Halojelenséget örökített meg olvasónk Zalaegerszegen

A megyeszékhelyi Arany János utcában lakó Zafir Mária december 18-án este negyed kilenc körül lépett ki a szabadba, és figyelt fel a fénygyűrű övezte teliholdra. Amit látott, az a halo, a fényudvar és köszönhetően fényképének, megoszthatjuk olvasóinkkal is. Ennek több típusa létezik, azonban mindet a 8-12 kilométer magasban képződő fátyol- és pehelyfelhőkben levő jégkristályok okozzák a felső troposzférában. A kristályok változatos alakja és különös rendeződése, valamint a fénysugarak beesési szöge egyaránt befolyásolja a halo típusát. A fénysugarak visszaverődhetnek a hatszöges formavilágú jégkristályok belső vagy külső lapjairól vagy megtörhetnek bennük, mint a vízcsepp esetén a szivárvány keletkezésekor. A Hold (Nap) körül fehéres gyűrű akkor képződik, amikor a fénysugarak megtörnek, elhajlanak az apró jégkristályokat alkotó magas szintű felhőzeten, például cirrus- vagy cirrostratuson. A jégkristályok jelenlétében bekövetkező fénytörések alkotják a halókat, és ha vízcseppen törik meg a fény, akkor látszik szivárvány. A jelenség lehet pár másodpercig vagy több órán át tartó. A légi forgalom növekedésével a halo egyre gyakrabban megfigyelhető a kondenzcsíkok miatt keletkező mesterséges felhőknél is. 

A jelenségnek számos fajtája van, ez függ attól, hogy a felhő milyen alakú jégkristályokat tartalmaz, a fény beesési szögétől és több más paramétertől is. A halojelenségek közül a leggyakoribb a 22 fokos szögben látható körgyűrű a Nap vagy a Hold körül.