Az idősekben nosztalgiát keltett, a fiatalokat talán kíváncsivá tette a hagyományos disznótor Hévízen

A szervezők azt mondták: a hagyományápolás mellett az ismeretterjesztés is fontos céljuk, illetve szeretnék a hazai alapanyagokra, élelmiszerekre irányítani a látogatók figyelmét ezzel a programmal is.

A vidám óévbúcsúztató rendezvény az idősebbekben nosztalgiát ébresztett. A nézelődők közül Széll Istvánné például arról beszélt lapunknak: vidéken nőtt fel és gyerekkorában rendszeres résztvevője volt az otthoni disznótoroknak. Úgy fogalmazott, egy jobb módú család évente 2-3 állatot is vágott.

- Emlékszem a hajnali perzselésekre, ami látványnak sem volt utolsó, hiszen akkor még szalmát használtak, s a többi munkafolyamat sem ismeretlen előttem - fogalmazott az asszony. - Persze a toros káposzta, a frissen sült hurka, a tepertő vagy a pecsenye ízét sem feledtem. Jó, hogy mindez még nem ment ki a divatból, az pedig látható, mekkora a különbség az üzletben vásárolt termékek és a falusi emberek által előállított finomságok között.

A fiatalok többsége azonban még nem vett részt disznóvágáson, ezért a piaci tor a hagyományok továbbadását is szolgálta. Ahogyan a két állatot felajánló Novák László családi gazdálkodó, a tótszerdahelyi Semec Farm vezetője megjegyezte: az emberek itt megismerhették, hogyan szednek szét és darabolnak fel egy fél sertést, és annak milyen "alkatrészei" vannak.

- Persze, faluhelyen a disznótor közös családi, baráti program még ma is - folytatta Novák László -, eredményeként pedig olyan élelmiszerek készülnek, amelyekkel semmi sem vetekedhet.

A háztáji disznóvágás azonban ma már kevésbé jellemző, főleg a városokban, pedig a gasztronómiai szakértő szerint lenne létjogosultsága, haszna korunkban is.

- Örülnék, ha lenne egy kis rendszer, előregondolkodás ezen a téren is - vette át a szót Somogyi Zoltán "Max" gasztronómiai tanácsadó -, hiszen így sokkal könnyebben, jobban, kevesebb hulladékkal működhetne egy-egy háztartás. A disznóvágás régen megalapozta a családok téli ellátását, így készültek fel ezekre a hónapokra. Hajdan nem lehetett elfutni a boltba például fél kiló karajért, ezért volt szükség hosszabb távú tervezésre.

A szakember szerint fontos visszaadni a hazai gazdálkodók, termelők becsületét azzal, hogy tőlük vásárolunk, nem utolsó szempontként ráadásul megbízható, nagyon jó minőségű termékeket.

A tegnapi hévízi - egy nyertes LEADER-pályázat segítségével megvalósult - program a hagyományok bemutatása mellett idegenforgalmi célokat is szolgált. Miklós Beatrix fő szervező, a Hévízi Turisztikai Egyesület elnöke jelezte: egyik céljuk a helyi termékek bemutatása és népszerűsítése volt, a másik pedig, hogy olyan programot kínáljanak, ami a városba érkező vendégeknek, turistáknak is vonzerőt, élményt jelent.

-Fontos, hogy mindezt megőrizzük és bemutassuk a fiataloknak is, és örömteli, hogy ez a korosztály is kíváncsi az itt folyó munkálatokra és a finomságokra - szögezte le a szakember, kiemelve: a rossz idő ellenére sokan kilátogattak a disznótorra. És akik ott voltak, nem távoztak üres hassal: az ételeket kóstolni is lehetett.