Jézust látja vendégül, aki szentelt ételt eszik – Hévízen szabadtéri szertartás volt

A Szentlélek-templom mellett Kiss László esperesplébános, az egregyi templomnál pedig Tóth Tamás káplán áldotta meg az étkeket.

– Ezek Krisztust jelenítik meg – fogalmazott Kiss László. – A sonka Isten bárányára, a fonott kalács a töviskoronára utal, a tojás pedig a feltámadás szimbóluma. Úgy tartják, ahogyan a csirke áttöri a tojás héját, ugyanúgy töri át Krisztus a sír bejáratát. A torma pedig a Jézusnak a keresztfán kínált ecet keserűségét idézi. Amikor ezeket az ételeket megterítjük, úgy is értelmezhetjük, hogy az ember a feltámadt Krisztust látja vendégül: Jézus ül le közénk a megszentelt húsvéti eledelek által.

Kiss László elmondta még, a pirosra festett tojás külső része Jézus vérét, a fehérje pedig a nagycsütörtöki vérrel verítékezést szimbolizálja, de van olyan értelmezés is, hogy a héj az Ószövetség, a tojás belseje pedig az Újszövetség jelképe.

Az ételszentelés arra is figyelmeztet, hogy a hosszú böjt után ne kísértsen meg bennünket a mértéktelenség.

A biztonsági rendelkezések miatt a hívek egymástól távol, maszkban sorakoztak fel, s mint mondták, a pandémia idején is fontosnak tartották, hogy megáldott étel kerüljön az ünnepi asztalra.

Benéné Kiss Katalinék hosszú évek óta rendszeres résztvevői a húsvéti ételszentelésnek.

– Azt szeretnénk, ha az Úr Jézus ott lenne velünk, az ő feltámadására emlékezünk ezáltal, és nemcsak húsvétkor, hanem egész évben – tette hozzá.

A néphit úgy tartja, a szentelt étel maradékát nem szabad kidobni, éppen ezért azt sok vidéken még ma is elégetik vagy elássák.