Hajdók Judit azon dolgozik, hogy az egerszegi Mária Magdolna-templom új orgonát kapjon

A kilencvenes években városi orgonistaként működött a városi hangverseny- és kiállítóteremben. Ez a státusz Zalaegerszegen kívül azóta sem bukkant fel sehol az országban. Igaz, kevés helyen is van hangversenytermi orgona.

Magyarlakta földön alighanem nincs orgona, amelyet ne szólaltatott volna meg. A zeneművész hangszere tudósa is lett, hiszen munkája az orgonakutatás, lajstromozás, közhiteles adatgyűjtés, orgonafelújítások előkészítése, újak építésének szakmai koordinálása.

Hajdók Judit Budapesten született, a Józsefvárosban él, már 15 évesen kántorképzőbe járt, Zeneakadémiát végzett, legutóbb Szekszárdon dolgozott a 130 éves Angster orgonán. Több mint húsz éve foglalkozik az orgonaépítészet történetével, így a hazai legrégebbi, Sopronban található orgonával is találkozott, amely 1632-ben épült.

– A zalaegerszegi polgármesteri hivataltól kaptam a megbízást az új orgona tervezésére – kezdte az elején Hajdók Judit. – Kutatván a plébánia orgonatörténeti múltját, kiderült, 1865-től híres bécsi mester, Carl Hesse orgonája szolgálta a közösséget, a hangszer a második világháború alatt vált használhatatlanná. Annak idején az egerszegiek közadakozásból vásárolták meg, úgynevezett kivetés alkalmazásával. Így alakult ki a koncepció, hogy a Hesse-féle hangzás szülessen újjá, hiszen az hosszú időn át beivódott a templomfalakba, és a közösségi emlékezet mélyen őrzi. Hesse kiváló orgonaépítő volt, Zalában több kisebb orgonája is van, Hahóton, Gelsén és Kiskanizsán, a nagyobbak Erdélyben őrződtek meg, például Nagyszebenben és Szászmuzsnán. Az eredeti 26 regiszteres méretet a mai igényeknek megfelelően 38 regiszterre bővítettük.

Elsősorban a liturgiát fogja szolgálni, hiszen a városban van már egy hangversenytermi orgona, igaz, csak 28 regiszterrel, de koncerteket, egyházzenei hangversenyeket is lehet majd rajta játszani. A karzat közepén, az ablak előtt fog állni, így az ablak két szélén az orgonát ábrázoló Cimbal barokk freskók is érvényesülhetnek.

– A nagy orgona hangszíneihez segítséget kaptam Hesse Sopronba készített orgonájától, amely eredetileg a mester orgonaépítészeti tudományát volt hivatott bemutatni egy bécsi kiállításon. És bár az a hangszer mára már nincs meg, de a leírása mintául szolgál az egerszegi orgonához – avatott a kutatómunka részleteibe Hajdók Judit.

A nagytemplomban a világ­háború után néhány évig harmóniumot, majd 1961-ig szerény orgonát működtettek. Akkor a zsinagógabeli, hajdan kétszekrényes Angster orgonát építették be, amely eredeti pompájában egy fotón, dr. Gyimesi Endre és Seres Péter várostörténeti enciklo­pédiájában szerepel. A hangszer a plébániatemplom kórusán 1998-ig, a freskóres­taurálások kezdetéig állt. Utána Bátonyterenyére került, azóta digitális orgona van Zalaegerszegen. Új, sípos orgona beszerzésére Stróber László kanonok úr komoly erőfeszítéseket tett már jó néhány éve. Most a Mindszenty-programnak köszönhetően megvalósulhat.

