Az államalapító királyra emlékeztek megyeszerte

Zalaegerszegen a Jézus Szíve Ferences Plébániatemplomban tartott szentmise után Böjte Sándor, a térség önkormányzati képviselője mondott ünnepi beszédet. A képviselő Szent István király örökségéről szólt, és arra buzdított, hogy az emberek építsék tovább a magyar államot, erősítsék a nemzeti összetartozást. Vigh László országgyűlési képviselő azt hangsúlyozta, hogy csak a keresztény értékek megőrzésével biztosíthatjuk hazánk jövőjét. A beszédeket követően Ocsovai Grácián ferences plébános áldotta meg az új kenyeret, melyet Vigh Lászlóval, Balaicz Zoltán polgármesterrel, Böjte Sándorral, Hodánics Péter református és Zsugyel Kornél evangélikus lelkésszel együtt szegett meg. Az ünnepség végén a templom előtti teret áldotta meg a plébános, amely 15 millió forintból, ezen belül 6 milliós önkormányzati támogatásból újulhatott meg.

Nagykanizsán, a Deák téren a fúvószenekar térzenéje nyitotta meg az ünnepet. Ezt követte az ünnepélyes zászlófelvonás a hagyományőrző szervezetek közreműködésével, majd a város prominens személyiségei, köztük Bene Csaba, a megyei közgyűlés alelnöke és az érdeklődők az Erzsébet térre vonultak, ahol Balogh László polgármester köszöntötte az egybegyűlteket. Emlékeztetett: történelmi alkotmányunk, jogunk és államunk a törhetetlen talapzatra, a nyugati keresztény hit és erkölcs, a nyugati keresztény kultúra kősziklájára vetette meg építőkövei lábazatát.

– Nekünk csak társaink és szövetségeseink lehetnek, akikkel együtt építjük Szent István művét, a keresztény Magyarország és Európa nemzetekből álló, sikeres jövőjét – mondta a városvezető.

A történelmi egyházak képviselői ökumenikus szertartás keretében megszentelték az új kenyeret, melyből mindenki fogyaszthatott. Végül a Kanizsa Táncegyüttes lépett fel.

Lentiben a szentmisét követően a Templom téren Horváth László polgármester beszédében kiemelte: István király a fejlődő keresztény Európába akarta vezetni nemzetét. Arról is szólt, hogy Európában ma gazdasági, demográfiai, erkölcsi és ideológiai téren is a válság jelei mutatkoznak. Magyarország ugyanakkor példát mutatott Európának felelősségtudatból és bátorságból, és ilyen módon is hozzájárulhattunk az európai kultúra túléléséhez, szögezte le.

Ipacs Bence plébános megáldotta, Horváth László pedig megszegte az új kenyeret, melyet a Szent Mihály Cserkészcsapat és a képviselő-testület tagjai osztottak ki. A rendezvény Kulánda Anna és Szilvási Dániel előadóművészek műsorával zárult.

A hévízi Szentlélek-templomban a Kiss László esperes-plébános által bemutatott szentmise után Papp Gábor polgármester arról beszélt, a magyar keresztény egyház megteremtőjére legméltóbb a templomban emlékezni. Szent István is így akarná, hiszen fiához, Imre herceghez írt intelmeiben azt írta: „A királyi méltóság rendje úgy hozza magával, hogy arra egyedül katolikus hittel eltelt hívők jussanak. Ezért a mi tanításaink során az első helyet a szent vallásnak adjuk” – emlékeztetett a városvezető, hozzátéve: öröm látni, hogy ma is szép számmal vannak Szent István örökségének követői, védelmezői.

– És akadnak, akik ezzel szembemennek, akik próbálják háttérbe szorítani, nevetségessé tenni a keresztény értékeket, a nemzeti büszkeség és önállóság fogalmát, a hazafias érzelmeket és mindazokat, akik ezen értékek mentén kívánnak élni – szögezte le Papp Gábor, majd arra biztatott: nem szabad hagynunk, hogy magukat liberálisnak mondó erők fellazítsák hitünk és hagyományaink kereteit, megtépázzák a normákat, amik szerint több mint ezer éve élünk itt a Kárpát-medencében.

