Székely János megyés püspök: Legyünk ma is a szentek földje!

A több mint 120 oldalas dokumentumon két éven át dolgoztak a lelkipásztori tanács tagjai, hangsúlyozta a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyházban tartott adventi szentmisén a főpásztor. Kiemelte: ahogy Jézus nyitott szíveket keresett, úgy az egyházmegyei terv is arra épít, hogy minden megújulás a szívekben kezdődik. Ha ez nem valósul meg, a stratégiák sem működnek, mondta.

A lelkipásztori terv alapgondolatát Szent II. János Pál pápától kölcsönözték a készítők, ő nevezte 1991. augusztus 19-i szombathelyi látogatásán elmondott beszédében a szentek földjének az egyházmegyét.

– Szent Kvirin és Szent Rutilus vértanú, Szent Márton püspök, Szent Leonianus apát példája, Boldog Batthyány-Strattmann László, a szegények orvosa és az ő hitben, életszentségre való törekvésben hűséges társa, Coreth Mária Terézia, Boldog Brenner János vértanú és Isten szolgája, Mindszenty József életpéldája, valamint egyházmegyénk sok névtelen hitvalló, hitéért üldöztetést is vállaló keresztényének élete arra sarkall minket, hogy mi is kövessük Krisztus hívását az életszentségre. Erre hív minket a Szentírás szava újra és újra: „Járj előttem, és légy tökéletes!” – e sorokkal indul az egyházmegye honlapján teljes terjedelmében elérhető dokumentum, amely rávilágít: szentnek lenni annyi, mint beengedni az életünkbe Isten végtelen szeretetét, az Ő fényét, és továbbsugározni azt mások felé.

A mai világ ugyanis, amely sok esetben távolodik a hittől, a szentekre még mindig odafigyel, az ő példájuk a mai embert is megérinti. Isten pedig arra hív minket, hogy nagy odaadással, szentként éljünk. Az egyházmegye lelkipásztori tervének legfőbb célja az, hogy ebben segítsen mindannyiunkat, papokat, szerzeteseket, világi híveket, családokat, fiatalokat és idősebbeket.

A dokumentum a lelkipásztorkodás különböző területeit veszi sorra. A fejezetek (a legelső kivételével) három részből állnak: az elsőből megtudhatjuk, adott témáról mit üzen a Szentírás, az egyház tanítása és szentjeink életpéldája; a másodikból az egyházmegye ezzel kapcsolatos aktuális helyzetéről értesülhetünk; míg a harmadik rész a lelkipásztori irányelveket taglalja. Utóbbiak az elkövetkező években megvalósítandó legfontosabb célkitűzéseket foglalják magukban, ezek minden plébánia számára – a helyi sajátosságok figyelembevételével – kötelező erejűek.

– A lelkipásztori terv fontos része a paptestvéreimhez írt levél – fogalmaz dr. Székely János. – Ebben összefoglalom mindazt, amit a papi lelkiség és a lelkipásztorkodás terén az atyáktól várok, amit egyházunk sok, ebben a témában kiadott irányelve a mi egyházmegyénkre alkalmazva számunkra előír. Kérem a paptestvéreket, a szerzeteseket, a világi keresztény testvéreket, hitoktatókat, családokat, fiatalokat, idősebbeket, hogy olvassák nyitott szívvel a lelkipásztori tervben foglaltakat, igyekezzenek magukévá tenni, életté váltani. Lássák meg az életünkön a hittől eltávolodott testvéreink is, hogy Istenben élni öröm. Segítsen minket mindennek megvalósításában a Boldogságos Szűzanya és egyházmegyénk szentjeinek közbenjárása!

Az egyházmegye területén 2019-ben 370 616-an éltek, a katolikusok száma körülbelül 297 000 volt, a nem katolikus keresztényeké pedig 38 897.

A plébániák száma 70, az egyházmegyés papok teljes létszáma (a nyugdíjas atyákkal együtt) 99, közülük aktív lelkipásztor 82, a lelkipásztori szolgálatot végző szerzetesek száma 10. Egy aktív lelkipásztorra jelenleg átlagosan 3230 hívő jut. (Ez 1788-ban 1220, 1990-ben 1600, 2010-ben 1850 volt.) Az aktív papok száma az utóbbi 30 évben nagymértékben csökkent: 1990-ben még 133 volt, 2005-ben 120, idén pedig már csak 92. Az egyes lelkipásztorokra eső teher így jelentősen megnőtt: egy-egy atya sok esetben 10-12 települést is ellát. Egyre sürgetőbb tehát a világi hívek bevonása az egyház apostoli küldetésének teljesítésébe, állapítja meg a dokumentum. „Szintén elengedhetetlen a felnőttek katekézisének és közösségeinek erősítése, enélkül ugyanis a fiatalabb korosztályok nagy részét újra és újra el fogjuk veszíteni.”

