Történelmi értékek a Zalaegerszegi Aranyoslapi Túra útvonalán

Nem véletlenül, hiszen a kis zsáktelepülés a Nyugat- Zalai-dombság két kistájának, a Dél- Göcseji-dombságnak és az Észak- Göcseji-dombságnak a határán fekszik, mesés környezetben. A falu határában az egyik dombon egy kistemplom is magasodik, ami hosszú évszázadok óta vigyázza a tájat, ez, az országos műemlékként számon tartott Árpád-kori szompácsi Szent Őrangyalok kápolna.

A történelmi kápolnát érinti a tavaly létesített Interreg Szlovénia – Magyarország Guide2visit Zalaegerszegi Aranyoslapi Túra útvonal, amelynek kiindulópontja a söjtöri Deák emlékház, a végállomása pedig természetszerűleg a megyeszékhely Aranyoslapi forrása. A túraútvonal, – amelyet jó szívvel ajánlhatunk a vírusjárvány miatt belföldi túrák iránt érdeklődők számára – 34 kilométer hosszú, megtételéhez hivatalosan 8,4 óra szükséges, ha csak nem időzünk el közben valamelyik látnivalónál, például a szompácsi templomnál. Gyönyörű táj, s mivel messze esik a főútvonalaktól, végtelen csend vesz körül. Itt valóban ránk köszön a régmúlt, elmerenghetünk azon, hogy a környéknek kapcsolódása van a Bánk Bánból is ismert Gertrudis királyné meggyilkolásához, hiszen a falu a zalai vár földje volt, amelyet II. Endre király ekkor Miska comesnek adott jutalomul, mert a királynő meggyilkolása után Béla fiát magához vette.

A falu okleveles említése 1214-ből származik. A török dúláskor elpusztult szomszédos Szompácsot írásban 1342-ben említik, de a templom 1985-ben végzett falkutatásakor kiderült, hogy az épület legalább száz évvel korábban, a 13. század közepe táján készülhetett, s minden bizonnyal a falu is létezett már akkor. Közben előkerültek az eltűnt települések templomairól régi iratok is, egy 1300-as püspöki ellenőrzésben Szompács papjáról ez áll: „ágyasa és gyermekei vannak…” Ma már csak a puszta helye található Pusztaederics határában a községnek Zala megye déli részén, Tófej és Pusztaederics között. Az Őrangyalok kápolna romokban ugyan, de túlélte a török pusztítást és 1755-ben eredeti formájában újjáépítették, 1907-ben és 1935-ben restaurálták, 1985-ben pedig tatarozták. Az elpusztult középkori település területét teljesen pontosan nem ismerjük, ezért a településképi dokumentumban régészeti érdekű területként jelölték meg a templom környezetét.

Az Aranyoslapi túraútvonalon, a Deák emlékháztól 6,5 kilométerre található a szompácsi kápolna, a forrástól pedig 27,5 kilométerre. A kápolnát és a forrást azonban nem csak a túraút köti össze, hanem sok évszázados létezésük is, hiszen Aranyoslap az egyik legrégibb göcseji pihenőhely, vízfolyást Aranyoskút néven már egy 1381-es oklevél is említi. 1972-ben merült fel először, hogy védett természeti értékké nyilvánítják, s az Aranyoslapi forrás lett Zalaegerszeg legelső helyi védettségű természetvédelmi területe 1974-től, amely aztán országos védettségűvé is vált. Az útvonalon elindulva érdemes felfedezni Közép-Zalát, eljutni rajta a szompácsi kápolnáig, melynek belső látogathatósága még nincs megoldva, de reméljük, idővel erre is sorkerül…