A hónap műtárgya

2020.10.06. 12:59

Római kori leletek a zalaegerszegi városházán – Amatőrök közreműködésével bukkantak rájuk

A római korból származó tárgyakkal ismerkedhetünk meg, ha ebben a hónapban a városházára látogatunk el.

Arany Gábor

20201001 a hónap műtárgya a képeken dömötör andrea műtárgykezelő és eke istván régész zalaegerszeg pezzetta umberto pu zalai hírlap

A Göcseji Múzeum által útjára indított A hónap műtárgya sorozatot a járvány is szünetre kényszerítette, de a múlt héten megint érdekességek láthatók a földszinti aulában felállított vitrinben.

A múzeum tavaly hirdette meg a közösségi régészeti programot, amiben van mód a terepbejárásokon, a lelőhelyek kutatásán fémkereső műszert is használni. Az elmúlt években több őskori, római kori és középkori, a megyeszékhelyhez közeli, Zala menti régészeti lelőhelyet vizsgáltak át a szakemberek a civil fémkeresős segítők közreműködésével. Az ennek során előkerült tárgyakból láthatunk most ötöt a városházi vitrinben.

Ezekről Eke István régész adott rövid tájékoztatót.

A IV. századból származik az a töredékes – a lábak vége hiányzik – bronz lószobor, amely vélhetőleg egy nagyobb szoborcsoport része lehetett. A legtekintélyesebb darab az a bronzserpenyő (patera), ami az I. században készült. Furcsa horpadtsága azzal magyarázható, hogy mezőgazdasági terület felszíne alól került elő, valószínűleg szántáskor az eke elérhette, ettől torzult el az alakja. Az edény nyelén látható mesterjel: PI POL arra utal, hogy Cipius Polybius bronzműves dél-itáliai műhelyében (a Spartacus-felkelésről ismertté vált) Capuában készült. A Római Birodalom első császára, Augustus koráról üzen az a nagyon szép állapotban megmaradt ezüstdénár, ami Krisztus előtt 29-27-ben készült, és a fiatal császár portréja díszíti. A római kori öltözetek egy darabkája is vitrinbe került. Az ötvösség és fémművesség kifinomult technikájáról árulkodik az emailos berakással díszített bronzfibula, ruhakapcsoló, ami a II-III. században került ki a kézművesmester kezéből. Az ötödik, apró Priapos-szobor a termékenység istenét formázza. Ehhez imádkoztak az anyák, ha gyermeket akartak, emellett a gyümölcsösök, kertek védőszentjeként is számítottak rá. Mérete alapján nem szentélyben “szolgált”, hanem egykoron római család házi oltárának része lehetett. Hasonló szoborból alig kettő-három darab került elő hazánkban. Ráadásul a zalai Priapos rendkívül jó állapotban őrizte meg magát a II. század óta eltelt idő dacára.

A mini kiállítás októberben látható, utána az anyag átkerül a megyeháza hasonló bemutatóhelyére, ahol most azokat XIX. századi patikai porcelán tégelyeket lehet látni, amik eddig a városházai vitrinben voltak. Ezeket bécsi porcelánmanufaktúrában gyártottak, és az egerszegi Szent Lélek-patika gyógyszerkiszolgáló helyiségének állványedényzetéhez tartoztak.

Fontos tudni, hogy a jelenlegi törvények szerint az 1711-et megelőző időszakban földbe került tárgyak állami tulajdonnak számítanak, aki ilyet talál köteles bejelenteni a helyileg illetékes jegyzőnek vagy múzeumnak. Ha az előbb említett kor utáni időkből származó tárgy kerül elő, a megtaláló köteles megtenni mindent annak érdekében, hogy a tulajdonost vagy annak leszármazottait fellelje. Ha ez nem sikerül, akkor lehet a találóé az érték. A talajban-vízben való kutatásra használatos fémkereső – fémdetektor műszer szabadon vásárolható hazánkban is, akárcsak az Európai Unióban, a terepen való használata azonban Magyarországon engedélyhez kötött. Ilyet az Örökségvédelmi Hivatal adhat ki, valamint egy helyi múzeumi hozzájárulás is szükséges hozzá. ha épp más államban szeretnénk a detektorral “régészkedni” , előtte tájékozódjunk a szabályokról a súlyosabb következmények elkerülése érdekében.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában