Zrínyi Miklós születésének és halálának évfordulója alkalmából tartottak konferenciát Zalaegerszegen

Zrínyi Miklós költő, hadvezér, horvát bán, Zala és Somogy főispánja 1620-ban született Csáktornyán, 1664-ben halt meg Zrínyifalván. A horvát és a magyar nemzet is nagy fiai közt tartja számon, ő maga is e kettős identitás mentén szolgálta a térséget, amikor a török támadásoktól védte. Zalában is jelen van az emlékezete, intézmények viselik a nevét, szobra áll több településen.

A tegnapi konferencia három kevésbé reflektorfényben lévő kérdéskört kínált a közönségnek. A családnak a mai Horvátországban található ősi vára történetét, mai állapotát Mihovics József, lapunk korábbi felelős szerkesztője, újságíró, a Zrínyiek kutatója tárta a hallgatóság elé. Dr. Zágorec- Csuka Judit író, költő, történész, a lendvai két tanítási nyelvű iskola könyvtárosa a három szomszédos ország Zrínyi- kultuszát kutatta, összegzése a közös emlékezetpolitika eredményeit is számba vette. Szemes Béla zalaegerszegi középiskolai tanár pedig Keresztury Dezső Nehéz méltóság című könyvdrámáját elemezte, a mű üzenetét a Zrínyi-gimnázium három diákja hozta közelebb a részletek felolvasásával.

A találkozó mondandóját Kiss Gábor, a megyei könyvtár igazgatója kiegészítései keretezték, a köszöntőt Velkey Péter, a zalaegerszegi polgármesteri hivatal humánigazgatási osztályának vezetője mondta, úgy is, mint magyartanár. E minőségében idézte fel a Szigeti veszedelem eposzt, mellyel az azonos nevű szigetvári hős dédapának állított emléket Zrínyi Miklós. Az eposz a középiskolai irodalmi tananyag része, a jobb megértés érdekében, a régies nyelv nehézségeinek leküzdése reményében 2016-ban megjelent egy átirat Somogyi Győző képzőművész rajzaival. (A nap folyamán elhangzott, hogy Zrínyi Péter lefordította horvátra bátyja művét, amely a betoldásokkal új szövegvariánsként értelmezhető, ráadásul mindkettő nyelvjárási nyelvemlék.) Velkey Péter olvasásra ajánlotta Passuth László Sasnak körme közt című idevágó történelmi regényét is, amely feltárja a korszak politikai világát. Az osztályvezető egyik víziója, hogy egyszer születik egy film a Zrínyiekről, méghozzá horvát-magyar koprodukcióban, ezzel is kifejezve a térség együtt élő népeinek közös múltját, kölcsönös tiszteletüket.

Volt kollégánk érzékletes úti beszámolónak is beillő előadását hallgatva megtudtuk, hogy a Bosznia-Hercegovina közelében lévő, tenger közeli Zrin nevű településen, ahol a Zrínyiek ősi, romos vára áll, ma már csak 10-en élnek, holott 100 éve még 700-nál is többen lakták. A vár neve horvátul kémlelést, szemlélést, kilátást jelent, mivel a magaslatról jól ellenőrizhető volt a környék. A Zrínyi család eredetileg a Subics nevet viselte, később vették fel az érdemeikért magyar királyi adományként kapott birtok nevét. A község ma nehezen megközelíthető, bár a horvát kulturális-történeti szervezetek igyekeznek ápolni a család emlékezetét. A térséget tavaly földrengés sújtotta, az 1990-es években a délszláv háború vonult át rajta, 1943-ban pedig a partizánok betörése révén halt meg az itt élő horvátok nagyobb része.

Dr. Zágorec-Csuka Judit elmondta, a 16-17. században a 8. legnagyobb földbirtokos családot tisztelték a Zrínyiekben, és számos kiemelkedő jelentőségű tagjuk szerepel a magyar és a horvát történelmi panteonban. Szólt a murakeresztúri Zrínyi-kadétok szervezetéről, a Zrínyiújvárnál zajlott régészeti feltárásokról, a csáktornyai Zrínyi-gárdáról, a hadtörténeti estékről, a határsávban megvalósuló várjátékokról, a településeken felállított szobrokról – mindez a Zrínyi-kultusz tárházába sorolandó. Számos magyar és horvát nyelvű kötet született az elmúlt években, amelyek kiegyensúlyozzák az évszázados elhallgatást.

Szemes Béla tanulmánya előtárta azt, hogy Keresztury Dezső miképp gondolkodott Zrínyi halálának tisztázatlan körülményeiről, a könyvdráma inkább a harcaiban és magánéletében is magára maradt költő öngyilkossági hajlamainak verzióját erősíti. Az előadást Keresztes Gergő, Szilágyi Édua és Péter Szabolcs gimnazista felolvasása illusztrálta, a diákokat Bajnóczy Zoltán tanár segítette.