Nem elég a törvény szigora

2021.12.27. 17:30

Sokan nem értik, miért baj, ha védett állatokat szándékosan elpusztítanak

A természetet károsító bűncselekmények egyre súlyosabb méreteket öltenek hazánkban – legyen szó akár védett állatok, növények elpusztításáról, vagy illegális kereskedelméről. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Traffic és a WWF Magyarország szerint a hatékony fellépés érdekében pusztán a törvényi szigorítás nem elegendő.

ZH

A tetemkereső kutyák nemcsak az elhullott madarakat, de a mérget is megtalálják

Forrás: parlagisas.hu

A három nagy múltú szakmai szervezet széleskörű szakmai egyeztetést kezdeményez és további konkrét javaslatokat is megfontolásra bocsát - a lényeget az MME által kiadott közlemény foglalja össze. 

 

Minden idők talán legsúlyosabb madármérgezése Turán; elpusztult fokozottan védett vörösnyakú lúd, söréttel a testében; mintegy 1200 tő, világszinten ritka, rendkívül nagy értékű kaktusz Mexikóból Magyarországra csempészve - hosszan lehetne folytatni a sort. Évről évre egyre súlyosabb természetkárosítási bűncselekményekről olvashatunk a hírekben, azonban az esetek igen kis része kerül napvilágra, még ritkábban történik vádemelés, és jut el az ügy a bíróság elé. Ha egyáltalán a bűnüldöző szervek tudomására is jutnak az ilyen ügyek, a környezet és természet ellen elkövetett bűncselekmények esetében sokszor igen bonyolult a bizonyítás. 

 

- Üdvözöljük és teljes mértékben támogatjuk, hogy a hasonló ügyekkel kapcsolatban szigorodjanak a törvényi előírások - szögezte le Árvay Márton, a MME mérgezések megelőzésével foglalkozó PannonEagle Life projektjének vezetője.

 

- Fontosnak tartjuk azonban, hogy a törvényjavaslatok benyújtása előtt szakmai egyeztetés történjen a témával évtizedek óta foglalkozó civil szervezetekkel, illetve biztosak vagyunk abban, hogy pusztán a jogszabályok szigorítása nem képes felszámolni a problémát. Ahhoz például a bűnüldöző szervek kapacitásának bővítésére is szükség lenne. Az MME keresőkutyás egysége által segített rendőrségi házkutatások során a környező országokban már több gyanúsítottnál sikerült magát a méreganyagot is lefoglalni, amit aztán kivétel nélkül bírósági ítélet követett. Tavaly például Ausztriában, idén pedig Csehországban marasztaltak el így egy-egy elkövetőt - mondta a projektvezető. - Fontosnak tartjuk, hogy a madármérgezéseken túl a többi természet elleni bűncselekmény is kerüljön be a köztudatba - folytatta a Traffic munkatársa, Balogh Annamária. - A büntetőeljárásban részt vevő szervek és a természetvédelmi ágazat szakértőinek bevonásával átfogó javaslatcsomagra lenne szükség, ami a jogalkotási kérdéseken túl más kihívásokra is reagál. Érdemben foglalkozni kell például a védett fajok illegális kereskedelmével, mely globálisan a kábítószer-, a fegyver- és az emberkereskedelemhez hasonló méreteket ölt, és számos esetben a korrupció, valamint a szervezett bűnözés melegágya. A probléma súlyát jelzi az is, hogy az Európai Unió jelenleg is prioritásként kezeli a környezeti bűnözést a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. 

 

A három szervezet egyetért abban, hogy a törvényi szigor önmagában nem oldja meg a problémát, szemléletformálásra és a bűnüldöző szervek kapacitásainak bővítésére is szükség lenne - utóbbira hazánkban is vannak jó gyakorlatok, például idén megalakult a Nemzeti Környezeti Biztonsági Munkacsoport. A szakmai szervezetek szerint nagy hangsúlyt kellene fektetni a környezetkárosítás elleni fellépésre, illetve arra is, hogy az élővilág veszélyeztetése esetén a jelenleginél súlyosabb büntetés sújtsa azt, ha valaki a foglalkozási körében követi el a bűncselekményt. A védett fajok illegális kereskedelme kapcsán fontos lépés lenne az üzletszerűség büntetőjogi szankcionálása és az ehhez kapcsolódó pénzügyi tranzakciók, hálózatok felderítése is. Ezenfelül a civilek levelében a megfelelő finanszírozás szükségessége és a társadalmi részvétel is szóba kerül. 

 

- Az előírások szigorodnak, ám ezek végrehajtásáról még mindig túlságosan kevés szó esik - vélekedett Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője. - A legnagyobb nehézséget pedig talán az jelenti, hogy sokan egyáltalán nem is értik, miért gond az, ha egy fokozottan védett állatot szándékosan elpusztítanak. Így pedig a súlyos ügyek sokszor nem is kerülnek napvilágra. 

 

A három szervezet célja, hogy hosszú távon csökkenjen a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények száma. Ehhez az kell, hogy olyan döntések szülessenek, amelyek hatására több ügynél jár sikerrel a felderítés, és amelyek eltántorítják ezektől a bűnöktől a potenciális elkövetőket.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában