Frissen Zalából

2021.07.29. 06:50

Nézze meg, hogy milyen szenzációs leletekre bukkantak a kanizsai ipari parknál zajló ásatáson

Az úgynevezett lengyeli kultúra nyomaira bukkantak a régészek az ipari park bővítése kapcsán épülő új út nyomvonalán.

Horváth-Balogh Attila

Dr. Száraz Csilla az ásatáson

Forrás: Zalai Hírlap

Fotó: Szakony Attila

Mint azt dr. Száraz Csilla régész, a nagykanizsai Thúry György Múzeum igazgatója elmondta: az ásatási munkálatok 2500 négyzetméteren folynak, a megelőző feltárás elvégzésével a Várkapitányság Nonprofit Zrt. bízta meg a múzeumot, a beruházó pedig a dél-zalai város. Az eddig előkerült leleteket 6500 évesre becsülik a kutatók.

Dr. Száraz Csilla az ásatáson
Fotó: Szakony Attila / Zalai Hírlap

– Az ipari parkon áthúzódó út nyomvonalán elvégzett próbafeltárás során bukkantunk erre az új lelőhelyre, amely az úgynevezett lengyeli kultúra népességéhez kapcsolódik – magyarázta dr. Száraz Csilla. – Időszámításunk előtt 4500 körül, az újkőkorban, vagyis a neolitikumban járunk, s az itt látható gödrök segítségével egy falusias települést kell elképzelnünk. A lengyeli kultúra késői fázisához köthető népesség élt ezen a helyen, amit alátámaszt, hogy két különleges kultikus tárgy, egy majdnem ép és egy töredékes oltárka került elő. Ezek kifejezetten a lengyeli kultúrára jellemző tárgyak, csakúgy, mint a gödrökből előkerült cserépdarabok, fazekak maradványai az úgynevezett bütyökdíszekkel, a háromszögű felhúzott fülek. A kerámiaanyagon kívül kőpengéket, illetve pattintott és csiszolt kőeszközöket találtunk eddig.

S hogy mitől lengyeli a lengyeli kultúra? Dr. Száraz Csillától megtudtuk: e népesség nevét a Tolna megyei Lengyel községről kapta, ahol Wosinsky Mór az általa 1882-től feltárt őskori temető sírjaiban és a hozzá tartozó településen talált leletek alapján nevezte el és határozta meg az ott élt népességet lengyeli kultúrának. A tudós pap ugyanis hamar felismerte, hogy egy addig ismeretlen régészeti kultúra emlékeire bukkant. Megfigyelései alapján az alvó, zsugorított helyzetben eltemetett halottakra, a nagyszámú vörös és sárga festett kerámiára hívta fel a figyelmet. Nagy jelentőséget tulajdonított a nagy méretű, méhkas alakú beásásoknak is, melyek nem házak, hanem tárolóvermek voltak.

A két oltártöredék jelentős leletnek számít. Balatonmagyaród-Hídvégnél és Zalaszentbalázson kerültek elő hasonlók Fotó: Szakony Attila / Zalai Hírlap

A kutatások alapján ma már világos, hogy a kőkor és a rézkor közötti átmenet idején, a Krisztus előtti 5. évezredben a Szlovákián át Lengyelországig terjedő területet elfoglaló lengyeli kultúra népessége jelentős szerepet játszott a szellemi és anyagi javak Délkelet- és Közép-Európa közötti közvetítésében, s ezért nagy hatással volt egész Közép-Európa kultúráinak formálódásában.

– Az ipari parki ásatáson agyagnyerő és gabonatároló gödröket tártunk fel, és egy állattenyésztéssel, földműveléssel foglalkozó falunak a részlete bontakozott ki a munkálatok során – árulta el a szakember. – Amikor a környező földek kimerültek, illetve az állatokkal is tovább kellett menni, a gödröket szeméttel töltötték fel, így az általunk fellelt kerámiaanyag gyakorlatilag a hajdan itt élők által hátrahagyott hulladék. Nehéz megbecsülni, hogy hányan éltek itt, ugyanis a település kiterjedését nem tudjuk, most csak a leendő út nyomvonalán dolgozhatunk. Azonban az egész ásatás, valamint az összes gödör területét GPS-szel bemérjük, az adatokat rögzítjük, így ha legközelebb valami készül ezen a területen, azt megelőzően tűpontossággal tudjuk folytatni a régészeti feltárást. Ezt a részt pedig nyugodt szívvel adjuk át az útépítőknek.

Cserépedények, fazekak maradványait találták
Fotó: Szakony Attila / Zalai Hírlap

Dr. Száraz Csilla végül jelezte: várhatóan augusztus kö­zepéig dolgoznak az ipari parkban.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában