Apa és fia, Mátyás király és Corvin János közös génjét keresik a magyarságkutatók

A Varasd megyei település számos magyar vonatkozással bír. Így többek közt azzal, hogy 1504-ben az itteni pálos kolostorban temették el Corvin Jánost, Hunyadi Mátyás egyetlen fiát, valamint ez utóbbi fiát, Kristófot. Ahogy a humán tárca vezetője a Facebookra feltöltött videójában mondja: a horvát lelet alapján biztonsággal lehetne elkülöníteni Mátyás földi maradványait a többi uralkodóétól. A székesfehérvári bazilikában egykoron 15 királyt temettek el, de 1543-ban a megszálló törökök, majd később a várost visszafoglaló császári zsoldosok szétdúlták a sírokat. Az idők során összegyűjtött leleteket most közös síremlékben őrzik.

Az elkülönítésen dolgoznak

Az elkülönítésen dolgoznak a Magyarságkutató Intézet szakemberei, akik archeogenetikai vizsgálatnak vetik alá a Hunyadiak férfiágának földi maradványait. A tudósok feladata, hogy meghatározzák János és apja jellegzetes, csak férfiak közt öröklődő gén­elemeit. Miként a miniszter fogalmaz: a királyi síremlék a nemzeti kegyhely dísze lenne, ahol a magyar történelem egyik legnagyobb uralkodója végre méltó nyughelyre találhatna. A kutatások választ adhatnak a család eredetét övező kérdésekre is. Corvin Jánossal egyébként a honi história egyik legjelentősebb dinasztiája, a Hunyadi-ház is kihalt.

Törvényesen is fiává fogadta

Corvin János Budán született 1473. április 2-án, Hunyadi Mátyás törvénytelen gyermekeként, a király egyik ágyasától, Edelpeck Borbála osztrák polgárlánytól. Miután Mátyás második, Aragóniai Beatrixszal kötött házassága gyermekáldás nélkül maradt, 1479-ben hivatalosan, törvényesen is fiává fogadta Jánost, akit hunyadi grófi és liptai hercegi ranggal ruházott fel. Atyai örökségül horvátországi és szlavóniai birtokokat adományozott neki, ami együtt járt a horvát, dalmát, szlavón báni ranggal. A koronás fő szándéka az volt, hogy fia kövesse őt a királyi trónon. A magyar rendek azonban másként akarták, II. (Jagelló) Ulászló mellett tették le voksukat. János Frangepán Beatrixet (horvát neve Beatrica Frankopan) vette nőül, akitől három gyermeke született, egyikük sem érte meg a felnőttkort.

A lepoglavai kolostort 1481-ben feldúlta és felégette a török. Az illír vidéket kormányzó ifjú herceg, Corvin János azonban rendbe hozatta az építményt. A kicsiny, szűk templomocska helyébe az idők viharainak ellenállóbb, vaskos falazatú, erődszerű építményt emeltetett, amelyből ellenséges támadások ellen sikerrel védekezhetett a felfegyverkezett környékbeli lakosság. János a kolostor iránti rokonszenvét azzal is kimutatta, hogy elhunyt atyjáért gyakran mondatott itt misét. Továbbá fiát, Kristóf herceget is ide temették 1505-ben. A kolostor jótevőjének bizonyult a horvát bán mélyen vallásos özvegye is. Bőkezű adományainak köszönhetően egyszerre húsz szerzetes szolgálhatott a kolostorban. Beatrice a korán, 31 évesen elhunyt férjéért és fiáért naponta mondatott misét. A hely látogatottságának emelésére a zágrábi püspök vikáriusa 40 napos búcsút engedélyezett Lepoglava településnek. A búcsúengedélyezés a templomok fejlesztésének gyakori eszköze volt.

