A múlt fontos epizódja tárul fel

2020.12.02. 11:30

Légoltalmi pincébe válthatunk jegyet, ha megnyílik a lovászi Vasfüggöny Múzeum

A település múltjának fontos epizódja tárul majd a látogatók elé megújulva, ha megnyílik a Vasfüggöny Múzeum, melynek jegypénztárában a légoltalmi pincébe válthatnak jegyet az érdeklődők.

Korosa Titanilla

Kovács Ferenc polgármester a múzeum fogadóépületénél

Fotó: KT

Az Olajbányász Művelődési Ház felé vezető úton az 1. számú tankállomás épületét újították fel, abban kialakítva a Vasfüggöny Múzeumot. Egyelőre csak a kívül-belül felújított épület látható, de hamarosan a berendezés, a kiállítási tárgyak is megérkeznek.

- Egy magyar-horvát konzorciumi pályázaton nyertünk mintegy 300 ezer eurót a légoltalmi pince felújítására és a Vasfüggöny Múzeum kialakítására – mondta Kovács Ferenc polgármester. – A légópince felújítása során korszerűsítjük a szellőzőrendszert és a világítást, helyreállítjuk a parancsnoki szobát és egyéb helyiségeket.

A hideg és a meleg levegő találkozásának eredménye az üzemi bejáratnál Fotók: Jánosi Ferenc, Korosa T.

– Emellett interaktív elemeket helyeznénk el benne, bemutatva a légópince történetét és az eseményeket a pince és a település életéből. Az állandó interaktív tárlat összeállítását a zalaegerszegi Göcseji Múzeum szakemberei végzik – folytatta Kovács Ferenc polgármester.

Lovászi történelmében meghatározó volt az olajipar évtizedeken keresztül. Ennek köszönhette a település jelentős fejlődését. A bunkerrendszert, mely körbeöleli a falut, az olajipari létesítmények és a lakosság védelme érdekében alakították ki.

– Lovásziban 1951-52-ben központi óvóhelyet építettek, melyet kivitelezése alapján „táró óvóhelynek” neveztek – erről már Jánosi Ferenc helytörténész, a Kerka-völgye Baráti Kör Egyesület elnöke beszélt. – A hétköznapi emberek, bár nem sokat tudtak róla, egyszerűen csak bunkernek hívták. Tatabányáról érkeztek bányászok és a legnagyobb titoktartás közepette kezdték meg munkájukat. Nem készültek fényképek, újságcikkek és propagandafilmek sem. A tervrajzokat, iratokat titkosították, azokba csak meghatározott személyek tekinthettek bele. Ezt a szigort az akkori politikai helyzet miatt követelték meg. Ebben az időben az ország nyugati és déli országhatárain valóságos erődvonalat építettek ki betonból és szögesdrótból, illetve korlátozták az ott élők szabad mozgását. Komolyan felvetődött a harmadik világháború kitörésének lehetősége, a támadást Jugoszláviából várták. Tehát ebben a felfokozott politikai légkörben indult meg az óvóhely építése, közvetlenül az olajüzem szomszédságában. A cél az volt, hogy veszély estén az olajos dolgozók és családtagjaik itt biztonságot találjanak.

A légoltalmi pince felújítása és a Vasfüggöny Múzeum kialakítása mintegy 300 ezer euróból valósul meg, mondta Kovács Ferenc

Az építkezés alatt a bányászok kisvasúti síneket raktak le és a bányákban használatos technológiával haladtak előre a föld gyomrába. Ezzel egy időben az ország más részein is épültek hasonló objektumok a stratégiailag fontos vállalatoknál.

– A helyi építmény közel egy kilométer hosszú és három bejárattal rendelkezik – magyarázta Jánosi Ferenc. – Ezek az üzemi, az eger-völgyi és a lakótelepi, ahová több mint százhúsz lépcsőn lehet feljutni. Legmélyebb pontja 28-30 méter, ahol fúrt ivóvizes kút található. A második világháború alatt már készültek légoltalmi óvóhelyek vasbetonból e helyen, s mivel ezek kifogástalan állapotban voltak, a megépülő új rendszernek a részei lettek.

A „bunkert” eredetileg 650 fő befogadására tervezték, később aztán 1000 fősre bővítették a létesítményt

Az olajüzem rendelkezett saját téglagyárral, ahol jó minőségű kisméretű téglákat égettek ki. Az óvóhely boltíves rendszere teljes egészében ebből készült el. A nagyobb helyiségekben alakították ki a villamosközpontot, ahol az akkumulátor-rendszer mellett áramfejlesztőt is elhelyeztek a biztonságos és megbízható világítás érdekében, valamint komplex szellőztető és levegőztető rendszert működtettek.

– Létrehoztak parancsnoki szobát, ahonnan telefonközpont segítségével lehetett a kapcsolatot tartani a külvilággal. Innen irányították a felszínen található szirénákat, és egy főkapcsoló használatával áramtalanítani lehetett az üzemet és a lakótelepet. Ezenkívül volt itt öltöző, fertőtlenítő és elsősegélynyújtó helyiség is – sorolta Jánosi Ferenc. – A „bunkert” eredetileg 650 fő befogadására tervezték, amit később 1000 fősre bővítettek, a folyosókon padokat helyeztek el. Szerencsére élesben soha nem kellett használni ezt a légoltalmi pincét A politikai légkör enyhülése után kiképzések és gyakorlatozások helyszíne volt, egészen a 70-es és 80-as évekig.

Ezután, ha nem is merült feledésbe, de jelentőségét vesztette a létesítmény, az elmúlt években azonban a helyi lokálpatriótáknak és az önkormányzatnak köszönhetően már lehetett látogatni az óvóhelyet, a légópincében koncertet is tartottak, illetve úgynevezett bunkertúrák során az erődítményrendszer több eleme is feltárult az érdeklődők előtt.

A jövőben a turisztikai projektnek köszönhetően a közönség szélesebb körben is megismerheti a falu érdekességét.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában