2021.05.13. 06:50
Hagyárosböröndi falucsinosítási program, tájház és a betelepülők
Varga Katalinnal, a falu polgármesterével Hagyároson találkozunk. Igen, Hagyároson, mert Katalin az alig negyven lakosú kisebbik falurészben él, amelyik híven őrzi régi nevét. A mostani falu 1942-ben egyesült Böröndből és Hagyárosból, s jött létre Hagyárosbörönd. Olyan nem volt még, hogy a polgármestert a kisebbik falurész adta volna, de ez a legutóbbi választáson megtörtént. A két településrész két kilométernyi távolságra fekszik egymástól, s azt gondolom, egészen biztos, a részek soha sem fognak egybeépülni. A jövő azonban nem „leírható” mert, mint Katalin elárulja, már korábban is felmerült, hogy a két településrész közötti dombhátakon akár építési telkek is kialakíthatók lennének, így létrejöhetne még két nyugodt utca. A közművek is erre mennek, tehát ehhez minden adott. Főleg, hogy Böröndön áthalad a dübörgő forgalmu 76-os főút, ezért a böröndi falurész zajosabb, de fejlődőképesebb, míg Hagyáros a bájos mezőivel a végtelen csend világa, éppen emiatt, nem hanyatlik.
-Azon túl, hogy a csöppnyi falurészben élek, én is betelepült vagyok, a szomszédjaim is beköltözők, sőt, újabb család is érkezik, most újítanak fel egy régi házat. Az utcavégén két svájci és egy német család is él – mondja Katalin a „Mert az Ön faluja is rajta van térképen!” sorozatunkban. Átsétálunk a szomszédba, Lőrinczékhez. A feleség, Varjasi Panni újságíró munkatársam volt a Zalai Hírlapnál, Kálmán az ismert Lorenzó zenekart vezette, fiuk Tomi pedig az Aranykapu és a Kakaó együttesben játszik, s őmiatta került a család Hagyárosra.
- Minden egy kedves, Dicsfény nevű lóval kezdődött, akinek a hátán Tomi tanult lovagolni Rádiházán, és mindenképpen meg akarta vásárolni. A zalaegerszegi második emeleti lakásunkba nem vihettük, elkezdtünk istállót, legelőt találni számára. Egy jó barát felkínálta nagyszülei megüresedett, eladó házát Hagyároson. Egy csodálatos, igazi falusi portára találtunk istállóval, pajtával, gazdasági helyiségekkel, és akkora legelővel, hogy alig láttuk a végét. Több leendő szomszéd is kijött az útra, és pillanatok alatt hosszú beszélgetésbe merültünk. Vegyétek meg, mondták, jó helyetek lesz itt! Most már itt vagyunk otthon – mondja Panni, miután Tomival megnézzük a lovakat, s a mellőlük el nem maradó két birkát.
Katalin megmutatja a bagodi és a böröndi útkereszteződés mentén most kialakítás alatt lévő Madaras parkot, mely reményeik szerint idővel majd terjeszkedni is tud.
- A kis parkkal szemben áll a tégla harangtorony, melynek tulajdonjogát most sikerült rendeznünk, így már hivatalosan is az önkormányzaté. Keressük a pályázati lehetőséget a felújítására, mint, ahogy pályázunk a másik falurészben lévő kultúrházunk további felújítására is, ahol tavaly a munkák egyrészét már sikerült elvégeznünk. Várhatón még az idén Böröndön is létrehozunk egy parkot haranglábbal, közösségi kemencetérrel. A Haza park nevet kapja, ami azt jelneti, hogy mi itt vagyunk itthon, ez a mi hazánk. Oda faragtam ezt a három emlékoszlopot – mutatja az emlékfákat Katalin a hagyárosi, míves faragású, szoknyás harangláb alatt, amit a saját költségén állíttatott 2010-ben. Az egyik oszlopon ez áll: Berend 1332 – mivel Börönd első írásos említése Berend néven 1332-ből származik. A másikon Felsőhagyáros, Kápolnáshagyáros, ugyanis volt, hogy két Hagyáros is létezett, alul pedig a Hagyáros 1251-től, felirat díszeleg, ugyanis „Hagarust„ 1251-ben említették először. A harmadik oszlop Hagyárosbörönd oszlopa az egyesítés évével, és a település címerével.
Az egyik kerítésen ovális piros tábla virít „Szép előkert” felirattal. Sámson Bernadették laknak itt, s a fiatalasszony nem véletlenül kapta a táblát.