A virágzásnak indult monostor 1504-ben vikariátusi (helytartó, püspökhelyettesi) rangra emelkedett. A mohácsi vész után (1570-ben) a pálosok rendfőnöki székhelyét is ide, biztonságosabb helyre költöztették, együtt a gazdag kincstárral. A szerzetesek patrónusai közt gróf Erdődy Farkas járt az élen. A hála jeleként 1676-ban az ő címere kapott helyet a templom főbejárata fölött. 1685 május 31-én nagy ünnepségek keretében a főmonostorban helyezték el Szent Félix vértanú holttestét, akit Rómából hozattak ide. A templom fényét emelték az idők folyamán hozzáépített, szebbnél szebb kivitelű kápolnák.

Drágakövek és tudomány

Külön figyelmet érdemel a monostor gazdag kincstára, amelyet háromszoros zárral elreteszelt vasajtóval különítettek el a sekrestyétől. A három zár kulcsát a perjel, az alperjel és a konvent seniora őrizte. Itt tartották Mátyás király Beatrix királynő által hímzett palástját, vagy az ékkövekkel díszített drága kelyheket, az ötvösművészet remekeit. Az egyházi vagyon részét képezték a gyöngyökkel kivarrt miseruhák, az aranyozott szentségtartók, továbbá a Krisztus keresztjének egy darabját magába foglaló ereklyetartó, a dúsan aranyozott ezüst templomi edények vagy a nemesfémből készült evőeszközök. A drágakő ékesítette ruhákat olyannyira kímélték, hogy csakis nagy ünnepeken használták, amikor főpap végezte a szertartást.

Lepoglava a kor legmagasabb színvonalán álló oktatás központja lett. 1656-ban itt nyílt meg az első gimnázium horvát földön. Később egyetemi stúdiumokat, retorikát, filozófiát és teológiát is oktattak, ami után a pápa egyetemi rangot adományozott nekik. Az intézmény múltjának vallatói 75 doktori disszertáció nyomaira leltek eddig, s nem tudni, hányat rejtenek még az irattárak.

Meghonosították a csipkeverés művészetét

Nem csak elméleti tudnivalókat adtak át a fiataloknak a pálosok. Ők honosították meg a csipkeverés messze földön híres művészetét, mely mára a város egyik szimbóluma lett. Az ottani vert csipke, a horvátországi Hvar- és a Pag-szigeti csipke mellett, 2009-ben fölkerült az UNESCO európai szellemi örökségének listájára.

S ami ugyancsak figyelmet érdemlő: a pécsi kötődésű August Šenoa (1838–1881) író, a „horvát Jókai’’ A barátok végrendelete (Fratarska oporuka) címmel 1877-ben írt balladája a lepoglavai pálosok helytállását, lelkierejét és a néppel való közösségvállalását örökíti meg, siránkozva azon, hogy a rendet föloszlatták.

Hírhedt börtön került az ódon falak közé

A pálosok elűzése után, a 19. században (1854-ben) hírhedt börtön került az ódon falak közé. Itt raboskodott egykoron a boldoggá avatott bíboros Alojzije Stepinac, aztán a kommunista Josip Broz Tito. A hetvenes évekbeli horvát tavasz ismert vezetői is itt sínylődtek, így Vlado Gotovac író, Dražen Budiša politikus, valamint az ország első köztársasági elnöke, Franjo Tuđman.

Az évszázadok során a templom kincseinek nagy része fosztogatók kezére került. A megmentett értéktárgyak egy részét Zágrábba menekíteték. 1990 óta állami pénzek is jutnak az épületek állagmegóvására. 2001-ben az egész komplexum a Varasdi Püspökség kezébe került, így megint van gondos gazdája.

A harctereken is terjedő pestisben hunyt el

Visszatérve Corvin Jánosra: a királyválasztás kudarca nem tántorította el attól, hogy tovább hadakozzon a dél felől északra nyomuló oszmánok ellen. 1501-ben Jajce mellett még győzedelmeskedett a törökök felett, ám utána Knin-nél egy portyázó török csapattól vereségett szenvedett. A Zagorjéhoz tartozó Krapina adott menedéket neki, oda vonult vissza, ahol hamarosan a kor rettegett betegségében, a harctereken is terjedő pestisben hunyt el. Ahogy még életében rendelkezett: Lepoglava kolostorában temették el.