Gondosan rendezett, lélekemelő hely

2020.12.30. 07:00

Zalai templomok – Pusztacsatár most is reneszánszát éli

A határban, a Háshágyi – és a Szélvíz patak egybefolyásánál, erdei tisztáson bújik meg az ősi, Szűz Mária tiszteletére szentelt kegyhely, zarándokhely. A távolról jött érdeklődők, köztük zarándok könnyen megtalálják e gyönyörű helyet, ha a 76-os főúton, a Vas és a Zala megyék határát jelző tábláknál lekanyarodnak, s Ozmánbükön át közelítik meg a kegyhelyet.

Győrffy István

Pusztacsatár Árpád-kori temploma

Fotó: Győrffy István

Hajdanán, az odavezető mezei utakon emberek sokasága gyalogolt templomi zászlók alatt, s messze szálltak a szent dallamok, köztük Csatár búcsúi éneke is: „Mária, tégedet áld a határ, / Régi kis őrhelyed Pusztacsatár. / Bízva emeljük fel szíveinket, / védd meg a népedet, oh, Szűzanyánk!...” Több ezren gyűltek össze még a hatvanas években is egy-egy búcsúi alkalomkor Pusztacsatárban…

Pusztacsatár Árpád-kori temploma
Fotó: Győrffy István
A templom oltára
Fotó: Győrffy István

A zarándokhely most is reneszánszát éli. Egy nyertes pályázat és a szombathelyi püspök jóvoltából 2014-ben huszonötmillió forintot fordíthattak a csatári kegyhely megújítására. Ebből a többi között renoválták a kápolnát, s új szabadtéri miséző helyet létesítettek. A Szombathelyi Egyházmegye a szívén viseli Pusztacsatárt, bekapcsolták például a Szombathelytől, a franciaországi Toursig vezető Szent Márton túraútvonalba. Márton e tájon haladt keresztül, mikor szülővárosából előbb Itáliába, majd onnan Galliába távozott. A szerénységében is nagy hatású Pusztacsatár méltó ezen életúthoz, ezért is építette fel esőbeállóját és információs tábláját a kegyhelyen a projektet bonyolító szombathelyi Agora Kulturális Központ. Terveik között szerepel a zarándokhely bekapcsolása a „Mária-út” nevű túraútvonalba is.

Minden évben, áprilistól októberig a hónap 13. napján a fatimai Mária-jelenések kapcsán várja a kegyhely a zarándokokat, Mária-tisztelőket közös engesztelő imaestre. Ezeken a tizenharmadikákon közösen elimádkozzák a rózsafüzért, majd a szentmise és a körmenet teszi különlegessé ezeket az imaalkalmakat. Pusztacsatár „nagybúcsúja” augusztus 15-én, illetve az ahhoz közel eső vasárnapon ünnepelt Nagyboldogasszony búcsú, „kisbúcsúja” pedig szeptember 8-a, Kisboldogasszony ünnepe. A havi rendszeres misék, s a búcsúk évente több mint tízezer hívőt vonzanak. Egyre messzebbről jönnek az emberek, fogadtak már itt határon innen és túlról érkezőket is, meg szinte nincs olyan nap, hogy ne jönne valaki megnézni a kegyhelyet…

A szentély diadalívének felirata
Fotó: Győrffy István
Zarándokház gyönyörű természeti környezetben
Fotó: Győrffy István

Pusztacsatár már az Árpád-korban létezett, erről IV. Béla király 1238-ban kelt oklevele tanúskodik, amely a falu legrégebbi írásos említése. A király ezen oklevélben adományozta Pusztacsatárt Vaspörnek, amelynek lakói csatárok, azaz pajzskészítők voltak. Egy másik, 1328-ban kelt oklevélben pedig a falu Nagyboldogasszony templomát említik. Romantikus stílusban épült tornya, az oltár téglaalapja, a szentély diadalíve, sokszor javított falainak alapjai a középkori plébániatemplom eredeti tanúi.

A török korban a település és a szomszédos Remethe falu, amelynek területén vaskori kardot találtak, s ahol a 19. század közepéig remeték laktak, elpusztult. Népeik Vaspörbe és a szomszédos Velencébe menekültek, Csatár ezután kapta a „puszta” előnevet. Lerombolták a templomot is, de az oltár Fájdalmas Mária-szobra egy fatörzs alá rejtve megmenekült.

Az ellopott Mária szobor mása is fatörzsön áll
Fotó: Győrffy István
A szabadtéri oltár
Fotó: Győrffy István

Érdekes a szobor egykori megtalálásának története. A zágrábi és a győri püspök zarándoklatokat indított a szobor fellelésére. Csoda történt, a zarándokoknak egy fánál megjelent a Szűzanya, s a fa alatt ásva megtalálták a szobrot. A győri püspök akkor elrendelte, hogy a szobornak egy fatörzsön kell állnia. Sajnos az ereklyét a hatvanas években ellopták. Egy fényképet még őriznek róla, az oltárt díszítő másolat szintén egy fatörzsön áll.

Természetesen mesés a templomhoz kapcsolódó legendárium is. Eszerint az eredeti templom sem akármilyen helyre került. Amikor István király parancsára elkezdték építeni, eredetileg egy dombra szánták. A kijelölt helyre felhordott építőanyag azonban minden reggelre a völgybe került, s miután ez háromszor megismétlődött, oda építették a templomot az akkori hívek, ahol reggel a kövek voltak. Tény viszont, hogy a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomot az 1600–s években ujjá építették, 1736-ban restaurálták, s a templom, amely lakatlan területen áll, a vaspöriek gondozásába került (ma már kápolnaként szerepel az Árpád-kori templom az egyházi nyilvántartásban.) A lourdes-i Mária-kápolna 1890-ben, a templom sekrestyéje 1928-ban, a zarándokház 1947-ben épült.

Kő keresztek, emléktáblák, amelyekből tizenhét van a kegyhelyen és Vaspör határában
Fotó: Győrffy István
A sírkertben a különböző történelmi korokban elhunytaknak állítottak emléket
Fotó: Győrffy István

A második világháborúban bombatalálat érte az erdős völgyben egyedül álló Isten házát, ezért akkor ismét meg kellett újítani, majd a hívek adományából 1968-ban újra tatarozták. 1999 és 2002 között teljes külső és belső felújítást nyert a kápolna, a zarándokház, a papi szoba lábas pajtával, a szentkút, a patak hídja, s a bevezető út. Új belső és külső padok, ülőhelyek, asztalok készültek tűzrakó hellyel.

A legendárium is tovább folytatódott: távolról, énekelve, zászlóaljával, a búcsú előestéjén, sokan érkeztek virrasztani Pusztacsatárba. Egy kiskanizsai zarándoklat a zéli erdőn átvezető úton eltévedt, de a hitük nem hagyta el őket, megfogadták, ha bolyongásuk véget ér, és rátalálnak Pusztacsatárra, ott a Szentcsalád tiszteletére, kápolnát emeltetnek. S ekkor megszólalt a templom harangja, amely a szent helyre vezette a zarándokokat, akik fogadalmukat megtartva, felépítették a Szentcsalád kápolnát. A kegyhely legújabb történéseiről Mikolás Attila salomvári plébános, ahova a csatári kápolna is tartozik, a következőket mondja:

-A lehetőségeinkhez mérten tovább fejlődött, fejlődik kegyhelyünk. A kápolnában elkészültek a stílusukban a kápolnával harmonizáló csillárok és fali karok, világítótestek. A kápolna kívülről is díszkivilágítást kapott. Több év után sikerült megoldanunk a kegyhely szakszerű kihangosítását, a hangkábelek „eltűntetését”. Vásároltunk egy minőségi hordozható orgonát, mely a liturgiákon (szentmiséken, esküvőkön) emeli az ünneplés színvonalát. A közelmúltban az esővíz elvezetését, és a padok állagmegóvását oldottuk meg, melybe a Salomvári Plébánia más falvaiban élők is nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be. A vaspöri önkormányzat jó gondviselője a kegyhelynek. A fűnyírással, terep-rendezéssel, és a kegyhelyen lévő fák az ide vezető út karbantartásával az idelátogató turista, vándor, vagy zarándok az év minden szakaszában gondosan rendezett, lélekemelő helyre érkezik.

 

Végzetül idézzünk pár sort Csatár himnuszából is: Csendes völgynek lágy ölében üde forrás csergedez, / Egykor régen remetéknek szomját oltó friss vize. / A remeték meghaltak már, égi honban várnak ránk, /De itt hagyták örökségül számunkra Pusztacsatárt.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában