Vidéken is nehéz, de ismerik a szolidaritást: beszélgetés Újudvar polgármesterével

– Természetesen, mint minden bevételcsökkentés, így a gépjárműadó központi védekezési célra történő átadása, valamint az iparűzési adó egy részének elvonása is érzékenyen érint valamennyi települést, így az önkormányzati társulásunkhoz tartozó 25 városkörnyéki települést is – szögezte le Jakab Sándor. – A polgármesterek, képviselők, jegyzők és a hivatalokban dolgozó pénzügyi szakemberek most minden erejükkel azon dolgoznak, hogy a kieső bevételek ellenére úgy tervezhessék meg az ez évi költségvetésüket, hogy legalább a kötelező feladatok ellátásának eleget tudjanak tenni. Az állam által biztosított alapnormatívákat eddig az adóbevételeinkből pótoltuk ki azért, hogy még jobb életkörülményeket biztosíthassunk a falun élőknek. A pályázati önerőt, valamint a tervek elkészítését is eddig ebből a forrásból finanszíroztuk. A kormány ígéretet tett a kompenzációra, és a közelmúltban már meg is jelent egy kormányrendelet, amelyben az iparűzési adó elvont részét még ez évben két részletben pótolni fogják. Ha ez megtörténik, az sokat fog enyhíteni a problémák megoldásán.

– Milyen állami segítségre számíthatnak a zavartalan működésük biztosításához?

– Az elmúlt években szinte minden önkormányzatnak indokolt esetben lehetősége volt rendkívüli önkormányzati támogatásra pályázni a Belügyminisztériumhoz, így pozitív elbírálás esetén állami segítséggel a számlák nagy részét megkésve bár, de rendezni tudtuk. Ez a lehetőség a Belügyminisztérium részéről a jövőben is adott lesz, tehát minden bajba került önkormányzat továbbra is élhet a pályázat lehetőségével. A Nagykanizsa és Térsége Önkormányzati Társuláshoz tartozó települések egy része igénybe veheti a településfejlesztési pályázatok önerejének biztosításához az erre létrehozott alapunkból a kamatmentes hiteltámogatást is. Vagyunk többen a társulásunkban, akik már 2010 előtt is települési vezetők voltunk, mi úgy látjuk, hogy a sokat kritizált közigazgatási átszervezés után mára kezelhetőbbé vált helyben a lakosság alapvető életfeltételeinek biztosítása. Jelentős terhet vesznek le vállunkról a megyei és járási kormányhivatalok az ügyintézésekkel, az átadott feladatok szervezésével.

– Ön 2006 óta dolgozik a társulás elnökségében. Mi a legnagyobb különbség a korábbi balliberális és a mostani nemzeti kormány között a vidéki Magyarországhoz való hozzáállás tekintetében?

– Valóban immár 15 éve tevékenykedek a kistérségi társulásban, 2014 óta töltöm be az alelnöki tisztségét a mindenkori nagykanizsai polgármester mellett, és jól emlékszem arra az időszakra, amikor olyan terhek hárultak az önkormányzatokra, amelyek teljesítése sok kistelepülést csőd közeli állapotba sodort. Az államtól akkor hiába vártunk segítséget, mert a baloldali kormányzat négy éven belül kétszer alakított új kormányt új miniszterelnökkel, és nekik nem a vidékfejlesztés volt a legfontosabb céljuk. Nehezen, de átvészeltük ezeket az időket is, és a 2010-es kormányváltás után valóban elindulhatott a vidék fejlesztése, amely még a koronavírus-járvány alatt sem állt le. Idén is lehetősége lesz a kistelepüléseknek pályázni a Magyar Falu Program keretében, és a nemsokára induló hét évre szóló Versenyképes Gazdaság Operatív Program is jó lehetőségeket kínál térségünk fejlesztésére. Meggyőződésem, hogy a koronavírus-járvány legyőzése után a falvainkban az élet gyorsan visszatér a régi kerékvágásba, és újra visszakapjuk a normális életünket.

– Mi várható a fejlesztések terén, ön szerint ebben a helyzetben is lesz lehetőségük tovább szépíteni településeiket?

– Veszélyhelyzetben, amikor a lakosság néhány rétegét érinti a jövedelmek csökkenése, legfontosabb feladatunk a saját lehetőségeink szerint segíteni a nehéz helyzetbe került embereket. Az állam is ezt teszi, tehát most nekünk is türelmesnek kell lennünk, mert abban biztos vagyok, hogy a segítség időben meg fog érkezni a legkisebb vidéki településre is. Azt látom, hogy a települések vezetői nem türelmetlenek, megértették, hogy a lakosság egészségének védelme mindenki számára a legfontosabb feladat, és a beadott fejlesztési pályázataink pozitív elbírálása és azok megvalósítása csak ezek után fog következni. Amikor térségünk országgyűlési képviselője, Cseresnyés Péter államtitkár legutóbb részt vett a társulási tanácsunk ülésén, nyíltan átbeszéltük a gondjainkat és válaszokat kaptunk kérdéseinkre. Viták is voltak köztünk, de azt minden jelenlévő polgármester elismerte, hogy a kormányzat szándéka jó, végre van vidékfejlesztési koncepció. A tényekkel senki nem vitatkozhatott, mert az elmúlt 8-10 évben állami segítséggel jelentős beruházások valósultak meg a dél-zalai falvakban, és nincs okunk kételkedni abban, hogy a jól bevált gyakorlaton nem fog változtatni a kormány. A vidéken élő polgármesterek többsége függetlenként látja el feladatát, akármilyen is a világnézetük. A polgármesterek a saját kis településüknek mindig a legjobbat akarják, és el tudják dönteni, hogy melyik a jó irány, amerre tovább kell haladni, és ki az, akinek a támogatásával a falufejlesztési céljaikat meg tudják valósítani. Ha a lakosság gyors és látványos fejlődést tapasztal a településeiken, akkor megértik, hogy most a legfontosabb, hogy össze kell fogni a járvány legyőzése érdekében.