Zalaapáti új bakancsos túra utat tervez, megnyitják az ősi parkot…

Még 2016 januárjában született az első írásunk Zalaapáti turisztikai lehetőségeiről, nem sokkal azután, hogy kiépültek a faluban a kerékpárutak, pihenők, s elkészült a Zalán átívelő kecses acél híd a kerekezők számára, amellyel a balatoni kerékpárút hálózathoz kívántak csatlakozni, hogy több turista érkezhessen a térségbe…

A több napos esős idő után, már napkeltekor a hídhoz érek, hogy ne vegyem el az időt a beígért túrától, de megnézhessem, miként változott a folyó környéke a hídavatás óta. Szerencsére ezen a reggelen ragyog a nap, a folyó viszont árad, sáros vize kaszált füvet és egyéb uszadékokat sodor át a híd alatt. A túlparton, ahol akkor még nem volt kiépített út, tábla hirdeti: Kis-Balaton 3,4 kilométer, Zalakaros 16,4 kilométer, az ellenkező irányba, Hévíz 10,3-, Keszthely 13 kilométer. A töltés tetején jól járható kőzúzalékos út vezet. Zalaapáti turisztikai szempontból igen jó helyen, szinte a termálháromszög közepén, a Kis-Balaton szélén fekszik. Ezen a reggelen a romantikus szépségű Zala-völgye a csalitosaival, gondosan kaszált rétjeivel a kedvező arcát mutatja. Áradozok is élményeimről Vincze Tibornak, amikor az önkormányzat épületében találkozunk.

-A jövőben a csodálatos Zala völgyét szeretnénk megmutatni a turistáknak a községünk határában lévő magaslatokról. A mi dombvonulatunknak még rólunk elnevezett földrajzi neve is van, a Zalaapáti-hát. Ez a Zalai-dombság egyik kistája, amely Zalaszentgrót, Csáfordtól indul, s tudtommal átnyúlik Somogy megyébe is. Ennek egyik vízgyűjtője a Zalába torkolló Zalaapáti-patak. Nos, egy patak menti túrára gondoltam, melynek során a Dubai csobogót céloznánk meg. Arról egyelőre többet nem mondok, hogy ott mit látunk, de annyit elárulok, hogy tervezzük egy új túraútvonal kialakítását, amelyhez esélyünk van támogatást kapni az Agrárminisztériumtól – említi Tibor, akivel elindulunk a patak völgyébe.

A falu szélén a Zalaapáti–patak vize gyorsan szalad a Zala felé, erről Tibor azt mondja, feljebb bővebb vízzel is találkozunk majd. Egyelőre az Öreghegyi pincesor mentén haladunk, ahol néhány szép hajlékot is látunk…

- Ebbe a völgybe egy víztározót terveztek az elődeink, azért is építkeztek többen errefelé. A rendezési tervünkben most is benne van a tó helye, nem vettük ki, nem tudni mit hoz a jövő. A koronavírus járvány megváltoztatta az emberek gondolkozását, felértékelődik a helyi környezet. A tavaszi elzártságkor például többen is érdeklődtek az interneten, hogy merre található a Dubai csobogó, mert felkeresnék, de nem tudják, merre lehet odajutni. Egy régi legendáriumban olvastam, hogy a kanizsai török pasa is elküldte ide a szolgáit, hozzanak neki a dubai hét forrás vízéből, mert gyomorbántalmai voltak, s az itteni víz jótékony hatással van az ilyen bajokra. A források a szomszédos Gétye közelében, de még Zalaapáti közigazgatás területén törnek elő a földből – mondja Tibor. A patak egyre mélyülő árokban kanyarog, mígnem elérünk egy hídig, amelyet már félig elmosott a víz. A híd elfolyó oldalán a mélyben még látszik egy betongyűrű, a másik oldalon viszont magasan áll a víz, a hordaléktól eltömődött az áteresz. Tibor megpróbálja egy vastagabb ággal megszüntetni a dugulást, de nem sikerül szabaddá tenni a víz folyását.

- Erre traktorral is lehetett közlekedni, de nem javították a hidat azok, akik használták, lám, ez az eredménye. A túraútvonalat úgy szeretnénk létrehozni, hogy autóval ne legyen járható, mert abból semmi jó sem származik. A templomtól indulna az út, felvezetne a látófáig. Soós Krisztián, a Zalaerdő erdésze, s egyben képviselőtársam is, amikor évekkel ezelőtt levágták a domboldalban az erdőt, meghagyott egy szép szál cserfát, s azt neveztük el látófának azért, mert onnét belátni a Zala-völgyét, a Kis-Balatont, sőt a távolban a Balaton is feltűnik. Ehhez a fához, a túraút kialakításban partner Zalaerdővel építenénk egy kilátót is. Az út onnét vezetne át az erdőben a Dubai csobogóhoz, ahova most igyekszünk.

A fák között jól járható az erdő, bár nincs erre kitaposott út, követjük a patak folyását. Öreg fák alatt haladunk előre, a patak hol kiszélesedik, hol összeszűkül és gyorssá válik. Látjuk hova járnak inni a vadak, hol dagonyáznak a vaddisznók. A patakárok egyre mélyül, szélesedik, a végtelen csendet csak mi törjük meg, ahogy csizmáinkkal felverjük az avart, s pattognak a lábunk alatt összeroppanó korhadt ágak.

- Én már hallom – áll, meg és hallgatózik Tibor. Én még nem hallok semmi különöset, de, ahogy jobban figyelek, mintha a távolból vízmorajlást érzékelnék. Hamarosan meg is pillantjuk a zaj forrását. A patakmeder összeszűkül, s a végén egy gát magasodik, amelynek tetejéről alázúdul a patak vize. Jobban szemügyre véve az építményt, valamikor ez egy tó, kőből épített túlfolyója lehetett. A patak több érben érkezik a gáthoz, látszik, hogy a víz réges-régen feltöltötte az egykori tó medrét, amit mára benőtt az erdő is.

- Negyven évvel ezelőtt, a Fegyveres Erők Napján, szeptember 29-én mindig kijöttünk ide az osztályunkkal és itt töltöttük a napot. Most ezt szeretnénk megmutatni a kirándulóknak és elsősorban a falubelieknek. Felkutatjuk az egykori tó történetét, padokat, tűzrakó helyeket építünk ki – említi Tibor. Elindulunk vissza, illetve tovább barangolunk a hegyen. Az Öreghegy legmagasabb pontjáról, amit egy 1931-ben állított határkő is jelez, a Nyíres-tetőről, megpillantjuk a látófát, belátjuk a Zala-völgyét, s a távolban, kissé ködbe veszve felfedezzük a Balaton víztükrét is. A mellettünk lévő üres telket most kerítnek be a közmunkások.

- Ez lesz az őshonos csemetekertünk, almát körtét ültetünk ide – mondja Tibor, s invitál, keressük fel a konkolosi hegyrészben dr. Kocsis László egyetemi tanár szőlőnemesítőt, aki révén apátiról már szőlőt is elneveztek, tudakoljuk meg, miért éppen ezt a falut választotta kertje számára?

Kocsis László feleségével a kertben foglalatoskodik, tennivaló itt mindig bőven akad.

- Sokáig kerestük a kertünk helyét a Balaton közelében, Zalaszántótól, Balatonberényig, s végül itt akadtunk rá a szőlő számára ideális helyre. Jó az éghajlata a vidéknek, elkerülik a nagy jégverések, s nagyon közel más szőlő sincs, ami az amerikai kabóca terjedése miatt fontos számunkra. Igen, itt nemesítettem az apáti mézes csemegeszőlőt, s más új fajták is születőben vannak. Már több mint 12 éve dolgozunk itt, s nagyon jól érezzük magunkat Apátiban – mondja a professzor.

A falu vonzásának növelésért sokat tesznek Zalaapátiban. A gyerekek számára jó hír, hogy a napokban tették le az iskola tornacsarnokának alapkövét, de más terveik is vannak. – Falumegújítási feladatink között fontos szerepe lesz annak, hogy a bencések visszakapják rendházukat, s kinyithatjuk az ősi parkot a látogatók számára. Szeretnénk elbontani a parkot körülvevő téglakerítést és kibővíteni a falu központját a parkkal, még vonzóbbá téve ezzel Zalaapátit turisták számára. A Zalavári-Zalaapáti apátság ezer éves évfordulós fejlesztési tervében szerepel a barokk templombelső felújítása is, hogy a gyönyörű freskói, stukkói új fényükkel vonzzák a látogatókat, s még inkább büszkék lehessenek rá az itt élők is – vázolja terveiket Vincze Tibor.