Hogyan néznek ki a vécén lehúzott nedves törlőkendők? Hát, nem túl gusztusosan!

A kampány során nyereményjátékot is meghirdettek, amelyben egy rövid kvíz kitöltésével lehet részt venni (https://szemleletformalas.zalaviz.hu/?novideo=1). Weboldalukon közzétettek egy félórás ismeretterjesztő videót is (https://szemleletformalas.zalaviz.hu/?novideo=1), ebből tájékozódhatnak az érdeklődők a részvétársaság működéséről, környezetvédelmi törekvéseiről, s a válaszokat is meg lehet találni a kérdőív hibátlan kitöltéséhez.

A filmben Lahocsinszky Róbert, a Zalavíz Zrt. üzemeltetési és műszaki vezetője többek között arról beszél, hogy miért ne pazaroljuk az ivóvizet. A bolygónk mintegy 71 százalékát borítja víz, de csak körülbelül 2,5 százaléka édesvíz, s annak is pusztán a töredéke nyerhető ki. Magyarország és Zala megye az ivóvízkészlet tekintetében szerencsés helyzetben van, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell spórolnunk a vízzel. Ehhez is ad ötleteket a kisfilm.

Az ivóvizet a Zalavíz rétegvizekből, a földfelszín alól 50-300 méter mélyről emeli ki, ami a lehető legjobb a víz tisztasága szempontjából. László Mónika, a részvénytársaság bakteriológiai és biológiai csoportvezetője elmondta, hogy az ivóvízből 60 komponenst tudnak vizsgálni. Kiemelte, hogy a kutakból nyert víz ásványianyag-tartalma jelentős, a Zalavíz területén ugyanakkor gyógyszermaradványok nincsenek az ivóvízben, éppen azért, mert az mélyfúrású kutakból származik. Felszíni vízkivételnél, például a Balaton környékén előfordulhatnak, de olyan kis mennyiségben, hogy egyetlen tabletta hatóanyagának a szervezetbe jutásához naponta 2 literrel számolva 1369 évig kellene vizet fogyasztanunk. Tájékoztatójából az is kiderül, hogy időnként miért érezzük az ivóvizet klórosnak, vagy látjuk sárgás-barnás színűnek, vagy fehérnek.

A szennyvíztelep működését Szőke István László ágazatvezető mutatja be, aki a tisztítás után visszamaradó szennyvíziszap sorsáról is beszámol. Érdekes, hogy a szennyvíziszaphoz lejárt élelmiszereket, iskolai ételmaradékokat és vágóhídról származó vért, s egyéb szerves hulladékot is hozzákevernek. S hogy miért? Hogy több alapanyag legyen a szennyvíziszap rothasztásához, biogáz előállításhoz, majd annak felhasználásához a telep áramellátására, fűtésére, melegvíz-szükségletének biztosítására.

A tisztított szennyvíz pedig a Zala-folyóba kerül, éppen nem midegy, hogy mit húzunk le a vécén. Csak az emberi ürüléket és vécépapírt szabad, minden egyéb komoly nehézségeket és károkat okozhat a telepen és a szennyvízcsatorna-hálózatban.

Vaski Endre ágazati termékfejlesztési munkatárs arra tesz javaslatot, hogy aki csak teheti, hozzon létre a házánál, a birtokán esővíztárolót, abból öntözzön, mossa a járdát, de ha csak annyi tesz, hogy felfogja ideiglenesen a hirtelen lezúduló csapadékot a tárolójába, és száraz időben kiönti a vizet, már azzal is környezettudatosan cselekszik. Ennek hátterére szintén magyarázatot ad a Zalavíz filmje.

A kampány üzeneteit a későbbiekben, ha a járványhelyzet engedi, fesztiválokon, rendezvényeken, iskolákban is eljuttatja a lakossághoz, a gyerekekhez a vízművállalat.