Mitől reng a föld? A zalaegerszegi földrajztanárt, Barna Mátét kérdeztük

Halálos áldozatokról és többmilliós károkról szóltak a hírek, Magyarországon eddig több száz bejelentés érkezett a biztosítókhoz Baranya, Somogy, Zala és Tolna megyéből. A kár csak nálunk körülbelül százmillió forint. Ebből is látszik, milyen erejű volt a horvát természeti katasztrófa.

– A világon évente nagyjából 100-120 hasonló erejű földrengés van, a kisebbek száma eléri a több százezret – tájékoztatott Barna Máté. – Ez egy sekélyfészkű földrengés volt, ami a legpusztítóbbak közé tartozik. Ilyenkor két kőzetlemez feszül egymásnak, jelen esetben a földrengéshullámok kipattanási helye (hipocentrum) 5-10 kilométeres mélységben volt. A szárazföldi kőzetlemezek átlagos vastagsága 30-40 kilométer. A föld felszínét szilárd kőzet vagy üledék borítja. A föld belseje felé haladva a hőmérséklet folyamatosan növekszik, a 100-200 kilométer közötti tartományban a kőzet már nem szilárd, de még nem folyékony, hanem a kristályos mézhez hasonlít az állaga. A szilárd kőzetlemezek a lágy köpenyen, az asztenoszférán úsznak folyamatosan, akárcsak a jégtáblák a vízen. A kőzetburok kisebb-nagyobb lemezek sokaságából áll, földünkön összesen hét ilyen nagy kőzetlemez van. Ezeknek a mozgása lehet közeledő, távoldó és egymás mellett elcsúszó. Petrinjánál közeledő mozgás történt. Az Adriai-tenger térsége ütköző terület, mivel itt találkozik az afrikai és az eurázsiai kőzetlemez. Észak-Olaszország, Szlovénia hegyvidéke, illetve Horvátország adriai partvidéke a legérintettebb ebből a szempontból. Akkor van gond, ha a folyamatos mozgás akár évtizedekre leáll, majd hirtelen újraindul, ekkor pattan ki a felhalmozódott energia, azaz a földrengés. A mostani esetnél még annyi furcsaság van, hogy a két nagy, előbb említett lemez között található egy mikrolemez, az úgynevezett adriai-apuliai tüske. Ez sajnos sok esetben önálló életet él. Úgy modellezhetjük, mint amikor három fogaskerék találkozik egymással, azaz rotációs mozgást végez. A két nagy lemez pedig ez alá a tüske alá szorult. A Földközi-tenger térségétől egészen Délkelet-Ázsiáig húzódik az a zóna, ahol az éves földrengések mintegy 15 százaléka kipattan – magyarázta Barna Máté.

Nálunk Komáromban volt az eddigi legnagyobb

Hozzátette, a földrengésbiztonsági, szeizmikus zónatérképeket követve valószínűsíthetjük, hogy hol lehet legközelebb földmozgás, de ezt 100 százalékosan nem lehet megmondani. Hazánkban leggyakrabban a Nagykanizsától délre, délnyugatra eső területeken s a Balaton északi csücskétől Komáromig húzódik az a sáv, ahol valószínűsíthető földrengés. Utóbbi városban 1763-ban volt az eddigi legnagyobb katasztrófa, hasonló, mint a mostani.

Kapcsolódó tartalom:

https://www.zaol.hu/kek-hirek/helyi-kek-hirek/foldrengesre-ebredt-nagykanizsa-4792804/