A közúti Mura-híd és határátkelő „kinyitná” a térséget

Ezt állítja dr. Koósz Attila, a Horvát Köztársaság tiszteletbeli magyarországi konzulja, aki az új Mura-hidat (melynek megépítését szerinte már nem gátolhatja meg semmi, olyan erős a szándék a horvát és a magyar kormány részéről egyaránt) gróf Festetics Lászlóról nevezné el.

- Mint köztudott, hiszen mindig büszkén vállaltam, én Kollátszegről származom, ez ma Murakeresztúr egyik településrésze – bocsátotta előre dr. Koósz Attila. – A Római Birodalom időszakában a térségben több jelentős település, vagy birodalmi központ létezett. Kollátszeg közelében például egy Cocconis nevű települést említenék meg, mely később Kakinja, illetve Kakonya néven volt ismert; ennek jeles szülötte volt Gulpius Cocceius, aki egészen Caesar császári gárdájáig küzdötte fel magát. A Mura másik oldalán pedig Varaždinske toplice-t, Varasdfürdőt, Aquae Iasae-t, vagy Ludbreg-et, római kori nevén Iovia-t érdemes szóba hozni. Ezeket utak kapcsolták össze Savaria-val, azaz Szombathellyel. A szerteágazó úthálózat okán már akkor felmerült az igény a folyami átkelőkre. A térség népek és országok közötti fontos közlekedési csomópont szerepét igazolja a Kollátszeg mellett előkerült Karoling kard is. 1660-ban is volt itt átkelő, hiszen Zrínyi Miklósnak fontos volt, hogy Csáktornya felől könnyen megközelíthesse Zrínyi-Újvárt. Ha ugrunk megint majd' 200 évet, gróf Festetics László (a keszthelyi Georgikont alapító Festetics György egyik fia), a Muraköz birtokosa már biztosította a faanyagot, elkészíttette a terveket, Zala vármegye pedig a köveket ajánlotta fel egy erős és nagy híd megépítéséhez itt Murakeresztúr, Kollátszeg közelében. Hogy végül ez nem készült el, annak valószínűleg a Déli Vasút elkészülte és a hozzá kapcsolódó vasúti híd megépítése volt az oka, aminek szintén jelentős gazdasági szerepe jutott. Én azt gondolom, gróf Festetics László megérdemelné, hogy az új híd az ő nevét viselje.

Dr. Koósz Attila jelezte: ma már a vasúti híd gazdasági jelentősége csökkent, az igény pedig a közúti hídra nőtt, nemcsak az emberi kapcsolatok erősítése, hanem a gazdasági kapcsolatok bővítése miatt is – hiszen a szomszédos Kapronca-Körös megye fejlődő gazdasági szereplői ezt nagyon szorgalmazzák.

- Nagykanizsának ebbe az irányba kell lépni, hiszem, hogy a dél-zalai térség, sőt, egész Zala megye sokat profitálhat ebből – szögezte le a tiszteletbeli konzul. – Fő prioritás kell, hogy legyen a régi közúti kapcsolat visszaállítása. Nagykanizsa ipari parkját bővítik, ezt szintén fontos szem előtt tartani. Azt is szorgalmazom, hogy a megyeszékhely és Kanizsa között megépítendő új négysávos gyorsforgalmi útnak legyen leágazása a majdani murakeresztúri közúti híd felé. A horvátok a saját oldalukon már megkezdték a gyorsforgalmi úthálózat közelítését a leendő objektumhoz, hiba lenne, ha mi ugyanezt nem tennénk meg, mert ezzel „kinyílhat” az egész térség.

Dr. Koósz Attila hozzáfűzte: a horvát állam partneri szándékát és a horvát érdeklődést egyebek közt az is jelzi, hogy a közeli jövőben papot küld misézni havonta egyszer a Mura menti horvátság anyanyelvű hitélet-gyakorlásához, s országos viszonylatban 5 lektort is biztosít a nyelvoktatáshoz. S természetesen, vannak más kezdeményezések is, de ezek egyelőre még nem publikusak.