Zalacsében, a Trianon-emlékparkban tartott megemlékezésen dr. Papp Lajos szívsebész professzor volt az egyik szónok, aki történelmi elő­adása során államalapító királyunkról is beszélt. Kiemelte: Szent István előtt két választási lehetőség volt, az akkor még sokkal jelentéktelenebb Róma, vagy az európai kultúra korabeli fellegvára, a gazdag és virágzó Bizánc. Első királyunk az előbbi mellett tette le voksát, s ezzel megalapozta népe jövőjét.

Vigh László, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a Szent István által kijelölt út, a keresztény alapokra épített értékrend az ország fejlődésének garanciája. Amikor ezt követtük, mindig sikerekben volt részünk, ha letértünk róla, nehézségekkel és problémákkal kellett szembenéznünk. A képviselő hozzátette, hogy amit Szent István létrehozott, azt sajnos nem tudtuk maradéktalanul megtartani. Erre emlékeztetett a zalacsébi ünnepség helyszíne is, az Erdeifaluért Alapítvány által fenntartott Trianon-emlékpark ugyanis nagyon szemléletes módon azt mutatja be, hogy mekkora volt egykor Magyarország, s mivé lett.

Zalalövőn a Pataka-hegyi búcsú keretében tartották a városi ünnepséget, amely során Páli Zoltán, a város új plébánosa tartott szentmisét, s megszegték az új kenyeret. Köszöntőt Gyarmati Antal, a város polgármestere mondott, aki ünnepi beszédében azt is fejtegette, hogy vajon mit tekinthetünk a Szent István-i örökség lényegének. A polgármester úgy fogalmazott: „a föld, amit egy nép birtokol, csak akkor lesz haza is egyben, ha annak nincs alternatívája. Ezer esztendő távlatából elmondhatjuk, ez a felismerés vált a magyarság és a magyarságunk megmaradásának kulcsává”, hiszen mindazokat a szállásterületről szállásterületre vándorló nomád népeket – például besenyőket és kunokat –, akikkel egykor párhuzamosan éltünk, elsodorták mellőlünk a történelem viharai. Szent István államszervező tevékenységével viszont hazát teremtett, a szabad és független keresztény magyar államot alapította meg.

Vigh László a zalalövői megemlékezésen is beszédet mondott. Itt arról beszélt, hogy Szent István királynak elévülhetetlen érdemei vannak magyarságunk fennmaradásában. Egyszerre szolgál mintául családapaként, hadvezérként és államalapítóként.

A szlovéniai magyarság központi ünnepségét a hagyományoknak megfelelően Lendván tartották, a járvány­ügyi előírások miatt visszafogott körülmények között. Mindez azt is jelentette, hogy a felkért szónokok egyike, dr. Varga Judit magyar igazságügyi miniszter személyesen nem is vett részt az eseményen, videóüzenetben köszöntötte a muravidéki magyar közösséget. Ebben többek közt arra is kitért, hogy boldogulásunk, céljaink megvalósulása csak együttes erővel lehetséges, sikert csak úgy érhetünk el, ha a nemzet minden tagja – éljen bárhol is a világban – szorgalommal és tehetséggel építi a közös jövőt. Dr. Varga Judit szerint a Muravidék az a térség, ahol a magyarok békében élnek a szlovénekkel, ahol érvényesülnek a nemzetiségi jogok, illetve ahol lehetőség van az euró­paiság közös megélésére.

Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar ­Önkormányzati Nemzeti közösség elnöke, a szlovén parlament magyar nemzetiségi képviselője Szent István király méltatása mellett ugyancsak szólt a Muravidékről, amely sokszínű, többnemzetiségű térség, egy multikulturális közeg, s így megfelel annak a képnek is, amiről Szent István beszélt Imre hercegnek írt intelmeiben.