Frissen Zalából

2021.06.03. 10:16

Báli cipő a hónap műtárgya a kanizsai Thúry György Múzeumban

Egy, a 30-as évekből származó női lábbeli a hónap műtárgya a Thúry György Múzeumban.

Horváth-Balogh Attila

A lábbeli Mair József könyv- és papírkereskedő leánya, Gréti (később Surányi Lajosné) báli cipője volt, melyet csak különleges alkalmakkor viselt Fotók: Thúry György Múzeum/Hohl Zoltán

Mint azt Mikó-Baráth Franciska történész-muzeológustól megtudtuk: az ezüst színű „lósevró” (a kifejezés finoman kidolgozott, vékony, puha, sima felülettel és magas fénnyel kikészített bőrt jelent) szandál nagyüzemi munka. Talpa bőrből készült, félmagas fa sarkának külső oldala szintén ezüst színű bőrrel bevont, „bevarrott”. Orra kerek és zárt, felsőrésze 3-3 egymással keresztezett, összevarrott pántból áll. Bélése szürke bőr, sarokrészénél pedig a „Szabó Cipőáruház Nagykanizsa” bebélyegzett felirat olvasható.

A lábbeli Mair József könyv- és papírkereskedő leánya, Gréti (később Surányi Lajosné) báli cipője volt, melyet csak különleges alkalmakkor viselt Fotók: Thúry György Múzeum/Hohl Zoltán

- Szabó Sándor áruháza a két világháború közötti időszakban, 1942-ig létezett – folytatta Mikó-Baráth Franciska. – A hajdani Kazinczy (ma Ady) utca 1. szám alatti épület hat kirakatában kínálta „Olcsó! Elegáns! Tartós!” szlogennel férfi, női és gyermek cipőit nagy választékban. A lábbelik a cipész végzettségű Szabó Sándor és a fia által 1924-ben alapított üzemben készültek. A helyi lapban közölt írás szerint a termelés az átellenes szomszédban, az Ady utca 2. alatt folyt, ahol négy teremben vándoroltak kézről-kézre a cipővé alakuló nyersanyagok. 1932-ben harmincnyolc alkalmazott dolgozott a cégnél.

A szakember azt is elárulta: a most bemutatott lábbeli Mair József könyv- és papírkereskedő leánya, Gréti (később Surányi Lajosné) báli cipője volt, melyet csak különleges alkalmakkor viselt, még fiatal leánykorában.

Korabeli reklám Szabóéktól

- A lábbeli-viselet kialakulása elsősorban azzal magyarázható, hogy az ember testét, így a láb felületét is védeni kellett az időjárás viszontagságaitól, a talaj egyenetlenségeitől, másrészt a járást, munkavégzést segítette elő – folytatta a történész-muzeológus. – A lábbeli ősi formája a talp alá kötött fa, kéreg vagy bőr volt, ebből fejlődött ki idővel a ma használatos változat. A készítés legfontosabb nyersanyaga a kezdetek óta a bőr. A 20. században a cipők fontos szerepet játszottak a női kép kialakításában. 1915-ben a szoknya rövidebb lett, s a nők végre megmutathatták gyönyörű lábukat és elegáns cipőiket; megszületett a fűzős félcipő, a csinosabb, kivágott, magassarkú cipő és divatossá váltak a női szandálok is. A cipő, táska, kalap, kesztyű összeválogatása, finom összhangja az elegancia egyik legfontosabb eleme volt.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában