Átadták a Kápolnapusztai Bivaly­rezervátumban épült új kilátót

Kiemelte: e téren vélhetően egyetlen európai országban sem történt ennyi fejlesztés. Például kerékpárutak és bringapályák épültek, jutott forrás turistaházak felújítására, illetve attrakciófejlesztésre, továbbá kilátók korszerűsítésére és építésére, mint Kápolnapusztán is. Révész Máriusz emlékeztetett, a bivalyrezervátumban évente 30-40 ezer látogatót fogadnak, és reményei szerint ez a szám idén tovább bővül.

Révész Máriusz emlékeztetett: az országban a leglátogatottabbnak számító Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban 2010-ben mintegy 300 ezer vendéget fogadtak, ez a szám mostanra félmilliósra növekedett – főként a fejlesztéseknek köszönhetően, illetve azért, mert a Covid-járvány lendületet adott a belföldi turizmusnak.

– Nagyon sok visszajelzés érkezett arról, hogy az emberek rádöbbentek, milyen nagyszerű országban élünk – fogalmazott a kormánybiztos. – Akik korábban például Máltára, Tenerifére jártak, az elmúlt két évben kénytelenek voltak itthon maradni, és észrevették, milyen remek turisztikai célpontok vannak határon belül is. A fejlődéshez pedig a kormány biztosítja a szükséges forrásokat.

Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára kiemelte, változnak a turisztikai igények, „ma már a pihenést nem csak a vízparton, a strandon ülve, keresztrejtvényt fejtve képzeljük el”. Leszögezte: persze, megfürdünk például a Balatonban, de utána aktív kikapcsolódást szeretnénk, kerékpározást, természetjárást, túrázást, vagy épp felfedezni a barlangok világát, esetleg őshonos magyar haszonállatokkal ismerkedni – s ezek mind megtalálhatók a nemzeti parkok kínálatában.

– A megváltozott igényeknek megfelelően formáljuk az infrastruktúra-hálózatot, az ökoturisztikai kínálatunkat – folytatta a politikus –, s mi magunk is rengeteget fejlődtünk az elmúlt évtizedben. A nemzeti parkok dolgozóinak létszáma 2010-hez képest megduplázódott, a költségvetésük pedig a négyszeresére nőtt.

Nagy Bálint, Keszthely polgármestere leszögezte: Keszthely, Hévíz és a Kis-Balaton térségének egyik legfontosabb ágazata a turizmus, amelynek kiemelkedő szereplője a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI), amely folyamatosan fejleszti kínálatát. Szerinte az új kilátó is sokakat vonz majd, így közvetetten hozzájárul a helyi gazdaság erősítéséhez.

Puskás Zoltán, a BfNPI vezetője kiemelte, programjaikat 14 bemutatóhelyükön úgy hirdetik: „a Föld mélyétől a csillagos égig”. Hozzátette: alaptevékenységük az állami természetvédelem, amely mellett – mint Kápolnapusztán is – fontos az állattartás, a gazdálkodás és az ökoturisztika, s utóbbi érdekében folyamatosak a fejlesztések. A 19 millió forintba került kilátó építéséhez a BfNPI 16 milliós támogatást kapott. Az igazgató rámutatott: a környéken nem volt olyan magaslati pont, ahonnan a Kis-Balatonra s a legelésző bivalycsordára is rálátás nyílik.

Az impozáns építményt dr. Háda László zalakarosi plébános áldotta s szentelte meg.