Tanösvénnyel és lombkoronasétánnyal bővült a Hévízi-tó környezete

A komplex beruházásban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) együttműködik Hévíz városával, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórházzal, valamint a tóvédő alapítvánnyal.

Az idei a beruházások éve a hazai nemzeti parkok életében, hiszen idén mintegy 30 projekt zárul 8,7 milliárd forint értékben – mondta az átadón a környezetügyért felelős államtitkár.

– Ám ha egy kicsit távolabbra tekintünk vissza, elmondhatjuk, hogy az elmúlt 10 év a beruházások évtizede volt: 186 programot valósítottak meg a nemzeti parkok 78 milliárd forintból, amivel 320 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota – fogalmazott Rácz András, hozzátéve: változnak a társadalmi igények, egyre inkább előtérbe kerül az aktív kikapcsolódás, amelynek kedvelt helyszínei a nemzeti parkok, amelyek mintegy 350 ökoturisztikai létesítményt üzemeltetnek az országban.

A hévízi beruházásban nemcsak turisztikai attrakciókat hoztak létre, hanem például igyekeznek visszaszorítani a nem őshonos állat- és növényfajokat, megújítják a véderdő faállományát, gyepterületét és a gyógytó vízszintszabályozó, vízkormányzási rendszerét is.

Puskás Zoltán, a Balaton-­felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója az együttműködés fontosságát emelte ki, hiszen, mint mondta, felelős partnerekkel gondolkodhatnak, tehetnek együtt a Hévízi-tó jövőjéért, amely kizárólag komplexen kezelhető élőhely, hiszen kapcsolatban áll a Balatonnal is. A BfNPI ebben a pályázati ciklusban hatmilliárd forint EU-s forráshoz jutott, amelyből például elkészült a nemzeti park eddigi legnagyobb ökoturisztikai beruházása, a Kis-Balaton Látogatóközpont, idézte fel az igazgató.

– A létesítmény előtt folyik el az a vízmennyiség, amely a Hévízi-tóból indul – emlékeztetett Puskás Zoltán –, ami jelzi azt is: itt minden mindennel összefügg.

Papp Gábor, Hévíz polgármestere kiemelte, a város évtizedek óta kiemelten kezeli a Hévízi-tó megóvását, a természetvédelem ügyét, és ez a projekt kiemelkedő jelentőségű, hiszen összekapcsolódik benne a turizmus és a környezetvédelem, ráadásul széles körű összefogással párosulva, ki­- váló partnerekkel. Mint mondta, hiánypótló munkákat is tartalmaz a beruházás.

A városvezető kiemelte: az elmúlt időszak megmutatta, hatalmas igény van olyan szabad, bejárható területekre, amelyek kikapcsolódást, feltöltődést nyújtanak. A Hévízi-tó környezete ilyen helyszín, tette hozzá.

Dr. Holléné dr. Mándó Zsuzsanna, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház főigazgatója is arról beszélt, ebben a programban sikerült összekapcsolni egymástól távol eső területeket: a turizmust, a természetvédelmet és a gyógyítást. Hangsúlyozta, az intézmény a „zöld kórház” koncepcióval törekszik a környezetbarát működésre, amit indokol az is, hogy mintegy 60 hektár természetvédelmi területet kezel. Elmondta, a véd­erdő óvja a tavat az uralkodó északi széltől s így a lehűléstől, ezáltal biztosítja a különleges, egészségügyi szempontból is fontos mikroklímát.

Manninger Jenő ország­gyűlési képviselő úgy fogalmazott: a Hévízi-tó a térség leglátogatottabb turisztikai szimbóluma, és egyben jelképe is a természeti értékek védelmének, amelyből sokan példát adtak az elmúlt évtizedek során a városban. Leszögezte, a Balaton térségében elsőbbséget élvez a környezet megóvása, ami nemcsak kötelesség, hanem jól felfogott, hosszú távú érdek is.