett egybefüggő községről beszélni, hiszen a település több elkülönített mocsárszigeten terült el. Történelmi tény, hogy a rajki templom volt Magyarországon az első, amelyet, közvetlenül a tatárjárás után Szent Anna tiszteletére szenteltek fel. A fából épült templom nem ott állt, ahol a mostani, hanem a Házakhelye határrészben, ami ma mező, pedig az ősi falu is ott lehetett. A török kilenc alkalommal gyújtotta fel a községet, az 1532-es invázió után, amikor a falu majdnem teljesen megsemmisült, az itt élők elhatározták, hogy földvárat építenek. Alaprajzát az olasz hadmérnök Turckho felmérései alapján ismerjük.  A várhoz kapcsolódik Nagykanizsa várkapitányának Thúry Györgynek a halála, aki 1571. április 2-án várlátogatáson volt a Rajki Várban. A törökök csapdát állítottak neki, s Orosztony határában lekaszabolták őket. Még a 16. században épült fel Felsőrajk egyházközségének Szent Anna temploma. A rajkiak gyakran ide menekültek a törökök elől. 

A templombelső a torony alatti oszlopok közülForrás: Győrffy István / Zalai Hírlap
Templombelső a bejárat felőlForrás: Győrffy István / Zalai Hírlap

A Kiegyezés után kastélyok épültek Felsőrajkon, s ekkor fogtak bele új templomépítésbe is, bár már jóval előbb, 1803-ban a Rajky család a felsőrajki plébánia részére telek adásáról nyilatkozott. A templom építéséről többször is írt az akkor már létező Zalai Közlöny, amelyben először 1879 szeptember 7-én jelent meg, hogy "Felső-Rajkon díszes templom épül a lebontott régi helyén a hívek számára". November 16-án újabb közlést lehetett olvasni: "Felső-Rajkon Ujlaky József plébános úr buzgó fáradozása és a hívek készsége folytán a régi roskatag templom helyére új, s díszes templom épült, ennek költségei fedezéséhez megyés püspökünk Dr. Kovács Zsigmond úr ő excja 100 forintot adományozott." November 30-án adták közre, hogy az új templom felszentelése 1880. nyarán, Anna-napkor lesz. Ez mégsem ekkor, ha nem előbb történt meg, Unger János felső-rajki földbirtokos emígy írt erről július 2-án a lapban:

"Hogy az egyház mily fenséges az ő szertartásaiban, áhítatos érzés közepette, győződtünk meg akkor, midőn szemtanúi lehettünk azon várva várt ünnepélynek, mely múlt hó 29-én ejtetett meg Felső-Rajkon… Láttuk minden irányban az utakon egyházi zászlók alatt oda seregleni a sokaságot. A szertartás 10 órakor kezdődött, harangok zúgása, mozsarak durrogása között. Mintegy 12 lelkipásztort láttunk együtt. A szentelési szertartás Modrovits Gergely apát úr ő nagysága által végeztetett roppant néptömeg jelenlétben. — Az ünnepély szónoka szépen fonta beszédébe Ujlaky József pacsai plébános úrnak elvitázhatatlan érdemeit, aki, mint mondá oly éber, oly szívós kitartással, jelleméhez oly szilárd kapcsolatos következetességgel, oly körültekintéssel, oly megdönthetetlen kiszámítással emeltetett ismét Isten dicsőítésére egy újabb templomot! Megjegyezzük még, hogy a felső-rajki derék iparosoknak méltán becsületükre válik, az igen csinos templom egész szerkezetének összeállítása. Hisz a vállalkozó építőmester, asztalos és minden egyéb munka úgymint szószék, oltár a felsőrajki iparosok által készíttetett és pedig oly csinos, oly műízléssel, hogy bármely fővárosi szakértőnek is díszére válnék! Éljen a hazai ipar!"

A templom szószékeForrás: Győrffy István / Zalai Hírlap

1879 után, 1919-ben a templom restaurálásra szorul – olvashatjuk az újabb templomtörténeti feljegyzéseket Horváth László monográfiájában. A falubeliek fizikai munkáján és pénzbeli adományán túl, név szerint is találkozni az új földbirtokosok nevével, mint jelentősebb adakozókkal. Thassy Imre és családja 2000 koronát, Vécsey Lászlóné 3000 koronát, Etlényi Józsefné 500 koronát, Vígh Bálint 1000 koronát adott. Hogy ez mennyit ért, az kiszámítható abból is, hogy az egynapi napszámbér 25 korona volt. Az orgona javítása 2360 koronába, a templom festése 5600 koronába, a keresztelőkút 2600 korona került.

