Megújul a lendvai templom – A magyar állam támogatást biztosít a munkálatokhoz, nem először

A jelenlegi formáját még 1751- ben elnyert, barokk stílusú plébániatemplom nemcsak a Lendva-vidéki római katolikus lakosság – s az ottani magyarság – legfontosabb lelki központja, de jelentős művészettörténeti értékkel is bír.

Az Alexandriai Szent Katalin nevét viselő épület az egyik legszebb szlovéniai templom, amely külső szemlélő számára jó állapotúnak is tűnik – a folyamatos felújítási és renoválási munkálatoknak is köszönhetően. Az épületnek ugyanakkor még mindig vannak hiányosságai. Problémát jelent az alapfalak felvizesedése, a felszivárgó nedvesség a templom belső műemlékeit, az oltárokat és az orgonákat is veszélyeztette már, illetve repedések is keletkeztek falán, melyek a közelmúltbeli horvátországi földrengések során tovább erősödtek. A lendvai plébánia és a helyi egyházközség ezért újabb munkálatokba fogott.

Első körben a csapadékvíz elvezetését oldották meg, és kiépítették a templom körüli támfalat. Ezt követően kezdődött a falak víztelenítése. A felújítás második ütemében leverték a vakolatot, szellőzőket építettek az alapzatba, a felülről érkező nedvesség leszivárgásának megakadályozása érdekében megújították a templom tetőszerkezetét, új hófogókat és vízelvezető csatornákat raktak fel. Ezt a munkát idén az alapzat körüli szigeteléssel folytatják, hogy a felszivárgó víz útját is el­zárják.

A másik fő probléma, hogy a templom tornya egyre inkább elválik az épület többi részétől, s ezt a folyamatot a legutóbbi horvátországi földrengések csak tovább erősítették. A felújítás jelenleg is zajló ütemének egyik feladata ezeknek a repedéseknek a helyreállítása, eltüntetése lesz. A szomszédos állam műemlékvédelmi hatósága által felügyelt szanálási munkálatok várhatóan két évet vesznek igénybe, a templom alapzatának külső szigetelése azonban akár ennél is tovább tarthat, hiszen azt nem tudni, hogy a természetes kiszáradás milyen hosszan nyúlik el.

A Szent Katalin-plébániatemplom felújításának második üteméhez a magyar állam mintegy 200 ezer euróval, azaz 72 millió forinttal járul hozzá. Ezt az összeget a Miniszterelnökség nemzetiségi és egyházi kapcsolatokért felelős államtitkársága biztosítja a templomfelújítási keretéből. Soltész Miklós államtitkár az elmúlt hét közepén Lendván járt, s arra is ígéretet tett, hogy a már átutalt összegen túl újabb magyarországi támogatásokra számíthat a lendvai plébánia, amely a felújításokhoz szükséges további forrást közadakozásokból és más pályázati forrásból kívánja elő­teremteni.

Hazánk nem először ad támogatást a lendvai templom felújításához. Tavaly a magyar állam társfinanszírozásában valósult meg két barokk stílusú mellékoltár, s a mögöttük található falfelületek teljes körű renoválása. A Páduai Szent Antal-oltár felújítását egy nagy összegű magánadományból kezdték meg, a Szent Kereszt-oltár helyreállítási költségeinek egy részét pedig a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség biztosította. Mindez nem volt elegendő a teljes rekonstrukcióhoz, ezért az egyházközség az anyaország segítségét is kérte, s az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt egyházi támogatási pályázat keretében 23 ezer eurót kapott a munkákra.

Soltész Miklós Lendván elmondta: hazánk hozzájárul a dobronaki Szent Jakab-ház felújítási költségeihez is. Az épületben közösségi terem és szálláshelyek találhatók, amelyek zarándokokat, ifjúsági csoportokat fogadnak. Az államtitkár szerint Magyarországnak azért is érdeke a Szent Jakab-ház felújításának támogatása, mert a jövőben akár több magyarországi csoport is érkezhet Dobronakra.

Hazánk szintén hozzájárul a szlovéniai Szent László-kultusz ápolásához. A Muravidéken két olyan szakrális hely található, amely fontos szerepet játszik az Árpád-házi magyar király nemzetközi hírnevének ápolásában. A beltinci Szent László-templom az egyik legkülönlegesebb formájú egyházi épület a Muravidéken, amelynek kápolnájában a Zichy család tagjai nyugszanak. A helyiek szerint a templom védőszentjének kiválasztásában a terület peremvidéki jellegének is szerepe volt, a történelmi Magyarországon Szent László király személyét ugyanis általában össze­kapcsolták a határvédelmi feladatokkal. A Szent László-­kultusz másik fontos muravidéki emlékhelye a turniscei, azaz bántornyai Árpád-kori templom, freskóinak egy része a Szent László-legenda fejezeteit ábrázolja. Az Aquila János által 1380 és 1390 között készített, de sokáig egy védőmáz alatt megbúvó, s csak 1863-ban újra felfedezett falfestmények a Kárpát-medencében a legteljesebb módon őrzik az Árpád-házi király legendájának epizódjait.

Soltész Miklós szerint ez olyan egyetemleges érték, amit nemcsak megőrizni, hanem bemutatni, propagálni is kell, ezért a magyar állam egyebek között azt vállalta, hogy többnyelvű – szlovén, magyar, angol és német – információs táblarendszert helyeztet el a titulusa szerint Mária Menny­bemenetele-templom körül.