A hitoktatás kapcsán a terv kiemeli: a hit átadásába be kell vonni a szülőket, akkor is, ha azok eltávolodtak a vallástól, hiszen a legalapvetőbb nyomot ők hagyják a gyermekben. Ennek érdekében az elsőáldozási és bérmálási felkészülésnek legyen része a szülők többszöri összehívása, a velük való kapcsolatfelvétel, tanácsolják a lelkipásztori tanács tagjai. Lehetőség szerint minél több plébánián legyen felnőttkatekézis (bibliaóra, előadássorozat). S minden bérmálkozási felkészülésnek legyen része egy 2-3 napos lelkigyakorlat, ahol a fiatalok mélyebb kapcsolatot élhetnek át Istennel. Ebből fakadhatnak mélyebb elköteleződések a hit irányában vagy születhetnek papi, szerzetesi hivatások, véli dr. Székely János.

A terv alapvető elérendő célként fogalmazza meg, hogy a következő években valamennyi plébánián – amennyire ezt a helyi adottságok lehetővé teszik – hozzanak létre legalább egy rendszeresen összejövő plébániai közösséget, „amelynek középpontjába Krisztust és a vele való találkozást, a hitbeli tapasztalatok megosztását tegyük”.

A dokumentum külön fejezetben foglalkozik a családokkal. Mint kiderül: az egyházmegyében házasodó párok kevesebb mint fele köt szentségi házasságot. A megszületett gyerekek mintegy 77 százalékát keresztelik meg katolikus templomban. E téren hangsúlyos cél, hogy a szentségi házasságra készülő jegyespárok mindegyike vegyen részt jegyeskurzuson. A lelkipásztori tanács azt is fontosnak tartaná, hogy ebben az eskető pap mellett vegyenek részt olyan szentségi házasságban élő párok, amelyek átadhatják tapasztalataikat az elköteleződés előtt álló jegyeseknek. Sarkalatos pontja a tervnek a „Boldogabb családokért” Családi Életre Nevelés (CSÉN) program bevezetése az egyházmegye fenntartásában működő iskolákban, hogy segítséget adjanak a gyerekeknek ahhoz, mit jelent családban élni, szeretni, hogyan kell a problémákat megoldani, s abban is, hogy képesek legyenek a gyermekáldásra igent mondani és jó szülőkké válni. Az egyházmegye a lelkipásztori, pszichológiai, mediátori háló kiépítésével segíteni szeretne a krízisbe jutott házaspároknak is. E feladatok ellátásához, bővítéséhez új, hívő szakemberek bevonása szükséges. Ez különösen fontos Zala megyében, hogy itt is elérhető legyen a lehetőség. A segítőközpontokban az elvált, újraházasodott, házasságukat rendezni kívánó hívek jogi, valamint lelkipásztori segítséget is kaphatnak.

Fontos cél az ifjúság megszólítása. „Sajnos ma azt tapasztaljuk, hogy az egyház nehezen találja a közös hangot a legfogékonyabb korukban lévő fiatalokkal, akik közül egyre kevesebben tartoznak hozzá. Feladatunk ezért, hogy vonzóvá tegyük az ifjúság számára a katolikus egyházhoz tartozást, hogy az ne régimódi, unalmas dologként jelenjen meg előttük, hanem vonzó lehetőségként egy jobb és teljesebb életre. Így vezetheti el őket Isten rajtunk keresztül az üdvösségre, és így vonhatók be egyre jobban az egyház életébe, biztosítva az „utánpótlást” a jövő egyházának akár papként, szerzetesként, akár családos emberekként”, olvashatjuk a szentenciát. Ennek érdekében ifjúsági vezetőképzés indulna az egyházmegyében, hogy legyenek szakemberek, akik megfelelő módon foglalkoznak a fiatalokkal. Fontos cél továbbá, hogy legyen minél több plébá­nián ifjúsági szentmise, amelyen a prédikáció, a liturgikus szolgálatok kiosztása, a (gitáros vagy ifjúsági énekkar által énekelt) szent zene elsősorban a fiatalokhoz szól. „Az ifjúságpasztoráció elsődleges feltétele, hogy a fiatalokra ne mint pasztorációs problémára, nehézségre tekintsünk, hanem mint lehetőségre, hogy a velük való foglalkozással a jövő egyházát építhetjük.”

A terv kitér az egyházmegyei szeretetszolgálatra is, leszögezve: a szeretet kettős parancsa az istenszeretet mellé helyezi a felebarát szeretetét. Az egyházmegyében a szeretetszolgálatot a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász koordinálja, a dokumentum pedig irányelvként fogalmazza meg, hogy a karitász szervezzen lehetőleg minél több plébánián idősek klubját, szóval és cselekedettel is segítse a legszegényebbeket, s a romák megszólítása érdekében jöjjön létre egyházi, cigány gyerekkórus, illetve zenekar.

Nem maradt ki a tervből a média sem, fontos célként megjelölve, hogy minden plébánián legyen felelőse, aki tartja a kapcsolatot a helyi médiumokkal, hisz „egyházunk feladata a kommunikáció: hirdetni Isten országát”. Az okostelefonok, az internet, a közösségi média elterjedésével új világ kezdődött a tömegkommunikációban, amely az egyház számára is új távlatokat nyitott.

A lelkipásztori tervet Székely János november 29-én, advent első vasárnapján az egész egyházmegye számára elrendelte, és Isten kegyelmébe, valamint a Szűzanya és az egyházmegye szentjeinek közbenjárásába ajánlotta.