Zalaszentgyörgy temploma évszázadok viharaival dacolva áll a falu szélén

A műemléki leírás szerint a 13. század második felében épült a templom, amit a 14. században átépítettek, a hajót meghosszabbították, új, nagyobb szentélyt építettek, amikor is egy másik kőtemplomból származó bontott anyagot is felhasználtak. Az 1664-ben súlyosan megrongálódott templomot 1690-ben javították, majd 1756-ban átépítettek. Az ezt megelőző rombolások és felújítások a török időkben történtek, a legsúlyosabb csapásokat évszám szerint megőrizték az utókor számára.

Először 1532-ben, a Bécs ellen vonuló török sereg pusztította el a falut, majd a Bocskai féle hadjárat után csupán egy lakott és 6 elhagyott porta volt Zalaszentgyörgyön.

1629-ben a török uralta a falut, s a fehérvári pasának adóztak. 1643-ban portyázó török sereg rabolta ki, s gyújtotta fel a települést. 1651-ben az elmenekült jobbágyok újra felépítették a települést, amit jó tíz év múlva a törökök újból kiraboltak és leromboltak, de a templom megmenekül a pusztulástól. Az utolsó török csapás 1706-ban érte Zalaszentgyörgyöt, amikor november 6-án és 7-én a Győrvári csata alkalmával égették fel a falut.

A templomot egy 1756-ban történt átépítést követően, 1961-62-ben rendkívül szakszerűtlenül újították fel, s hogy nem úgy maradt, az annak köszönhető, hogy 1975-ben elkezdődtek falai közt a műemléki kutatások, amit dr. Vándor László fejezett be. Ennek nyomán, 1984-85-ben történeti hűséggel sikerült a helyreállítás. Vándor László feldolgozta a templom történetét is, plasztikusan érzékeltetve miként lett az eredetileg barokk templomból gótikus, majd román stílusjegyeket magánviselő épület. Minderre így emlékezik vissza Vándor László:

-A feltárás teljes körű volt, érintette az egész templombelsőt. A külső falkutatás is az egész templomra kiterjedt. Ez lett végül az egyik legjobban megkutatott zalai templom. A legnagyobb problémát az jelentette, hogy bár megvolt az összes támpont a gótikus szentélyboltozat helyreállítására, ezért mégis nagyon meg kellett harcolni, mert ilyesmire mifelénk még nem volt példa. Végül sikerült, de sokat kellett várni a helyreállításhoz szükséges pénzre és a szakszerű kivitelezésre. A helyreállítást Lőrincze Zsuzsa tervezte, a freskókat Bálintffy Péter restaurálta. A freskók a 15. század elején készültek, Zsigmond király korszakában, a rajtuk átfutó díszítőfestés pedig 17. századi, ami a protestáns átfestés kora.

Rákérdezünk a 14. századi átépítésre, amikor is egy másik kőtemplomból származó bontott anyagot is felhasználtak, köztük igazi műremek faragottkő, levéldíszes pillérfőket is.

- Azt, hogy honnan hozták a templom falába beépített rendkívül nívós kőfaragásokat, még mindig nem tudjuk. Sejtés, hogy a 13. század elején a Salamonváriak elpusztították a Rezneki család reszneki templomát és várát, ezután a család rezidenciája Zalaszentgyörgyön volt. Talán Resznekről hozták a köveket? Arra a kérdésre, hogy hol áll a zalai Árpád-kori templomok között a zalaszentgyörgyi, egyértelmű a válasz: az egyik legszebb, és legjobban restaurált templom! Emellett azon ritka templomok egyike, amely körül az Árpád-kor óta folyamatosan működik a község temetője – válaszolja Vándor László.

Vitathatatlan, Szent György temploma festői látványt nyújt a körülvevő temetővel. Sajnos, az egyedi látogató zárt templomajtót talál. Annak, hogy miért zárják az épületet, szomorú története van. Egy ideig nyáron csak ráccsal védték a templomot, hogy a turisták benézhessenek a falai közé, azonban egy éjjel valaki ezt felfeszítette és ellopta a legértékesebbet, a Szent György szobrot.

- Látogatás csak előre bejelentkezést követően lehetséges, ehhez a polgármesteri hivatalban kell érdeklődni. Azonban, a templomról készült egy monográfia, ami a templomkertben és a polgármesteri hivatalnál is megnézhető, ezeket hozzáférhetően, fedett tárolóban tartjuk. A közelmúltban kisebb, de annál fontosabb fejlesztések történtek. Egyházközségi összefogással megvalósult a csapadékvíz elvezetése. A hívek adományaiból és a képviselőtestületünk anyagi támogatásával elkészült a templom padfűtése, s megújult a gyóntatószék is. A Zalaszentgyörgyi Nemzetközi Művésztelep pedig egy Szent György festményt készített a templomnak – foglalja össze Kovács Dezső polgármester a legújabb változásokat.