2021.11.05. 14:00
Szakmai nappal emlékeztek az ország kiváló borászára, a zalai Bakonyi Károlyra
Bakonyi Károly szőlőnemesítőre, a cserszegi fűszeres atyjára emlékeztek 100. születésnapjához közeledve a Georgikon campuson. A nap során konferencia, számos szakmai program és borkóstoló is várta a vendégeket. Szabó Péter főszervező, egyetemi oktató hangsúlyozta: „Bakonyi Károly széles körű tevékenysége, tudása, hite és optimizmusa olyan csodákat teremtett, mint a cserszegi fűszeres szőlőfajta, amit ma már mintegy négyezer hektáron termelnek”.
V. Németh Zsolt és prof. dr. Gyuricza Csaba a konferencia kezdete előtt
Forrás: Zalai Hírlap
Fotó: Péter B. Árpád
A konferencián V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos, országgyűlési képviselő arról is beszélt, dr. Bakonyi Károly és munkatársai nevéhez 12 államilag minősített fajta fűződik, és ennek fényében kijelenthető: „az életpályája, munkájának eredményessége, személye alapos okkal került be a Magyar Értéktárba”.
– Furcsa belegondolni, hogy ami számára kemény munka volt, az nekünk forró nyári esték enyhet adó, zamatos, könnyű itala – folytatta V. Németh Zsolt, kijelentve: mindez azonban valójában mit sem ért volna a természet, azon belül is a szőlő és a bor mérhetetlen szeretete nélkül. Mint mondta, dr. Bakonyi Károlynak köszönhetően a cserszegi fűszeres ma már itthon és külföldön is kedvelt borfajta.
Prof. dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora hangsúlyozta, Keszthelyhez és térségéhez, kiemelten Cserszegtomajhoz kötődik dr. Bakonyi Károly munkássága. Utóbbival kapcsolatban leszögezte: valószínűleg nincs még egy település Magyarországon, amely egy nemesítőnek s egy szőlőfajtának köszönhetően lett ismert bel- és külföldön egyaránt. Ezt követően aktualitásokról is beszélt a MATE vezetője.
– Nincs az rendjén – szögezte le prof. dr. Gyuricza Csaba –, hogy Európában az exportárat tekintve a legutolsó előtti helyen kullogunk, mint ahogyan az sem, hogy a szőlő felvásárlási ára évek óta az önköltségi szint közelében van, és a termelők nagy része éppen csak vegetálni tud. A nagykereskedelmi szint nem változik, miközben a fogyasztói árak nőnek, a kereskedők hasznára és javára. Ezeket a problémákat csak úgy lehet megoldani, ha a szőlész-borász társadalom színe-java, az oktatás, a tudomány, a politika képviselői közösen gondolkodnak és képesek összefogni. Egyetemünk feladata ebben az, hogy az alapokat biztosítsa, és tovább folytassa a színvonalas oktató-kutató munkát.
Dr. Rózsa László, a Georgikon campus főigazgatója kiemelte: az elmúlt több mint 50 évben a szőlőnemesítés, az új fajták, klónok, a szaporítóanyag előállítása az egyik legsikeresebb kutatási téma volt, amelyben kiemelkedő szerepet játszott dr. Bakonyi Károly, aki a Georgikonon az 50-es évektől kezdve alkotott. Nyitrainé dr. Sárdy Diána, a MATE Szőlészeti-Borászati Intézetének igazgatója pedig egyebek mellett arról beszélt: „végre a szőlészeti-borászati képzés, az oktatás, a kutatás arra a pontra ért el, amit mindig is szerettünk volna”.