Frissen Zalából

2021.11.24. 06:50

Oltási hajlandóság, szigorítások – Nyugat-Európában élőket kérdeztünk a járvány elleni védekezésről

Több európai országban is szigorú korlátozásokat vezettek be a koronavírus terjedésének lassítása érdekében. Az intézkedések miatt zavargások törtek ki, de a többség érti, érzi, hogy a kormányzati lépések szükségesek, ezért magas az átoltottság.

Horváth-Balogh Attila

Oltásra várakozók Nagykanizsán, a Kanizsai Dorottya Kórháznál. A többség érti, érzi: ez nem egy egyszerű influenzavírus

Forrás: MTI

Fotó: Varga György

Hollandia

Demjén Cecília 25 éve él Hollandiában. Mint írta: „Itt az átoltottság több mint 80 százalékos, ami annak köszönhető, hogy a holland bulizni akar, és élni az életét. Ha pedig az állása függ tőle, még inkább beoltatja magát. A Covidból visszamaradó egészségügyi panaszok sokkal nagyobb problémát jelentenek a társadalom számára, sok pénzbe kerül az érintetteket rehabilitálni, és vannak, akiknél az is kérdés: tudnak-e valaha újra 100 százalékos teljesítményt nyújtani, egyáltalán dolgozni? Mivel a munkáltatónak egy ilyen szituáció hatalmas megterhelést jelenthet, jogában áll, sőt, kötelessége is ennek kialakulását megelőzni” – írta.

Most azonban a járvány gyors terjedése miatt néhány korlátozást be kellett vezetni, emiatt az ország több pontján zavargások törtek ki, Demjén Cecília szerint ezeket elsősorban anarchisták és futballhuligánok generálják.

Ausztria

Notterpek T. Jácint Ausztriában él, ahol február 1-jétől minden 12 év feletti számára kötelezővé tették a koronavírus elleni védőoltás felvételét.

„Nálunk, Ausztriában (Alsó-Ausztria tartományban) a 3G-rendelet van érvényben. Tehát oltottak, a Covid19-ből igazoltan felgyógyultak vagy PCR-teszttel rendelkezők dolgozhatnak. Aki K1-es kategóriába esik (tehát közvetlen covidos kontaktja van), annak mindentől függetlenül karanténba kell vonulnia, ha oltott, 5 napra, ha nem oltott, 10 napra, de utóbbinál tünetmentesség esetén 5 nap után szabaddá tesztelheti magát, ám dolgozni csak 10 nap elteltével mehet. A munkavállalás csak a 3G alapján működik. Az oltatlanok 72 óránként tesztelnek kötelezően, ha nem, úgy nem érvényesül a 3G, tehát karanténba mennek, de az állásuk megmarad. A felgyógyultak a szabályok szerint szintén 6 hónap után vagy beoltatják magukat, vagy tesztelnek, az oltottak meg úgyis oltatnak tovább. A munkáltatók egyelőre nem tették kötelezővé a vakcinát, az egyénre bízzák, hogy beoltatja-e magát, vagy sem. Ahogy tudom, csak a pedagógusoknak és az egészségügyben dolgozóknak kötelező a vakcina felvétele, de ők már mind egy szálig be vannak oltva, és nem is ellenkeztek. Nem akarok senkit megsérteni, de úgy tűnik, van bizonyos intelligenciaszintbéli különbség emberek, országok és régiók közt, legalábbis ami az adott témát illeti. A társadalom egyébként itt is megosztott, ugyanakkor jóval többen ráébredtek arra, hogy oltás nélkül 12-szer nagyobb a halálos szövődmények esélye” – fogalmazott Notterpek T. Jácint.

Oltásra várakozók Nagykanizsán, a Kanizsai Dorottya Kórháznál. A többség érti, érzi: ez nem egy egyszerű influenzavírus
Fotó: Varga György / MTI

Németország

Kaiser Mária arról tájékoztatott: Németországban is kötelező az oltás felvétele az egészségügyben dolgozóknak, de hamarosan kiterjesztik más területekre is. Szó van arról egyes munkaadók részéről, hogy akik nem veszik fel az oltást, nem dolgozhatnak, és nem kapnak fizetést sem.

