Galamboki egyházak, templomok évszázados történetei

A település legrégebbi műemléke a katolikus templom, amely a település központjában található. A templomtól északra a barokk plébánia, délre pedig egy szintén műemlék klasszicista kőkereszt áll, amit 1847-ben emeltek a galambokiak. Innét nem messze található a mintegy fél évszázaddal később épült református templom, melyet 1864-ben vettek birtokba a hívek, szintén műemlék.

Mielőtt ezekről bővebben írnánk, lépjünk vissza az időben, egészen az esztergomi érsek joghatósága alá tartozó zalavári apátság alapításáig (1019), amelynek vélhető oklevelében említik Kolumbokot, a mai Galambokot, mint az apátság tized fizetésére kötelezett faluját. Miután a veszprémi püspök a veszprémi egyházhoz tartozónak mondta a tized fizető falvak közül Galambokot is, ezért Galambok római katolikus papjának az apát mellett kellett tanúskodnia először 1256-ban az esztergomi érseki zsinaton, hogy ő mindig is a zalavári apát fennhatósága alatt állt, illetve a tizedet is neki fizette. A galamboki egyház létét itt találjuk először írásban.

A török uralom alatt elpusztult galamboki plébániát az 1702-ben felállított kiskomáromi plébániához csatolták. 1757-ben, Krisztus Mennybemenetele titulussal a galambokiak fatemplomot építettek, majd nem sokkal később, 1788-ban a Helytartótanács leírt a veszprémi püspöknek, hogy Galambokon, melynek földesura, kegyura a Budai Szent Péter és Szent Pál Prépostság, majd a Központi Szeminárium volt, új plébániát kell építeni, s ehhez a vallásalap 300 forintot is adott. 1802-ben jött létre a galamboki plébánia, amelyhez Karos, Töllös, Nagyvölgyi és Behiák puszták tartoztak.

A mai katolikus templomot 1801. októberében kezdték építeni és 1808 novemberében fejezték be, Urunk Mennybemenetele tiszteletére 1809-ben szentelték fel. A tekintélyes, 29x10 méter alapterületű épület kifestését Dorfmeister műhelyének tulajdonítják, a főoltárkép szignált, ifjú Dorfmeister István remekműve. A templom orgonáját 1899-ben, az akkor igen nagy becsben tartott Országh Sándor készítette. A templom mellett található az ugyancsak barokk stílusú, 18. században épült plébániaház, amely három papi szobából, egy cselédszobából, konyhából, kamrából, istállóból és boltozott pincéből állt.

Dr. Háda László plébános a jelenről megosztotta velünk, hogy a Galamboki Plébánia önállóan működik napjainkban is, de mint oldallagosan ellátott plébánia. A plébániaépület, bár többször került felújításra, bővítésre a két évszázad alatt, az idő mégis mindig győzedelmeskedett felette, ezért csak 2010-ig szolgálta a helyben lakó plébános lakhatását. 2010-óta két részletben újulhatott meg az épület és immáron új funkcióval erősíti a Galamboki Plébánia működését azzal, hogy táborozók előtt nyitotta meg kapuit. Dr. Háda Lászlót megkérdeztük, mit jelent az oldallagosan ellátott plébánia, és a templomot miként nézhetik meg a turisták?

- Az oldallagosan ellátott plébánia modern vívmány, azt jelenti, hogy nem szűnik meg a plébánia önállósága, de (főleg a paphiány miatt), nincs helyben lakó plébánosa, azaz másik plébániáról látják el a tennivalókat. 2014-ben önálló plébánia lett Zalakaros, tavaly új plébániaépület épült itt, és jelenleg a zalakarosi plébánia mellett a galamboki és a zalakomári plébániákat is innét látjuk el, mint oldallagos plébániákat a hozzájuk tartozó filiális falvakkal együtt. Zalakaroshoz Zalamerenye, Garabonc, Kisrada, Galambokhoz Zalaszentjakab, Zalakomárhoz pedig Balatonmagyaród tartozik. A templom alapvetően szentmisék alkalmával látogatható, nyári időszakban szellőztetés okán a rácsig be lehet menni, ezért napközben általában láthatják a belső teret is az érdeklődők – válaszolja az atya.

A reformációnak szinte a kezdetektől, a reformáció első évszázadától voltak hívei a községben, az anyaegyházuk már 1618-ban létezett. A közeli Kiskomárom volt a központja a református egyházmegyének, melyhez 31 anyaegyház tartozott. A török kiverés után azonban megkezdődött a reformátusok üldözése, megszűnt a kiskomáromi püspökség és a környék anyaegyházai közül csak a galamboki élte túl ezt az időszakot. Nem engedték a reformátusoknak, hogy imádkozni összejöjjenek, „vagy ha valamely gazda írást olvasott, azt mindjárt kiverték a faluból… Ha házasodtak máshova esketni nem eresztették, a pápista papok is meg nem esküdtették, míg pápistává nem lettek, mely miatt némelyek elbujdostak együtt, némelyek esztendeig is jegyben voltak.” Hogy mindez a sok szenvedés és megalázottság megszűnik, annak II. József türelmi rendelete hozta el a reményt, amely megengedte, hogy a protestánsok templomokat építsenek, és állami hivatalokat vállaljanak. A galamboki protestánsok is 1793-ban felszentelhették első fatemplomukat.

Zala megye reformkori leírásában ezt olvashatjuk Galambokról: „Kiskomáromi uradalomhoz tartozik; Lakosai magyarok, 777 Romai Katholikus és 337 Hélvétai Vallásbéli – öszvessen 1131 Lélek lakja; vagyon helybéli Plébánosok és a másik rendbélieknek Predikátorjok; – az elsőknek szép templomok, – mely messze latzatos Helyben épülve igen kellemetesen ékesíti a vidéket, – az utóbbiaknak a népességhez képest nem nagy költséggel épült Kis Tornyatskás Oratóriumok vagyon.”

1865-ban Máté Lajos lelkész kezdeményezte a református templom építését. A gyülekezet aratást, részes munkát vállalt, gyűjtést szervezett, s a következő lelkész, Szilágyi Gábor, már templom kivitelezését szervezte, az alapkőletétel 1861. március 12-én volt. A barokk stílusú templom felszentelése 1864. november 6-án történt meg, majd imaházat is emeltek, melyet nemrég újítottak meg.

- Harminc esztendővel az utolsó nagy felújítás után, pályázati támogatásból sikerült megújítani a templomot. Hosszú idő után, 2013-ban lett újra itt lakó lelkésze a gyülekezetnek, megérkezett Kovács István lelkipásztor, akinek a felügyelete mellett végezték el a templom felújítását. 2020-ban a Magyar Falu Programnak köszönhetően Bertók Dániel lelkipásztor koordinálása mellett felújítottuk az imaházat, ami mára közösségi tér is egyben. Örömmel mutatjuk meg az ide látogatóknak a templomunkat és hálásak vagyunk, ha vasárnapi istentiszteleteken velünk együtt imádkoznak – mondja Hella Ferenc lelkipásztor…