Különleges vadak, ritkaságok láthatók a keszthelyi Vadászati Múzeumban

A keszthelyi vadászati gyűjteményben már eddig is látható volt Windisch-Grätz Ferenc József hazánknak adományozott több száz darabos trófea­gyűjteménye, illetve a régi székely főnemesi családból származó báró Dózsa György válogatott trófeakollekciója, több világrekord darabbal. A tárlat Széchenyi Zsigmond és Kittenberger Kálmán előtt is tiszteleg – most pedig új szintre lépett.

– Régóta vártuk ezt a pillanatot – szögezte le Pálinkás Róbert, a Helikon kastélymúzeum igazgatója. – Tíz évvel ezelőtt Tóth Csaba múzeumvezető barátommal azt tűztük ki célul, hogy az I. Festetics Trófeaszemlét követő tíz évben létrehozzuk a keszthelyi vadászati központot. Akkor még nem tudtuk, ez mennyire egybevág a kormány fejlesztési elképzeléseivel, és hogy a tizedik trófeaszemlét a Magyarországon rendezendő vadászati világkiállítás idején tarthatjuk, kiemelt vidéki helyszínként.

Pálinkás Róbert jelezte: sokat dolgoztak, gondolkodtak, egyeztettek – és voltak partnereik, támogatóik, akikre támaszkodhattak. Ilyen Hidvégi Béla és Lakatos Ferenc, továbbá a kormány, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Turisztikai Ügynökség. Együtt, közösen, újat és maradandót akartak létrehozni, fogalmazott az igazgató.

Mostanra megújult a jelenleg több mint 300 vadászható fajt bemutató intézmény, amely két új szárnnyal (s bennük egy-egy lenyűgöző diorámával) bővült. A világkiállítást szervező iroda jóvoltából pedig felújítottak egy épületet a múzeum mögött, ahová a világkiállítást követően leköltöztetik a hagyományos vadászati kiállítást.

A két új részleg bemutatja az ázsiai és az amerikai hegyvidéket, illetve az afrikai esőerdőt – olyan vadak preparátumaival, mint például a hegyi nyala, a vörös bivaly, a bongó, a szitatunga és számos egzotikus majomfaj. Az emeleti részen pedig Brian Jarvi neves amerikai természetfestő nagy méretű képének hivatalos, Európában egyedüli másolata látható, amely 208 afrikai vadfajt örökít meg. Ez Hidvégi Béla ajándéka volt a közelgő világkiállításra.

A Pantheon- és Conklin-­díjas világvadász, a múzeum egyik alapítója lapunknak felidézte: 56 éves korában lépett először Afrika földjére, de aztán Etiópiában, négyezer méter magasban, hegyi nyalára vadászva rájött: számára ez, vagyis a hegyi vadászat az igazi kihívás. Majd következett az őserdő meghódítása, ahonnan megszerezte az elejthető vadfajok kilencven százalékának egy-egy példányát, s ezek egy része Keszthelyen is látható.

Hidvégi Béla azon kevesek egyike (talán húszan lehetnek a világon), akinek megvan az úgynevezett „hegyi szuper 30” fajból egy-egy egyed. Teljesítményével világszerte felhívta magára a figyelmet, hiszen a Conklin-díjat évente csak egy ember, „a világ legnagyobb vadásza” kaphatja meg, aki a legnehezebb körülmények között próbálja a vadat becserkelni, miközben betartja a legmagasabb etikai normákat, szabályokat, emellett elkötelezett résztvevője a vadvédelemnek.