2021.08.17. 17:30
A Perseidák és egy újabb ballonkísérlet volt a Vega csillagásztábor idei fő attrakciója
Harmincadik alkalommal rendezte meg a múlt héten nyári megfigyelőtáborát a Vega Csillagászati Egyesület. A helyszín ezúttal is a „kiváló éjszakai égboltjáról” nevezetes Őrimagyarósd volt, ahol a sötétséget a tábor tiszteletére még sikerült mélyíteni.
Zajlanak az előkészületek a ballon felbocsátása előtt Fotó: Ágoston Zsolt/VCSE
A program 73 résztvevővel volt telt házas, a Vega honlapján már hetekkel a kezdés előtt ott volt a figyelmeztetés: új jelentkezőt csak úgy tudnak fogadni, ha valaki lemondja a részvételt. Csizmadia Szilárd, az egyesület zalaegerszegi származású, de Berlinben profi csillagász elnöke büszkén mesélte: már Ausztriából is érkeztek vendégek.
- Csillagász egyesületet szeretnének alakítani, és tanulmányozzák, hogy mások hogyan csinálják – mondta el az elnök. – A legjobbkor jöttek, hiszen a nyári tábor az egyesületi élet csúcspontja: sokan vagyunk, a résztvevők rengeteg értékes technikát hoznak el és tesznek közkincscsé, arról a csillagász szaktudásról már nem is beszélve, ami ilyenkor itt összpontosul.
Az eredményes észleléshez azonban mindez kevés – ha felhős az égbolt, vagy túl nagy a fényszennyezés. Előbbiről a tábor alatt a meteorológia gondoskodott, az éjszakák egy kivétellel tiszták voltak. A korábban is párját ritkító őrimagyarósdi sötétséget pedig ez évre sikerült még fokozni:
- Az önkormányzat hozzájárult, hogy a közvilágítás utca végi néhány lámpáját ezekre a napokra kikapcsoltathassuk – tudtuk meg az elnöktől. – A költségeket persze mi álltuk, de a falu támogató hozzáállása nélkül persze semmire sem mentünk volna. Így a látvány most már tényleg verhetetlen, a Tejút éjszakánként horizonttól horizontig látható.
A tábor legfőbb attrakciója az augusztusi csillaghullás, avagy a Perseidák-meteorraj idei „vendégjátéka” volt, a résztvevők több száz tűzgömböt, fénycsóvát és egyéb égi tűzijátékot számláltak össze a napok során. Illetve csütörtökön ismét felbocsátottak egy ballont a magaslégkörbe/közeli világűrbe, megismételve az elmúlt két táborban is sikerrel végrehajtott kísérletet.
- Az egyik próbálkozás gerjeszti a másikat – mondta el a megmozdulást kivitelező önkéntesek egyike, a kaposvári Vámosi Flórián. – Tavaly többek közt sugárzásmérő műszert is tettünk a gondolába, amely bizonyos magasságban merőben szokatlan gamma-értéket mért, és most ezt az eredményt szeretnénk kontrollálni. Elvégre a tudományban „egy mérés nem mérés”.
A felbocsátás a kaposvári Táncsics-gimnázium és a Vega együttműködésében valósult meg, a csapatban pedig ott volt a körmendi Hegyi Norbert, a győri egyetem tanára is, aki az „űreszköz” nyomkövetéséért volt felelős. Ő ebben a témában készíti doktori értekezését, vagyis esetében tökéletesen igaz, hogy összekötötte a kellemeset a hasznossal. És ráadásul a megmozdulás fényes sikerrel zárult, hiszen a földre 3,5 órás repülés végén visszatérő ballont minden nehézség nélkül megtalálták Magyarszerdahely térségében.
- Az adatok értékelése igazán csak most következik, de az már biztos, hogy a ballon 36 526,6 méteres magasságban durrant, vagyis nagyon szép repülést produkált – tudtuk meg a „navigátortól”.
A gondolában a sugárzásmérő mellett kamerák is utaztak, a felvételek (és a ballonkísérlet szabatos leírása) az ígéret szerint hamarosan felkerül a VCSE honlapjára. De az „űrugrásnak” ezúttal voltak nem annyira tudományos, ám ettől még ugyancsak fontos résztvevői. Hegyi Norbert például elkészítette 3D-s nyomtatóval a hegyhátsáli csillagvizsgáló épületének makettjét, és ezt, valamint egy kolléganője hupikék törpike figuráját is elhelyezte a gondolába. A két utas nem kis eszmei értéket nyert el a részvétellel, hasonlóan ahhoz a három kis üveghez, melyeket a VCSE-nél tartanak majd különös becsben ezután, mint „űrpálinkát”.