A templom körüli parkban az első világháború hőseinek, mészkő hasáb cölöpökre került az új névtáblájaForrás: Győrffy István / Zalai Hírlap
Az első világháborúban elesettek katona szobra. Az eredeti megrendelőnek nem kellett, mert hibás az ábrázolás. A katona a valóságban, ebben a helyzetben a másik lábával lép előre. Felsőrajk akkori vezetői ezzel a hibával is elhozták a szobrotForrás: Győrffy István / Zalai Hírlapt

1919. június 19-én, Felsőrajkon nyilvános népgyűlést tartottak, melyen fontos elhatározás született: Felsőrajk és Pötréte egyesült községek önálló plébánia felállításáról döntöttek. A püspökség jóváhagyta a kérelmet, ideiglenes plébánosnak Barta Istvánt nevezték ki. Ifjú Thassy Imre lett az egyházközség világi elnöke. Az önálló plébánia már ötven éve hő vágyuk volt a felsőrajkiaknak és a pötréteieknek. A plébános egyelőre bérelt házban lakott, de a hitközség kötelezte magát arra, hogy 1920-ra felépíti a plébánia házat, mely aztán csak 1924-re készül el. A megyéspüspök 1919 július 1-én Felsőrajk és Pötréte községeket egész politikai határukkal együtt, a pacsai plébánia területéből kiszakította és Felsőrajk néven önálló plébániává alakított át. A plébániának kegyura nincs, hanem szabad adományból, a "megyéspüspökúr őméltósága bőkezű adományból, a magyar királyi vallásalap segélyéből, és a hívek adományából" épül. 

Ketten a keresztút készítői közül, Varga József és (jobbról) az elhunyt ifj. Czémán LászlóForrás: Győrffy István / Zalai Hírlap

A mára szépen felújított templomnak és plébániának Rudi Péter atya a plébánosa: 

– 2019-ben kerültem Felsőrajkra. Az augusztus 20-i misét elődömmel Csonka Nándor atyával mutattam be. Helyezésem Bakonyjákótól elég messze szólított, megtapasztaltam a zalai szíves vendéglátást, a mindig is egyházközeli Czémán család, valamint a hívek barátsággal fogadtak. A felsőrajki plébánia épületét azóta felújítottuk a Magyar Falu pályázaton nyert támogatásból, most a ravatalozó felújítása, temetőkápolna építése van előkészítés alatt, szintén támogatásból, melyet a Miniszterelnökség templompályázatán nyertünk. Keresztutat is létesítettünk 2020-ban: elmondhatjuk, hogy a Hegyaljai Keresztút civil kezdeményezésként, teljesen önerőből készült, egyházi támogatással. A hegyi gazdák, Czémán László világi elnök és barátai anyagi támogatásával kezdték el a kövek beszerzését, majd a mészkő hasábokra rákerültek Simon András grafikusművész rajzai, melyeket ifjú Czémán László mart bele a kövekbe, Varga József pedig a festést készítette. Ifjú Czémán László sajnos 2021 nyarán elhunyt, a kiváló közösségi ember halála nagy szomorúsággal tölti el a szíveket. A Keresztút örök emléke nekünk – idézi fel Rudi atya, s igy folytatja:

A falu a templommal a szőlőhegyrőlForrás: Győrffy István / Zalai Hírlap

– A templom nagyon szép állapotban van, köszönhető Csonka Nándor atyának és Czémán Lászlónak, valamint az akkori önkormányzati vezetésnek. 2011-ben lett kész a templom külső felújítása, a belső tér, a szentély pedig azután került felújításra, új oltár is létesült, melynek szépsége Nándi atya ízlését dicséri. Felsőrajkon aktív az egyházi közösségi élet, próbáljuk rendezvényekkel, liturgikus eseményekkel a híveket az egyházban tartani, növelni számukat. Segítő emberekre találtam Felsőrajkon is, ahogy Hahóton is, melynek plébániáját is én szolgálom. Köszönet érte mindenkinek.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában