Történetek a pszichiátertől

2021.02.05. 17:30

Soha ne bízz meg bennük! Az emlékeink átverhetnek

Emlékszel...? Hát persze, válaszoljuk, de a helyes válasz sokszor az lenne: hát persze, hogy nem! Hogy miért? Dr. Gedeon Zoltán keszthelyi neurológus, pszichiáter, pszichoterapeuta alábbi története, amely a jövőben játszódik, erre világít rá.

Szabó Judit

Fotó: Shutterstock

Gijs és Mees az egyetemi könyvtár épületében találkozott. Tíz éve is elmúlt, hogy végeztek, mégis szabad bejárásuk volt mindenhová. Emlékeztek rájuk, nevük bejárta a világsajtót. Mees és Gijs volt az atyja a Brainthink-nek, az agyhullámok által működtetett számítógépnek. A gép alapötlete Elon Musk törekvésein alapult. Ő volt az úttörője és szponzora azoknak a kísérleteknek, amelyek az emberi agy számítógéppel való kibővítését célozták. Ugyan Musk halálakor még nem látszott az áttörés, de az általa alapított egyetem továbbra is a kutatások vezető műhelye maradt.

Fotó: Shutterstock

Gijs és Mees éppen kétszáz évvel az alapító születése után kezdte meg tanulmányait Pretoriában. A két srác hamar egymásra talált. Gijs párhuzamosan végezve az orvosi egyetemet, az agykutatásra fordította minden figyelmét, főképp az agyhullámok kutatásának háromszáz éves állóvizét akarta felbolygatni. Tekintettel arra, hogy az EEG addigra már szinte teljesen feledésbe merült, kissé különcnek is nézték az évfolyamtárasai. Ő nemigen törődött ezzel, és egy speciális bioszövet kifejlesztésével, annak a koponyára feszítésével, a teljes agyműködést képes volt digitalizálni.

Mees száraz matematikus volt, távol minden spirituális vagy szentimentális érzéstől. Ő a GÉP-et akarta. Harmadéves korára kész volt az a rendszer, ami az emberi agy minden képességét, beleértve az érzelmeket, az intuíciót, a humort vagy akár a spontaneitást is, képes volt egymilliószorosan felülmúlni. A nagy feladat a két rendszer összekapcsolása volt. Sokat beszélgettek erről a könyvtárban, a kollégiumban, a kocsmában, a buszon, de a végső láncszem hiányzott. A feladatot nem tudta elengedni a két flamand akkor sem, mikor az ösztöndíj lejárt, és visszautaztak Antwerpenbe. Dél-Afrika után unalmas volt a provinciális belga kisváros, ahol a helyiek még mindig elektromos rollert használtak a felszínen, ha közlekedni akartak. Ősrégi templomok, festők, és csokoládémanufaktúrák, ékszerészek, gyémántkereskedők uralták a várost, mintha egy bentlakó muzeológusokkal üzemelő skanzen lett volna. A diploma megszerzése után azonnal elköltöztek.

Később a két multimilliárdos New Yorkban élt, és befolyásuk, vagyonuk nagyobb volt, mint a monopóliumok hajnalán az úttörő Facebooknak, Google-nek vagy Amazonnak együttvéve. Most, tíz évvel később, majdnem tíz évvel a nagy áttörés után, újra visszatérve Antwerpenbe kényelmetlenül érezték magukat. Egy több mint kétszázhúsz éves étterem színes üvegablakai, kazettás famennyezete alatt sörözgettek, és rá akartak hangolódni az időutazásra. Az egyetem utolsó évében sokat lógtak egy Daan nevű sráccal, aki hegedűművész volt az Antwerpeni Operában. Most őt várták, mert fenyegető levelet kaptak tőle, miszerint a nagy ötlet, Gijs és Mees rendszerének összekapcsolása tőle származik, így pénzt akart, de sokat.

Mindketten tudták, hogy a megoldást valójában Mees találta meg. Egy koncerten a berezonáló hangfal hatására jutott eszébe, hogy a gép információit rezgéssé kell alakítani, így képes lesz az agy detektálni a számítógép üzenetét. Az agyhullámok az agyból a gépbe, a rezgések pedig visszafelé továbbították az információt, így lehetett az emberek agyát szinte a végtelenségig bővíteni. Nem kellett beszélni, nem kellett klaviatúra. És most jön ez a Daan, ez a tudományokat messze elkerülő művész, és követelőzik. Nevetséges volt, de mivel bizonyítékokat ígért, a két tudós üzletember eldöntötte, hogy meghallgatja. Amikor megérkezett, rögtön megismerték. Ugyanazokat a ruhákat viselte, ugyanazt a frizurát hordta, ugyanazt a hegedűt cipelte, mint tíz éve. Meesnek rossz előérzete támadt, feszengeni kezdett, míg Gijsen végigsöpört a nosztalgia hulláma.

Fotó: Shutterstock

Daan belépve, a tőle megszokott, szinte védjegyévé vált, bohócokra jellemző gesztussal köszönt, majd intésére a terem közepén egy hologram jelent meg. Rajta a tíz évvel fiatalabb Gijs és Mees hevesen gesztikulálva, hangosan a nagy álmukról beszélgettek, míg mellettük nyugodtan üldögélt a szintén tíz évvel fiatalabb Daan, aki rezignáltnak tűnt, majd halkan megszólalt. Lassan, érthetően, szóról szóra elmondta Maas későbbi felfedezését a rezgésekről. Hogy ő mint zenész a hullámok mestere, és ha a rezgés, a hullám, olyan gyönyörű információkat képes továbbítani, miért ne tudná ezt is. Nem beszélt a fizikáról, a fényről, az elektromágnesességről, csak a zene felől közelített, és segíteni akart. A két fiú elnémult, egyre mélyülő figyelemmel hallgatta, majd döbbent csend következett az ipari kamera archív hologramfelvételén.

Maas ­– már a jelenben – megrökönyödött, láthatóan zavarban volt, nem értette, hol a csapda, mialatt Gijs vádlón, döbbent gyűlölettel tekintett az emberre, akit két perce még a barátjának hitt. Daan kimerülten dőlt hátra, miközben a Miasszonyunk Katedrális harangjainak zúgását tompán verte vissza a sima felszíne alatt észrevétlen tovaáramló Scheldt sötét, hűvös tömege.

Dr. Gedeon Zoltán
Fotó: Pezzetta Umberto / Zalai Hírlap

Vajon Maas ellopta az ötletet? Dr. Gedeon Zoltán elmondta: természetesen van ilyen is, de létezik egy másik jelenség, amely megmagyarázhatja Maas őszinte döbbenetét a hologram láttán.

– A kriptomnézia, a rejtett emlékezet azt jelenti, hogy mások ötleteire sajátunkként emlékszünk – mondta a pszichiáter. – Ez lehet valamilyen újítás, művészeti alkotás, egy program megtervezése, de véleményformáláskor is gyakori. Az emlékezőben fel sem merül, hogy az ötlettel vagy a véleménnyel korábban már találkozott. A régi-új ötlet sokszor azonos környezeti tényezők hatására aktiválódik. Híres példája volt ennek George Harrison plágiumpere, amely azért indult, mert a volt Beatles-tag 1970-ben kiadott „My Sweet Lord” című dala szinte megegyezett a The Chiffons nevű lányzenekar 1962-ben kiadott „He’s so fine” című dalával. A bíróság, ismerve az agyműködés e sajátosságát, vagy leborulva George Harrison nimbusza előtt, rendkívül enyhén büntette a zenészt. Felmentette a plágium vádja alól, elfogadva, hogy a tudatalattijában megragadt dallamot tudattalanul másolta le. Hasonló példák a régmúltból is hozhatók, például Friedrich Nietzsche Így szólott Zarathustra című könyvében egy történet szóról szóra megegyezik Karl Gustav Jung ötven évvel korábban kiadott, Az ember és szimbólumai című művének egy részletével. Vagy Lord Byron Manfred című drámai költeménye erősen hasonlít Goethe Faustjára, melyet – állításával ellentétben – nagy valószínűséggel fordításban korábban olvasott.

Dr. Gedeon Zoltán rámutatott: tévedés, hogy a memóriánk a múlt lenyomata. Az emlékek számos tényező hatására változnak, az emlékeink becsapnak minket. Az ELTE honlapján is olvasható erre egy nagyszerű példa, a következő. Douwe Draaisma, a Groningani Egyetem pszichológiatörténeti professzora 2014-ben az ELTE-n tartott előadásában ismertetett egy kísérletet, melyben 35 év különbséggel tették fel ugyanazokat a kérdéseket számos alanynak. Az alanyok 1962-ben más válaszokat adtak a nagyrészt személyes kérdésekre, mint 1997-ben. Korábban például 82 százalékuk válaszolta azt, hogy szülei testi fenyítéssel büntették, felnőttként azonban már csak 33 százalékuk emlékezett így. Az arány megváltozott annál a kérdésnél is, hogy ők voltak-e édesanyjuk kedvencei – míg gyermekként ezt csak 14 százaléknyian mondták, középkorú felnőttként már 30 százalékuk vélekedett így. És nem csak a véleményük változott meg – az alanyok úgy emlékeztek, annak idején ugyanazokat a válaszokat adták, mint 35 évvel később.

Sorozatunk korábbi részei:

https://www.zaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/alexa-vetkozz-meddig-engedelmeskedunk-kritikatlanul-a-parancsnak-4880884/

https://www.zaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/a-boldogsag-ajtaja-4819261/

https://www.zaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/a-szerelemrol-a-negyedik-piller-a-test-4799086/

https://www.zaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/ismet-a-szerelemrol-mi-kell-az-igazihoz-4786762/

https://www.zaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/meg-egyszer-a-szerelemrol-az-ellentetek-valoban-vonzzak-egymast-4765111/

https://www.zaol.hu/eletstilus/helyi-eletstilus/jonny-szerencseje-avagy-a-covid-es-a-szerelem-4750963/

https://www.zaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/akiket-hangok-utasitanak-4724776/

https://www.zaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/tivornyak-flortok-es-zuhanas-a-melybe-4669513/

https://www.zaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/gyanakvo-onzo-eroszakos-es-akar-impotens-is-lehet-aki-sokat-iszik-4650403/

https://www.zaol.hu/eletstilus/helyi-eletstilus/megint-kiutotte-magat-a-meno-ugyved-4630633/

https://www.zaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/a-legrosszabb-forgatokonyv-4611103/

https://www.zaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/a-kommandos-aki-gyulolte-hogy-fel-4587247/

https://www.zaol.hu/eletstilus/helyi-eletstilus/a-depresszio-nepbetegseg-a-jo-hir-hogy-legtobbszor-gyogyithato-4566238/

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában