Székelykaput avattak a Rózsák terén Zalaegerszegen

A városrész önkormányzati képviselője, Galbavy Zoltán először a környék megvalósult beruházásairól szólt, s kitért arra, hogy a Kovács Károly Városépítő programnak köszönhetően szépül meg a Rózsák tere, benne megújul a Kisfaludi-szoborral díszített szökőkút.

A székelykapu ötletét Balaicz Zoltán polgármester és Tolvaj Márta főtanácsadó, a Zalai Polgári Körök Egyesületének alelnöke vetette fel. A megvalósításra a város a Bethlen Gábor Alaptól ötmillió forintot kapott. Jagasics János, az egyesület elnöke elmondta, fontos feladatuknak tekintik egyfelől Zalaegerszeg kulturális értékeinek ápolását, másrészt a határon túli magyarsággal való kapcsolatépítést. A mostani köztéri alkotás Erdély gazdag történelmi múltját, népművészetét és építészeti örökségét testesíti meg, valamint hitünk és önmagunk felvállalását, Istenhez való tartozásunk kinyilatkoztatását.

Az ünnepségen részt vett Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. A politikus köszöntőjében először a Nemzeti Összetartozás Napja előtt tisztelgett, majd a székelykapuval kapcsolatosan elmondta: azok régen az emberek mindennapjaihoz tartoztak, s valamilyen misztikus jelentést hordoztak. Úgy tartották, két világot választott el egymástól, az otthon melegét és a kinti nagyvilágot.

Az avatáson jelen lévők megtudhatták, hogy a székelykaput Marosvásárhely egykori polgármestere, Fodor Imre eredetileg az árva gyerekeket gondozó csíksomlyói Csibész Alapítványnak szánta, ám halálát követően ez a terv meghiúsult. Végül Zalaegerszegen, az 1942-ben erdélyi stílusban épült református templom, az evangélikus parókia és a római katolikus temető, a Kálvária ölelésében lelt végleges otthonra.