– A teljes orgonát, vagyis a szerkezetet, a sípművet, a játszórészt, az orgonaházat Pécsett építi a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra. A hangszer külső megjelenését a Fejérdy és Bartók Építészeti Kft. tervezte – folytatta a leendő hangszer bemutatását a szakértő. – A hangszert az utolsó elemig készre építik a pécsi műhelyben, majd lebontják és a helyszínre szállítják. Talán nyolc hétbe is beletelik, amíg a templom akusztikai környezetéhez intonálják a sípokat. A folyamat minden jelentős fázisánál jelen vagyok. A végső intonálás, hangolás izgalmas művelet, de hál’ istennek a templomnak nagyon jó az akusztikája. Az orgona az európai keresztény kultúrtörténet hangszere. A fejlődése során a kis ókori hangszerből a templomokban alakult ki ilyen nagy és sokszínű hangszerré. A jó orgonahangzáshoz kell a templom márvány- vagy kőfala, amely visszaveri a hangot, és nem elnyeli, mint sok mai hangversenyterem fával és drapériával bélelt belső tere. Néhány másodperces visszhang az ideális az orgonához, az esztergomi bazilika 14 másodperces visszhangja szinte már átírja a darabokat.

– A digitális orgona és a hagyományos hangzása közti különbséget a laikusok is érzékelhetik?

– A mesterséges hang soha nem azonos a sípban keletkező hang minőségével. A laikusok is hallják a különbséget, különösen gyenge minőségű hangszóró esetén. És ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a sípos orgonát mindig egy adott templomba tervezik, a hangszíneket egy konkrét templomtérhez alakítják ki, az esztétikai megjelenést is a templomhoz igazítják. A digitális orgona sorozatgyártásban készül, függetlenül az adott helyszíntől. Én mindig szót emelek annak érdekében, hogy hagyományos, iparos által, kézműves orgona készüljön. Maga a megépítés a szerkezeti elemek megtervezését követően általában 8-10 hónapot vesz igénybe, külön részlegek dolgoznak a sípokon, az orgonaházon, a játszóberendezésen, a mechanikán. A magyar orgonaépítés magas minőséget képvisel, a pécsi manufaktúra folyamatosan külföldre is gyárt részegységeket.

– Milyen feladatokat végez ezekben a hónapokban?

– A magyar kormány támogatja az egyházi projekteket, s a templomok és székesegyházak felújítása végén többnyire az orgona is megújul. Szakértőként felügyelem az orgona-helyreállítások terveit vagy munkálatait. Különösen nagy öröm már egy bő éve a szabadkai zsinagógaorgona helyreállításának vezetése. A hangszert évtizedek óta nem használták, rendkívül leromlott az állapota, szinte egyetlen sípja sem volt már. A temesvári Wegenstein Lipót orgonagyáros építette 1902-ben, a zsinagóga felavatására. A hangszer elemeit átvizsgálva kiderült, hogy nem volt soha átépítve. És ha sok elemében hiányos is, analóg megoldások alapján helyreállítható. Tavasszal készen lesz.

Hajdók Judit sok időt tölt egyházi és állami levéltárakban, hiszen a magyarországi 3100 orgonás hely hangszereinek történetét kutatja, orgonatörténeti tudományos dolgozatokat készít, vezeti az ország orgona-nyilvántartását. A legnagyobb hazai templomi orgona a szegedi dómban van több mint 7000 síppal, a legnagyobb hangversenytermi 92 regiszterrel Budapesten, a Művészetek Palotájában hallható. Néhány éve épült a Zeneakadémia új orgonája 800 millió forintért, német és magyar orgonaépítő cég koprodukciójában.

– Mindig érdekelt a zenetudomány is, majdnem felvételiztem a Zeneakadémia zenetudományi szakára. Már két évtizede ezt a zenetudományi érdeklődésemet élem ki. Kutatom a magyar múlt orgonaépítő-mestereinek életét, munkásságát. Igyekszem minden fellelt kis adatot elhelyezni a nagy egészben. A publikációimban emléket állítok a régi orgonaépítőknek.

– Ez év elején a Pannon Tükör művészeti folyóiratban közölt írásában tekintette át a zalaegerszegi orgonák történetét.

– Kedves munkám volt, sok dokumentumot találtam a parókiák archívumaiban, a püspöki levéltárban, valamint a Pécsett található Angster-hagyatékban.

Tudni kell, Hajdók Judit három éve reprezentatív albumban dolgozta fel a gyáralapító Angster József naplóját.

A zalaegerszegi nagytemplom új orgonáját a tervek szerint 2022 tavaszán, húsvét táján avatják fel, erre az alkalomra ismeretterjesztő füzet is készül róla, amelyet szintén Judit ír, szerkeszt. Az avatáson ő szólaltatja meg először Zalaegerszeg új kincsét.