Már tavaly tartalékolni kezdtek Pacsán

Erről is beszélt lapunknak Kelemen Tamás, Pacsa polgármestere, aki az első negyedév zárultával adott tájékoztatást.

A képviselő-testület erre az évre összesen 501,8 millió forint bevételt tervezett az önkormányzati költségvetésben. Ebből 402 millió forint az államtól érkező finanszírozás, a többi pedig saját bevétel. Ez utóbbi téren jelentős a csökkenés. Mint ismeretes, tavaly már a gépjárműadóból származó befizetések az önkormányzatok kasszájából átkerültek a központi költségvetéshez. Ez az adó 2019-ben még 5,8 millió forintos bevételt jelentett az 1700 lakosú közép-zalai városban, és ez idén már kiesett. Emellett létezik Pacsán kommunális adó, az ebből származó 2,4 millió forint a háziorvosi ügyelet, valamint az évenkénti, szeptemberben tartandó lomtalanítás költségeit fedezi. A mezőgazdasági gépek és pótkocsik után beszedett 800 ezer forintot pedig a zártkerti utak felújítására költik el.

A legnagyobb tétel a 2019-ben még 74,3 millió forintot jelentő iparűzési adó. Ennek mértéke a vállalkozások bruttó bevételének két százaléka volt, de ezt számos tétellel lehet csökkenteni. Tavaly a nehezedő gazdasági helyzet miatt ez 68,2 millióra apadt, ám a csökkenés áthúzódó súlyos hatása idén mutatkozott meg. Ezt is jelzi, hogy az iparűzési adóból idén április közepéig 13 millió forint folyt be, míg tavaly ezen időszakban ez a tétel 30 millió volt. Ráadásul idén április közepéig már 9,9 millió forint visszaigénylését jelezték a vállalkozások, mert tavaly az előzetesen számítottnál kisebb volt a bevételük, és emiatt az adóban túlfizetésük keletkezett.

A tényleges bevételeket tehát még nem lehet tudni, mert május végéig jelenthetők be a visszaigénylések. Emellett a kormány ígéretet tett arra, hogy az év közepéig kompenzálja az önkormányzatoknál az iparűzési adó központilag elrendelt csökkentése miatti kiesést. E körbe azonban nem tartoznak bele a nagyobb vállalkozások. A bizonytalanságokra tekintet­tel ezért erre az évre csak 30 millió forintos iparűzésiadó-­bevételt terveztek Pacsán. Tudni való, hogy az előbb említett adóbevételekkel a település szabadon dönthetett még akkor is, ha ezekből kényszerültek kiegészíteni olyan kötelező feladatok (például bölcsőde, óvoda, orvosi ügyelet, védőnői szolgálat) finanszírozását, amelyre az állami normatíva nem nyújt fedezetet. Erre 15-20 millió forintot kell kifizetni ez évben. A fedezethiányra még egy példa: a város által kötelezően működtetendő közművelődési intézmény (könyvtár, civil ház, helytörténeti gyűjtemény, művelődési ház) fenntartását 3,6 millió forinttal támogatja az állam, a teljes költség azonban közel ennek a háromszorosa.

Az adóbevételek maradékából jut, pontosabban jutott a fejlesztésekre, a közterületek, önkormányzati ingatlanok felújítására, a városi rendezvényekre, valamint a civil szervezetek támogatására. Ez utóbbira idén a korábbi összeg 40-50 százalékát tudják költeni. A képet árnyalja az is, hogy az előző évek adatai, a város magasabb adóbevételei, adóereje miatt 5,5 millió forint szolidaritási adót kell befizetniük a központi költségvetésbe idén. E minősítés másik következménye, hogy a pályázatoknál is magasabb önrészt várnak el az önkormányzattól.

A polgármester szólt arról is, hogy a nehezedő helyzetre tekintettel már tavaly igyekeztek tartalékot képezni. Ily módon 40 millió forint szabadon felhasználható megtakarítással fordultak az új évre. Ez pályázati önrészek és fejlesztések fedezete lesz, s ebből a pénzből sikerült árverésen 3,4 millió forintért megvásárolni a központban, a városházával átellenben egy ezer négyzetmétert meghaladó területet. Ezen 200 négyzetméteres épület áll, a valamikor vendéglátóhelyként ismert létesítményt közösségi célokra kívánják átalakítani, a felújításhoz pályázati támogatást remélnek, mondta végezetül Kelemen Tamás.