Könyv jelent meg Gulyás Józsefről, a Kis-Balaton egyik nagy legendájáról

Vass Krisztián Kis-balatoni krónika című munkájának előéletéről Dukát Zsófia, az Agrárminisztérium nemzeti parki és tájvédelmi főosztályvezetője elmondta: minden 2013-ban, az első Ifjú kócsagőr versennyel kezdődött. Az azóta is tartó sorozat lényege, hogy 18–24 év közötti, a természet iránt elkötelezett fiatalok jelentkezhetnek, s a kiválasztottak terepgyakorlaton vehetnek részt valamelyik nemzeti parkban, majd egy elődöntőt követően az országos fináléban a tíz legügyesebb összemérheti tudását, felkészültségét, megküzdve a Matula-, illetve a Tutajos-díj­ért. A győztesek közül többen ma már kollégák, jegyezte meg a főosztályvezető.

– Az első versenyen, 2013-ban emléket állítottak itt, a Kis-Balatonnál Gulyás Józsefnek, az ország első kócsagőrének, vagyis mai terminológiával természetvédelmi őrének, ezt megelőzően pedig az államtitkárság megpróbálta megkeresni a leszármazottakat – elevenítette fel a történetet Dukát Zsófia. – Három hét kitartó, országos kutatás után végül „meglett” az ükunoka: az agrártárca épületének második emeletén… Vass Krisztián ugyanis a minisztérium sajtómunkatársa volt.

A szerzőt tavaly felkérték, hogy írja meg Gulyás József emlékezetét, 25 éves szolgálatának történetét. Vass Krisztián a bemutatón elmondta, ükapja, az ország első természetvédelmi őre 1872-ben született Kilitin, majd Vörs­re került, és miután kilépett a csendőrségtől, halászember lett.

A holland–magyar madártani együttműködés keretében állhatott munkába 1922-ben, majd néhány évvel később a fölművelésügyi minisztérium állományába került, és 1947-ig, nyugdíjazásáig dolgozott a Kis-Balatonnál, ahol nagyon kevés kócsagpár maradt a 20-as évekre. Gulyás József feladata az volt, hogy rájuk vigyázzon, óvja őket – elsősorban az embertől.

– Életéről keveset tudtunk, ugyanis 1945-ben a Magyar Madártani Intézettel együtt megsemmisült minden dokumentum, feljegyzés, így munkájáról, alapos kutatás után, a korabeli sajtóból lehetett utólag értesülni – fogalmazott Vass Krisztián. – Érdekelte, megihlette a térségből származó, ahhoz kötődő írókat, újságírókat az ország első kócsagőre, s így a mínuszos hírtől a novelláig, anekdotáig nagyon sok cikk és szépirodalmi mű megörökítette az alakját.

Gulyás József nyughelyén eddig 1955 szerepelt halálozási dátumként, ám az ükunoka kiderítette, valójában egy évvel korábban távozott az élők sorából, a most felújított és felavatott vörsi síremlékén – amely Dienes Attila Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása – már természetesen a helyes adat szerepel.

Püski István, Magyarország legrégebbi (családi) könyvkiadójának vezetője – akiről kiderült, hogy Fekete István és Széchenyi Zsigmond a nagy kedvencei közé tartozik, és fiatalon erdésznek készült – a bemutatón jelen lévő, a 10 hazai nemzeti parki igazgatóságot képviselő szakembereknek azt mondta: hivatásuk közös, mindannyian ezt a világot védik.

– A természet és a kultúra egyaránt kiemelt értéke a magyarságnak, s ma ezeket megóvni a rablóktól nehéz feladat – szögezte le a könyvkiadó, akit a bemutatón „tiszteletbeli természetvédelmi őrré” fogadtak.

Puskás Zoltán, a házigazda Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) vezetője zárszavában leszögezte: nem lehet letenni a könyvet, amely amellett, hogy olvasmányos és színes, hiteles adatok, dokumentumok segítségével mutatja be Magyarország első természetvédelmi őrének életét, munkáját, és így a szakma kezdeteit.

– Mostantól számunkra ez alapmű – tette hozzá az igazgató, aki minden természetszerető, a Kis-Balaton iránt érdeklődő embernek ajánlotta a frissen megjelent kötetet.