Zrínyi-konferencia a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban

A hadvezér, politikus és író Zrínyi Miklós Csáktornyán született 1620-ban, Zrínyifalván halt meg 1664. november 18-án. Horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus, hadtudós, olvasható róla a lexikonokban. Az Oszmán Birodalom elleni harcot összefogással kívánta elérni. 1663–64-ben hadi sikereket aratott, a bécsi udvar mégis békét kötött a szultánnal. Zrínyi bizalma megrendült a Habsburgokban, azonban politikai fellépését 1664-ben egy vadászaton bekövetkezett váratlan halála megakadályozta. Főbb művei: Mátyás király életéről való elmélkedések, Szigeti veszedelem, Az török áfium ellen való orvosság.

A zalaegerszegi konferencián Mihovics József újságíró, író, lapunk korábbi felelős szerkesztője, Zrínyi-kutató A Zrínyiek ősi fészke, Zrin vára címmel tart előadást, dr. Za­gorec-Csuka Judit költő, író, a lendvai két tanítási nyelvű iskola tanára a Zrínyi-kultusz és a három együtt élő nép körében címmel idézi fel a magyar, szlovén és horvát emlékezetpolitikát, Szemes Béla tanár pedig Keresztury Dezső Nehéz méltóság című Zrínyi-drámájáról szól. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság zalai tagozata konferenciáján a Zrínyi-gimnázium növendékei Bajnóczy Zoltán tanár vezetésével működnek közre.