A történelmi egyházak zalai képviselői a gyülekezetek megerősödését várják az új évtől

Páli Zoltán zalalövői plébános ez utóbbit tartja a legfontosabbnak, hiszen meglátása szerint a járványveszély, az egészségügyi veszélyhelyzet félelmet generált, ezáltal pedig az élet számos területén szült bizonytalanságot.

- Nekünk, vallási vezetőknek, éljünk akár nagyvárosban, akár egy kistelepülésen, ezen a téren is segítséget kell nyújtanunk az embereknek, akik bizalommal fordulnak felénk - magyarázta a katolikus pap. - Elsősorban lelkiekben kell megerősítenünk őket abbéli hitükben, hogy a Jóisten még az ilyen nehéz helyzetekben sem hagy el bennünket. Bizodalmunk van abban, hogy 2022-ben már mindvégig jelen tudunk lenni a templomokban a szentmiséken, imádságokkal támogatva egymást, mint ahogy abban is, hogy a városi, községi rendezvények megtartására is lehetőség lesz. Utóbbiak szintén fontosak az egyház számára, hiszen az ember életéhez az is hozzátartozik, hogy felszabadultan tudjon örülni. Nem utolsósorban szeretném remélni, hogy a családok is megerősödnek, mert a bezártság, az elmúlt időszak bizonytalansága őket is próbára tette. Mi, vallási vezetők nemcsak az áldáson keresztül vagy a templomainkban, közösségi helyeinken, iskolákban és óvodákban elhangzó bátorító szavakkal tudunk ehhez megerősítést adni, de a karitatív szervezeteinken keresztül azokat a tényleges rászorulókat, akik ebben a helyzetben nehezen boldogulnak a maguk erejéből, akár anyagilag is tudjuk segíteni.

Páli Zoltán kérdésünkre azt is hozzátette: a zalalövői Szent László-templom belső felújítása megvalósult, köszönhetően elődje, Horváth István Sándor odafigyelésének. Szintén befejeződött a Szent Márton közösségi ház kialakítása, az ő feladata ez utóbbi tartalommal való megtöltése. A plébániához tartozó kisebb templomok - amelyek a zalapatakai, illetve a mindszenti településrészen, valamint Szőcén és Hegyhátszentjakabon találhatóak - viszont kevésbé jó állapotban vannak, így idén azok megújításának előkészületein fog dolgozni.

A Kerkamenti Református Társegyházközség lelkésze, Szakál Zoltán szintén úgy fogalmazott: elsősorban ők is azt várják 2022-től, hogy mihamarabb tűnjön el a vírus, s engedje a közösségi élet helyreállítását, az emberek szabad találkozását.

- A járványhelyzet rengeteg bizonytalanságot hozott az életünkbe, s a mi kis gyülekezetünket alaposan meg is tépázta, ez már számokkal is igazolható - magyarázta a lelkész. - Mindez azt jelenti, hogy míg az elmúlt években folyamatosan tudtuk emelni azok számát, akik anyagi kötelezettséget is vállaltak a közösség fenntartásáért, ez a folyamat az elmúlt évben, sajnos, a visszájára fordult. 2022-re az a célunk, hogy számban és lelkiekben is megerősödjünk.

Szakál Zoltán emlékeztetett: 2022-ben indulhat a kerkafalvai templom felújítási programja, amelytől nemcsak azt várják, hogy az Istenhez való közeledést segíti elő, hanem turisztikai- idegenforgalmi célokat is szolgál. Szeretnék látogathatóvá tenni a tornyát, onnan ugyanis nagyszerű panoráma nyílik a környező tájra. Terveik közt szerepel a hagyományos hittantábor megrendezése, ez utóbbi is a gyülekezet megerősítését szolgálja. Ugyanis mind a részt vevő gyermekek, mind az önkéntes segítők között évről évre akadnak olyanok, akik a tábor kapcsán veszik fel először a kapcsolatot a közösséggel. Az így kialakuló szimpátia pedig akár elköteleződéshez is vezethet.

Zsugyel Kornél evangélikus lelkész szerint 2022 ugyanolyan jelentőséggel bír, mint bármely másik év, vagyis egy új lehetőséget jelent számunkra, amit arra kell kihasználnunk, hogy még közelebb kerüljünk az Istenhez. Az evangélikus egyház ezért is választotta az év igéjének a Biblia vonatkozó részét.

- Ha Istenhez fordulunk, ő nem fog bennünket elutasítani, hanem a tőle megszokott módon továbbra is hűséges hozzánk - magyarázta a lelkész. - Én azt remélem 2022-től, hogy gyülekezeteinkben meg tudunk valósítani olyan programokat, amelyek ezt a lehetőséget kézzelfoghatóvá teszik az emberek számára. A járványhelyzet mindannyiunktól különleges hozzáállást igényelt, nekünk, lelkészeknek is alkalmazkodnunk kellett a kihívásokhoz, ám azt is tapasztaltuk, hogy a lelki igény továbbra is megmaradt a gyülekezeteink tagjaiban. Ezt az is jelzi, hogy csak kevesen maradnak el az istentiszteletekről, köszönhetően annak, hogy felvették az oltást, s mernek közösségbe jönni. Az elmúlt időszakra tehát az volt a jellemző, hogy visszatért az élet a templomaink falai közé, s a bibliaórákat is zavartalanul meg tudjuk tartani.

Zsugyel Kornél 2022-re szóló személyes célkitűzését is megfogalmazta, mint mondotta: a gyülekezet mindazon tagjait szeretné legalább telefonon elérni, akik bár szerepelnek a névjegyzékben, de személyesen nem vesznek részt a templomi alkalmakon. Ezt egyrészt amiatt tartja fontosnak, hogy megkérdezze a híveket: hogyan élnek, mi módon tudná lelki életüket segíteni, de egy másik vonatkozása is van a kapcsolatfelvételnek. 2022- ben ugyanis népszámlálás várható, ahol szeretnék megmutatni, milyen erőt képvisel Zalában az evangélikusság.

- A vallási felekezetekhez tartozó kérdésre nem kötelező válaszolni, én mégis arra biztatom az evangélikus testvéreket, hogy tegyék meg ezt - folytatta a lelkész. - Elsősorban önmagunk miatt, jelezve, hogy nem vagyunk egyedül, másrészt, ha egy nagyobb közösség vallja magát evangélikusnak, akkor talán az általunk elképzelt fejlesztések is nagyobb erejű támogatást élveznek. A barlahidai templom tetőjének felújítása nemrég fejeződött be, itt egy hálaadó istentiszteletet szeretnénk tartani, de a zalaegerszegi templomunk tetőzetének élettartama is a végéhez közeledik, nem szeretnénk megvárni, hogy beázzon. Az nagyobb, mintegy 70 millió forintos munka lenne, az összeg előteremtése nem várható el a gyülekezeti tagoktól. Bár folyamatosan gyűjtünk erre a célra, s eddig körülbelül kétmillió forint össze is jött már, de egyéb támogatásokra is szükség lenne.