Az újkőkor végitől a török kori leletekig – Nyílt nap az ásatáson Nemesrádónál (videó)

Mint ismeretes, hamarosan az M76-os autópálya üzemeltetését szolgáló mérnökségi telep épül meg Nemesrádó közelében, az országúttól keletre húzódó domboldalon. Az építkezést megelőző régészeti ásatás eredményeiről decemberben már tájékozódhattak az érdeklődők a Göcseji Múzeum által rendezett nyílt napon.

A keményebb fagyok elmúltával, március 16-án indult újra a munka a terepen, a korábbihoz képest délebbre. Az ásatáson nyolc korszak régészeti leletei kerültek elő, ezekről a szombati újabb nyílt napon Eke István, a Göcseji Múzeum késő vaskorral és római korral foglalkozó régésze beszélt. A legkorábbi leletek az újkőkor végi lengyeli kultúrából származnak. Ezt követően kora és középső rézkorból való tárgyak, késő bronzkori urnasírok, késő vaskori település házai, római kori település nyomai bukkantak elő. Az Árpád- kori falu házai közül többet feltártak a régészek, ezekben kemencéket is találtak, és kerültek elő a török korból származó leletek. A tavaszi leletmentés a Nemestörpön II. nevű területen, 1,5 hektáron folytatódott, a majdani mérnökség épületeinek helyén.

A mostani feltárással több korszakkal egészültek ki a leletek. Az elmúlt évet azzal zárták, hogy a legrégebbi leletek a jellegzetes díszű kerámiájáról (Furchenstich – tűzdelt barázdás díszű – kerámia) elnevezett népcsoporthoz köthetők, ez a középső rézkor végén jelent meg a Kárpát-medencében.

A március óta előkerült anyag alapján a legkorábbi immár nem a középső rézkorszak, hanem a késő neolitikus, korai rézkori lengyeli kultúra időszaka, azaz ezer évet léptünk vissza az időben, tehát 6500 évvel ezelőtti korról beszélünk.

- Erről voltak már ismereteink a próbafeltárásból, csak ekkora kiterjedésűre nem számítottunk – mondta Eke István. – Az eddigi adatok alátámasztják az itt élők vélekedését, hogy a középkori Rádó falu ezen a területen feküdt, az egykori cölöpházak maradványaiból tizenkettőt tártunk fel. Ettől a területtől, a Nagykanizsa Nagykapornak között vezető úttól keletre, a szemközti dombháton húzódik a mostani Nemesrádó. Az áttelepülés a török veszély hatására következett be, mert ott jobban védhető volt falu – tette hozzá. Az egykori kisebb méretű település életéről árulkodó maradványok, használati tárgyak, vadászlándzsa hegye, idoltöredék került elő. Kerámiaedényekre is bukkantak, a korábbiak még nem korongozással készültek, és találtak több agyagkanál-töredéket. Az előkerült kőeszközök nem helyi, hanem a Bakony környékén található anyagokból készültek, ami arra utal, hogy már kialakultak messzebbre nyúló kereskedelmi kapcsolatok. A leletek sorából kiemelendő az agyagból készített idol, szobor. Ez a tűzdelt barázdás díszű kerámia korához kötődik, női alakot ábrázol, töredékes, de látható a ruhát és a hajat jelző bekarcolás. A bronzkorról (3000 évvel ezelőtt) a halomsíros és urnamezős temető árulkodik. A hamvak elhelyezésre szolgáló kerámiaedényekből tucatnyi került elő, ezek alig 20-30 centi mélyen nyugodtak a földfelszín alatt, némelyik meglepő épségben maradt meg.

Információink szerint ezen a héten megkezdődhet az autópálya Zalaegerszeg és Fenékpuszta közötti nyomvonalán az építés előkészítése Alsónemespáti térségében: előzetes lőszermentesítés, szondázás a leletmentéshez. Várhatóan újabb tárgyi emlékek sokaságával gazdagodhat múltunk Eke István (jobbra) ismertette a leletmentés eredményeit kincsestára.