Hella Ferenc esperes rengeteg ötlettel lát munkához

A Partiumból indult esperes úgy érzi, végre megérkezett, megtalálta a helyét, az esperesi posztról teheti a legtöbbet a református egyházért és a hívekért. Ugyanakkor érzi a feladat súlyát is.

- Az egyházmegye Somogy megyét és Zala egy részét foglalja magában, előbbiből közel 80 települést, utóbbinál pedig Nagykanizsa és Galambok a két anyaegyházközség, amelyekhez 70 település tartozik – mondta elöljáróban Hella Ferenc.

- Ezeken vagyunk jelen reformátusokként, ami mindenkitől megfeszített munkát követel. Természetesen tőlem is, igyekszem a velem szemben támasztott elvárásoknak maximálisan megfelelni. Az elmúlt időszakban készítettem egy erőforrástérképet, felmértem, hogy a lelkészek közül ki milyen adottságokkal rendelkezik, ugyanis ehhez igazodva kisebb munkacsoportokat hoznék létre.

Az azonos érdeklődésű kollégákat szeretném közösséggé szervezni, gondolok itt például a misszióra, behívtuk azokat a lelkipásztorokat, akiknek ez a terület a szívügyük. Ennek a csoportnak a munkáját balatonszabadi kollégám, Győri-Daniné Tóth Anett irányítja.

Volt már találkozónk is, felmértük a jelenlegi helyzetet, s összeállítottunk egy cselekvési tervet. Egy másik csapattal az egyházmegye szolgálati autói ügyében intézkedtünk: feltérképeztük, mely egyházközségekben vannak ilyen autók, és azoknak kik vagy mik a tulajdonosai, azaz a lelkész vagy az egyházközség, esetleg az egyházmegye.

Úgy gondoljuk ugyanis, hogy a fenntartásukhoz segítséget kell nyújtanunk, hiszen fontos, hogy a lelkipásztor odaérjen az istentiszteletekre, bibliaórákra, temetésekre, esketésekre. Ennek a csoportnak a munkáját Vass Pál, a balatonszárszói SDG Családi Hotel és Konferenciaközpont vezetője, az egyházmegyei képviselő-testület egyik világi tagja koordinálja.

Akadtak olyan gyülekezetek is, ahol már első körben problémákat tapasztaltunk, ezekre a helyekre a teljes egyházmegyei vezetés (5-8 fő) kivonult, megnéztük, mi a helyzet, mit tudunk segíteni. Próbálok, próbálunk csapatban gondolkodni. Hella Ferenc szerint, ahogy a katolikus egyházban, úgy a reformátusban is nagy és egyre nagyobb probléma a lelkészhiány.

Vannak települések, ahonnan a lelkipásztor már kiöregedett, nem tudja ellátni a feladatát, vagy ne adj' isten elhunyt. Akad olyan lelkészük, aki egyszerre 8 településen szolgál úgy, hogy már 60 felett jár és komoly betegségekkel küzd. Az egyházmegyében 43 lelkész tevékenykedik jelenleg.

- Az elmondottak okán igyekeztünk minél több új lelkészt bevonni a munkába, illetve némi átszervezést végeztünk annak érdekében, hogy ne maradjon olyan település, ahol nincs lelkész – jelezte az esperes.

- Sajnálatos módon azonban egyes helyeken ezek a folyamatok már régebben lezárultak, ezért számos településen lelkész híján megszűnt a gyülekezet. Azt gondolom, hogy az ilyen helyeken sem szabad elengedni a református vallásúak kezét. Természetesen az elmúlt időszakban voltak pozitív folyamatok is, ezek sorában megemlíteném Letenyét, ahol nagyon szép kis közösség született gyakorlatilag a semmiből.

Terveinkben szerepel itt imaház, közösségi ház építése, melynek költségeihez bárki hozzájárulhat, az egyházközségben ehhez már gyűjtés is indult. Megpróbálunk pályázatot benyújtani valamelyik kiírásra, és reméljük, sikerrel járunk. Ugyanígy van tervünk Zalakarosra is annak érdekében, hogy ott szintén állandó jelenlétet biztosíthassunk.

Hella Ferenc kitért arra is, a lelkipásztorok nagyon felkészültek, teológiailag jól képzettek és folyamatosan továbbképzik magukat. Nemrég coach- és mentálhigiénés képzésen vettek részt, ő pedig a Károli Gáspár Református Egyetem doktori iskolájában a „Gyülekezetépítés és -menedzsment mai megközelítései” témakörben íródó disszertációján dolgozik.

- Valójában ez a tudományos megalapozása annak, amivel mostanság a református egyházban foglalkozunk – magyarázta.- Eddig ezt a területet valamiért a szakma nem tartotta fontosnak, pedig ha visszalapozunk az egyháztörténetben, a vezetéselméletben és annak irodalmában az első példája a gyülekezetépítésnek Mózes; a szak egyetemi képzése vele indul, ő a lineáris vezetés mintája.

Erre épül a hadsereg és a katolikus egyház is. Azt gondolom, azért jó elmélyedni ebben a témában, mert sokat lehet meríteni belőle a mindennapi szolgálathoz is. Annál is inkább, mert a református egyháznak itt is vannak oktatási intézményei, gondoljunk csak a csurgói református gimnáziumra (ahol most újjáalakult az igazgatótanács), a nagykanizsai Kiscsillag Óvodára, vagy éppen a gyermekvédelmi rendszerre, melynek egy részét, a nevelőszülői hálózatot már átvette fenntartásba az egyház, most pedig a lakásotthonok működtetése is hozzánk kerül.

A gyülekezetépítés mellett ezeken a területeken fontos a menedzsment, az a téma, amivel foglalkozom, mert van, amikor a lelkész nemcsak lelkész, hanem menedzsernek, igazgatónak is kell lennie. Az új esperes kérdésünkre azt is elmondta: a nagykanizsai református Kiscsillag Óvoda kivitelezése a végéhez közeledik, s a már tavaly ősszel elindult első csoport a remények szerint szeptember elején átköltözhet az új épületbe ideiglenes helyéről, a gyülekezeti teremből.

A második csoport is elindulhat, a minimális (csoportonként 25 fő) gyermeklétszám a beiratkozások alapján rendelkezésre áll, sőt az első csoportban 30-an vannak, a másodikba pedig eddig 28-an iratkoztak be. Három óvónő viszi a meglévő csoportot és egy újabb óvópedagógussal tárgyalnak a harmadik csoport jövő őszi indításához.