„Nálunk, Baden-Württembergben még az oltottaknak is szükséges a teszt rendezvények látogatásához. Egyre többen követelik az oltás kötelezővé tételét, megteltek az intenzív osztályok, kevés a kórházi személyzet, a katonák segítsége nélkül már számos helyen összeomlott volna a rendszer. Pedzegetik az ország teljes lezárását is.”

A kórházban kezeltek körülbelül 70-80 százaléka nincs beoltva

Spanyolország

A madridi egyetemen oktat a nagykanizsai származású Pintér Ágnes. Mint azt válaszában írta: 2021. november 18-i adatok szerint a teljes spanyol lakosság 79,21 százaléka van beoltva legalább két oltással, pedig a vakcina felvétele nem kötelező. A legveszélyeztetettebb korosztály (80+) gyakorlatilag 100 százaléka, a 70–79 évesek 99,7 százaléka, a 60–69 évesek 99,1 százaléka oltott legalább két dózissal. A legalacsonyabb az átoltottság a 30–39 éves korosztályban, de még itt is eléri a 79 százalékot. A 12 év feletti gyerekek (őket júliustól lehetett beoltatni, mert itt a kiemelt csoportokon kívül mindenkit kor szerint oltottak már az év eleje óta) 86,6 százaléka is megkapta már a két oltást. Ennek megfelelően a hiányzó 20 százalék nagy részét a 12 év alatti gyerekek alkotják.

„Az adatok is jól mutatják, hogy az oltási hajlandóság nagyon magas, ez részben az első hullám drámai adatainak köszönhető, valamint a 2020. márciusi lezárások és egyéb korlátozó intézkedések gazdasági következményeinek. 2020. március 15-én lépett életbe országosan a veszélyhelyzet, lakhelyelhagyási tilalommal, ami alól csak bizonyos foglalkozások és tevékenységek kaptak felmentést, bezártak és digitális oktatásra álltak át az iskolák, óvodák. Háztartásonként egy ember mehetett vásárolni, a gyerekek egészen májusig nem járhattak sehova. Emellett kötelező maszkhasználatot vezettek be, ami 2021 nyara óta már »csak« zárt térben kötelező, mint ahogy bármely közintézménybe vagy boltba belépve a kézfertőtlenítés is. A munkahelyeken és az oktatási intézményekben kötelező a maszkhasználat; minden 6 éven felüli gyereknek és természetesen a tanároknak is az iskola egész területén. Az iskolába évfolyamok szerint külön bejáraton, illetve más-más időben mennek be és jönnek ki a gyerekek, hogy elkerüljék a kontaktust. A belépést lázmérés előzi meg. Ha egy gyerek pozitív tesztet produkál, 14 napra kötelezően karanténba kerül, mialatt otthonról követheti valós időben az órákat. Emellett az összes olyan gyerek, aki közvetlen kapcsolatba került vele az iskolában (mellette ül az ebédlőben, vagy a szomszédos asztalnál az osztályban – ahol egyébként külön-külön ülnek már második éve, az asztalok között 1,2 méter távolságot tartva), szintén 10 nap prevenciós karanténba kerül. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően az iskolákban gyakorlatilag nincs fennakadás, nem alakul ki góc sem, és ritka, hogy akár egy osztályt is (iskolát meg pláne) karanténba kell helyezni. A hatályos rendelkezés szerint ha egy osztályban 3 pozitív van, akkor az egész osztály karanténba kerül. A maszkot – kicsik és nagyok egyaránt – a sportoláshoz is hordják, akkor is, ha az szabadtéri sport. Már 100 százalékos kapacitással működnek a sportcsarnokok, szintén kötelező maszkhasználattal. Tavaly szeptembertől a veszélyhelyzetet megszüntették, az egyes tartományok saját hatáskörben döntenek a védekezés módjáról. A szigorú óvintézkedések ellenére a fertőzöttek száma újra emelkedőben van, a pozitív tesztek nagy része gyerekeké, illetve fiataloké, a magas átoltottságnak köszönhetően a kórházakban kezeltek, illetve intenzív terápiát/lélegeztetést igénylő betegek száma relatíve alacsony. Az adatok szerint a kórházban kezeltek körülbelül 70-80 százaléka nincs beoltva. Most arról van szó, hogy az ünnepek közeledtével és a számok romlásával lesznek tartományok, ahol oltottsági igazolványt terveznek kérni a rendezvényeken, idősek otthonába, kórházakba való belépéshez és a szórakozóhelyeken” – fogalmazott Pintér Ágnes.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában