hagyományok

2021.04.04. 06:50

Húsvéti kincs a horvát örökség – Vargovics Józsefné Mária a magyartól eltérő szokásokról

Gereblye, tulipán, barka és fűszál. A Mura menti horvát motívumokkal festett hímes tojások mintái kötöttek, a természet újraéledése mellett a kerti munkákhoz kapcsolódó szimbólumok jelennek meg azokon.

Benedek Bálint

A tojásfestési versenyen a Nagykanizsai Horvát Nemzetiségi Önkormányzat zsűrije döntötte el, melyik darab kapja a legszebbnek járó elismerést. Balról: Proszenyák Zsolt István elnök, Vidmár Ildikó képviselő, dr. Németh Györgyi képviselő és Vargovics Józsefné alelnök, a megyei szervezet elnöke Fotók: Szakony Attila

A horvát tradíciók továbbörökítése érdekében nemrégiben tojásfestő versenyt hirdetett a fiatalok körében a Zala Megyei Horvát Nemzetiségi Önkormányzat. Az eredményekről mi is beszámoltunk, és az esemény kapcsán a szervezet el­nökét, Vargovics Józsefné Máriát a magyarokéhoz hasonló és attól merőben eltérő szokások, hagyományok felelevenítésére kértük.

A horvátoknak a karácsony a húsvét és a pünkösd is nagyon fontos

Az egyházi ünnepek, így a húsvét is, különösen nagy jelentőséggel bírnak a horvátoknál. A szervezet elnöke megerősítette: a Mura menti településeken is odafigyelnek arra, hogy őrizzék az eleiktől kapott értékeket. A horvátok alapvetően vallásos emberek, számukra a karácsony, a húsvét és a pünkösd rendkívül fontos.

A tojásfestési versenyen a Nagykanizsai Horvát Nemzetiségi Önkormányzat zsűrije döntötte el, melyik darab kapja a legszebbnek járó elismerést. Balról: Proszenyák Zsolt István elnök, Vidmár Ildikó képviselő, dr. Németh Györgyi képviselő és Vargovics Józsefné alelnök, a megyei szervezet elnöke Fotók: Szakony Attila

– A húsvétot megelőzi a nagyböjt – mondta. – Emlékszem, a nagyszüleimnél törvényszerű volt, hogy az egész időszak alatt egyáltalán nem fogyasztottak húst és húsfélét. Ugyanakkor lelkileg is készültek, ilyenkor hetente egyszer, péntekenként horvát nyelvű imákat mondtak. Érezni lehetett az embereken, főleg az asszonyokon a visszafogottabb magatartást. Például kevesebbet beszéltek negatív dolgokról, illetve nem tárgyaltak ki másokat. A húsvét előtti nagyhét kizárólag a lélek tisztítására fókuszált, vagyis kicsit elcsendesedtek az emberek, ad­digra befejezték a környezet takarítását, rendbetételét. Rá­adásul, ahogy közeledett a húsvét napja, egyre többekkel le­hetett találkozni a templo­mokban.

A horvátoknál húsvétkor a tavasz szimbólumai kerülnek a tojásokra

Hozzátette: a szülők, nagyszülők különösen odafigyeltek arra, hogy az általuk ismert tradíciókat átadják a felnövekvő generáció tagjainak. Az 1980-as években teljesen természetesnek számított, amikor a legidősebbek a legfiatalabbakkal, vagyis az unokákkal mentek a templomba. A mai világ már más, de még most is látni, hogy ahol a nagyszülőknek fontosak a gyökerek, a szokások, ott öröklődik ez a drága kincs tovább. A gyerek érezze ennek a közegnek a fontosságát. A Mura menti horvát nyelvet oktató iskolák, mint a tótszerdahelyi, a murakeresztúri és a borsfai tanulóinak részvételével az önkormányzat horvát nyelvű keresztutat szervezett. Nem véletlenül, hiszen a zarándoklat alatt hallották, gyakorolták a horvát templomi, nagyböjti énekeket, illetve imákat. Most, a világjárvány idején a szűk családi körben kell megélni az ünnep csodáját. Ebben a nehéz helyzetben egy kis szülői odafigyeléssel a gyerekek érdeklődését és hitét is fenn lehet tartani.

A tojásfestő verseny indulói odafigyelnek a tradíciókra

Tavaszi munkák a tojáson?

A húsvét másik varázsa a kikelet, amellyel nagyon gyakran összekötötték az ünnepet.

– A tavaszi munkák jelképei megjelentek a festett tojásokon is – mesélte Vargovics Józsefné. – A tulipán mint csodálatos tavaszi virág, a gereblye, a takarítás szimbóluma, a szív mindig jelen van, hiszen a szeretet, a szerelem az élet rendkívül fontos érzése. Megjelenik a barka, a búzavirág, valamint a tölgyfalevél is. Utóbbiak a természet és az erdő újjászületését idézik meg. Csak megszentelt ételt ehettek, a sonkát vasárnap reggel elvitték megszentelni, és utána fogyaszthattak belőle. Egyre gyakrabban hallani ebben az új világban is, hogy a fiatal felnőttek fogadalmat tesznek, és egyre többekkel találkozunk a templomban, ami jó érzéssel tölt el bennünket. A magyar területeken általában karácsonykor volt jellemző, ám a horvátoknál ilyenkor is, hogy a keresztszülők meglátogatták a keresztgyerekeket.

Húsvéthétfőn a horvát gyerekek sokat mókáztak, például a mezőn felszabadultan játszottak a főtt piros tojásokkal, mesélte Vargovics Józsefné.

– Jó magasra hajították, és az nyert, akié utoljára törött el, majd leültek a fűbe és jóízűen megették. A másik ma is élő népszokás az ifjúság körében a mátkálás. Ilyenkor mindig elhangzott egy népszerű mondóka. Ez elsősorban a fiatalok barátságkötésének megpecsételése volt ajándékcserével. Ez a kötelék későbbi életükben más társadalmi kapcsolatok, így akár a házasság alapjául is szolgál­hatott.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában