Frissen Zalából

2022.01.12. 06:50

A 79 évvel ezelőtt indult áttörés áldozataira emlékezünk

Rettenetes túlerővel rontott a Vörös Hadsereg 79 évvel ezelőtt Uriv térségében a leharcolt és gyengén felszerelt II. magyar hadsereg katonáira. A doni áttörésnek nevezett hadmozdulat 1943. január 12-én kezdődött.

Gyuricza Ferenc

Pappné Zsálek Margit és Soós Zsolt a zalatárnoki emlékműnél

Forrás: Gyuricza Ferenc / Zalai Hírlap

Pappné Zsálek Margit és Soós Zsolt a zalatárnoki emlékműnél

Forras: Gyuricza Ferenc / Zalai Hírlap

Hazánkban és megyénkben is számos helyen emlékeznek ezekben a napokban a magyar hadtörténet egyik legnagyobb emberveszteséget okozó tragédiájára. Zalatárnokon Soós Zsolt polgármester és Pappné Zsálek Margit önkormányzati képviselő helyezték el kedd délelőtt a kegyelet koszorúját a hősi emlékműnél, melynek bronztáblája a II. világháborúban elhunyt helyi lakosok névsorát tartalmazza. 

– A II. világháború alatt mozgósított zalatárnokiakról nincsenek pontos adatok, de ismereteink szerint számuk megközelítette a 90-100 főt – mondta a polgármester. – Vagyis a zalatárnoki felnőtt és hadköteles férfiak mintegy 20 százaléka vett részt az 1942-43-as oroszországi hadműveletekben.

Soós Zsolt polgármester a megemlékezésen hozzátette: a zalatárnoki katonák sorsa részben az orosz hadszíntéren tüzérként szolgált Varga Imre néhai plébános visszaemlékezéseiből, részben pedig a levéltáros Bekő Tamás kutatásai alapján ismert. Az áttörés borzalmait csak néhány IV. hadtestbeli zalatárnoki honvéd élte meg testközelből, hiszen többségük ez időben az északi arcvonalat védte. Az érintettek a katonai kudarc nyilvánvalóvá válását követően, január 26-27-én kezdték meg a visszavonulást. A 111. hadtest utóvédje a 9. könnyű hadosztály 17/III. zászlóalja volt, amely – sorai között több zalatárnoki honvéddal – a II. hadsereg valamennyi alakulatát beleértve, utolsóként hagyta el a Don-menti állásokat. 

Zalatárnok polgármestere beszélt arról is, hogy a II. világháborúban hősiesen harcoló, és a doni áttörésnél is helytállt magyar honvédek tényleges rehabilitációjára csak a rendszerváltás után kerülhetett sor. A településen dr. Szinku Mihály állatorvos kezdeményezésére állították fel az emlékművet. 

Az időközben a község díszpolgárává lett szobrászművész, Béres János alkotása nem szokványos emlékmű. A kompozíció fő alakja Szűz Mária, a magyarok védőszentje, aki egy stilizált turul testébe rejtve őrzi az alatta elhelyezett táblán felsorolt hősi halottak névsorát.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában