„Vihar” a kutyapiszokgyűjtők és a futtató ügye körül Kanizsán

Évekkel ezelőtt azzal a céllal vezették be az ebrendészeti hozzájárulást a városban, hogy a kutyatartás körülményeit javítsák a beszedett összegből. Az évek során, napjainkra, mintegy 20 millió forintos keretösszeg halmozódott fel ily módon, amelyet állatjóléti intézkedésekre lehet fordítani. Bizzer András alpolgármester, önkormányzati képviselő azt javasolta, helyezzenek ki újabb ürülékgyűjtő-edényeket a keleti városrészbe – ahol a legtöbb kanizsai kutya él – az összegből. Indoklásként azt hozta fel a képviselő, hogy kevés a jelenlegi ürülékgyűjtők mennyisége. Továbbá, szóvá tette, hogy az edények heti ürítéséért „irreálisan magas” összeget kér a szolgáltató. A javaslat szerint 5 millió forintot kellene fordítani az edénykihelyezésre, 12 milliót pedig új kutyafuttatóra a már említett keretből. A napirendi pont körül parázs vita alakult ki. A vége az lett, hogy dr. Fodor Csaba, az ÉVE-frakció képviselője szerint is szükség van az újabb létesítményekre, de nem most és nem csak a keleti városrészben. Át kell gondolni a dolgot. Így a javaslatot nem támogatta a testület.

A mikor és a hogyan kérdéséről viszont nem esett szó. A kanizsai kutyás gazdik mielőbbi megoldást, ha mást nem, előrelépésként közös, fórum jellegű párbeszédet szeretnének a városvezetéssel. Ezt mondta Tóth József, a térség egyik legnagyobb kutyás szervezetének, az Ebtenyésztők Sport-és Hobbi Kutyások Dél-Zalai Egyesületének elnöke. Kiemelte: nem csak a kutyapiszok-gyűjtő edények száma kevés. A kutyafuttató területé is, mivel egy van belőle a városban, méghozzá a keleti városrészben. Azzal pedig egy távolabb élő gazdi és jószága, egy belvárosi vagy peremkerületi, nem igazán tud mit kezdeni…

-Ami a kutyafuttató ügyét illeti: kicsi, ami a Péterfai utca körzetében van és a már említett problémák miatt – a sok kutya tekintetében is – szükség van újabbak létesítésére. Mivel kevés az olyan terület a városban, ahol szabadon futtatható, sétáltatható az eb. A készülő sportcsarnok közelében lenne alkalmas terület erre, ahogy a belvárosban is akad olyan hely, ahol kialakítható lenne. Vagy, legalább legyen kijelölve egy olyan terület, ahol mozoghatnának a kutyák. Azonban tény, hogy sok gazdával is gond van: helytelenül, például póráz nélkül sétáltatják a kutyájukat, vagy, az egyetlen meglévő futtatóban nem megfelelően viselkednek. Nem tartják be azokat az alapszabályokat, amiket egy felelős állattartónak kellene: mondjuk, hogy összegyűjtse a gazdi az ürüléket a kutyája után. Ha kell, akkor büntessék meg a hanyag, felelőtlen gazdákat. Legyen egy ember, aki felügyeli a futtatót vagy az edények használatát az ésszerűség határán belül. Az ürüléktartó kialakítása egyébként nem nagy összeg: költséghatékonyan is meg lehetne oldani. Fontos lenne az is, hogy párbeszéd alakuljon ki a városvezetés a kutyatartók között. Például, egy fórum, ahol kutyás szervezetek, gazdik és városvezetők vennének részt – összegezte Tóth József.

Hasonló véleményen van a város egyik kertvárosi övezetében élő hölgy, Wild Zsuzsanna, aki a hároméves Anikó büszke gazdája. A hölgy a helyi kutyástársadalom egyik aktív tagja. Nyilván, mindkét tekintetben a bővítést szorgalmazza: azaz, a több gyűjtőedényt és az újabb futtatókat.

-Az én kutyám szerencsés, mivel a ház udvarán sokat tud mozogni. Azonban ez nem egyenlő azzal, ha jóval nagyobb helyen és más kutyákkal közösen tudná mindezt megtenni. Ez is szükséges a kutyák fejlődéséhez, hogy más ebekkel érintkezzenek, ismerkedjenek. Tőlünk a város egyetlen kutyafuttatója nagyon távol van. Amikor Anikóval sétálni megyünk naponta kétszer, a belvárosban, az engedélyezett helyeken, utcákban, járdákon tesszük mindezt. Az ürülékét természetesen összegyűjtöm. Azonban probléma, hogy például a Dózsa György utca környékén, amerre mi is sétálunk, nincs gyűjtőedény. Én ugyan összeszedem a saját kutyám után és hazaviszem a piszkot. Sokan viszont nem – így Wild Zsuzsanna.

-Valóban, sok gazdára is ráférne a szocializáció és a tanulás, pláne abban az esetben, hogyan kellene viselkedniük, a kutyájukkal együtt, például egy futtatóban – ezt már a keleti városrészben élő Nováczkiné Tóber Gabriella mondta, aki két kis yorki, Candy és Jessy gazdája. A hölgy elszánt állatbarát és állatvédő, ám, ennek ellenére, nem homályosítja el a gondolkodását az állatszeretet.

-Én sosem viszem a kutyáinkat futtatóba – mondta Gabriella. – Azért nem, mert kis testű kutyákról van szó. S a futtatóba nem csak pici kutyák járnak. Azóta még jobban félünk, amióta éppen e futtatóból kitörve támadott meg egy kutya egy utcán sétáló embert. A felelős kutyatartást kellene szorgalmazni. Mivel, ha akár az utcán sétálunk, van nagyobb kutya, ami nekironthat a mieinknek. Ami pedig ugyancsak probléma, hogy a keleti városrészben nincs elég ürülékgyűjtő edény. Csak a futtató területén van, a Városkapu környékén és úton a Szabadhegyre. Ez pedig nagyon kevés. Én elviszem a kutyám után az ürüléket szemetesbe, azonban sok létesítmény zárva van. Nincs mibe dobni a zacskót. Jómagunk, mint kutyás gazdik is támogatnánk a közös párbeszédet a városvezetőkkel mielőbb – fogalmazott Gabriella.