- Most virágzik az illatos bangita, de él nálam vérzőmák, kockásliliom, ciklámen, japánbirs, medvehagyma, kakasmandikó, szellőrózsa, s kicsi fehér botanikai tulipánok. Több mint 120 rózsatőm is van, gyűjtöm a liliomokat, azokból is több mint 100 hajt már – mondja, s egy fotó kedvéért odaállnak a polgármesterrel a virágzó gyöngyvessző bokor mellé.
A Hagyárosböröndért Egyesülettel együtt hirdette meg az önkormányzat a Szép előkert versenyt, hogy az átutazók és a helybeliek minél szebb faluképben gyönyörködhessenek. Az egyesületre építve pályázhat a falu olyan célokra, amelyekre az önkormányzatnak nincs lehetősége.
Manó Manófaktura – hirdeti egy bohókás kis kerámiadisz a böröndi falurész elején. Czudar Éva él itt, aki, a már elhunyt restaurátor férje, Németh János szerszámgyűjteményét mutatja meg. Egykori kollégájára dr. Vándor László volt múzeumigazgató így emlékezik:
- Az egyik első régész táborból szerveztem Jánost a múzeumba, s mivel faiparon végzett kiképeztük farestaurátornak. A néprajzi gyűjtemény és a falumúzeum állagvédelme volt a feladata. Korábban bagodi volt, majd Hagyárosböröndre települt, s Ő hívta fel a figyelmemet a bagodi római sírkőre, így az ő érdeme, hogy az a múzeumba került.
Megtudjuk, hogy a Magyar Hagyományőrző Faművesek csoport 2008-ban alakult meg Németh János vezetésével Hagyárosböröndön. Az egyesület alapvető célja, hogy megismertesse és megszerettesse a famegmunkálás munkafolyamatait az őskortól egészen napjainkig. A szerszámok ma is megtekinthetők a több ezer darabos kiállításon a hagyárosböröndi műhelyben, ahol az érdeklődők kézbe vehetik és ki is próbálhatják őket. Éva asszony diszkerámiákat készit, melyek hangulatossá teszik a környezetüket.
-A kiállítást bárki megnézheti, ha előzetesen egyeztet velünk. Az iskolai csoportok nagyon élvezik az ittlétet, hiszen kipróbálhatják a szerszámokat – említi Éva.
A falu közepén magasodik Hagyárosbörönd 1844-ben épített temploma, amit legutolján 2010 és 2012 között újítottak fel. Tompa Ágnes sekrestyés mutatta meg az újrafestett, látványosan szép templombelsőt, s itt találkozunk Molnár Imrével is, aki Hagyárosbörönd rendszerváltás utáni első polgármestere volt, s panziót is üzemeltet a főutcán.
- A rendszerváltás után nőtt meg igazán a forgalom a 76-os főúton, s az átutazók megállítására először fagyizót létesítettünk, majd panzióra pályáztunk. Turistautakban gondolkozunk, s erre vezet a zarándokút is. Segítem Kati munkáját, mert látványos változások történtek a község csinosításában – állítja Molnár Imre, akinek polgármestersége alatt Katalin pénzügyesként dolgozott a hivatalban, aztán az államigazgatási szakképesítés megszerzése mellett, a saját vállalkozás megkezdése előtt jegyzősködött is. Jelenleg Hagyároson az önkormányzatok, költségvetési szervek működését segítő kft.-ét vezeti, s elmondja, hogy a három gyermeke felnőtté válása után, társadalmi megbízatásként polgármesterkedik a 2019-es választások óta. Egyik hobbija a fafaragás, másik kedvenc időtöltése, táncolni tanítja a kutyáit, s másokét is az erre a célra kialakított hagyárosi tükörtermükben. A jövőben ez is látványossága lehet Hagyárosböröndnek, de van más turizmust szolgáló elképzelésük is.
Hagyárosbörönd válogatott képei
- Az önkormányzat megvett egy öreg házat, amelyben felújítva tájházat rendezünk be. Ennek nem csak a már összegyűjtött régi tárgyak lesznek az értékei, többen jelezték, hogy időszaki kiállítás keretében bemutatnák benne a saját gyűjteményüket is. Több túraútvonalat tervezünk, ide értve a Pusztacsatári zarándok utat is, mivel a település környezete szép, izgalmas, változatos. Egyre több a betelepülő, míg a felsőoktatásban végző fiataljaink sajnos a nagyvárosokban maradnak. Őket is megpróbáljuk bevonni a közös programokba, ráébreszteni, hogy a mostani környezetüknél szebbet nem nagyon találnak – véli Katalin.
Varga Katalin Dog-dancing videója:
