Kerkakutas gyönyörű tájai, erdői, régi házai vonzzák a látogatókat

- A nagymamám, aki több mint nyolcvan évig élt azt mesélte, hogy az ő nagymamája azt mondta a fáról, hogy már az ő gyermekkorában is ilyen öreg, s ilyen vastag volt. A törzs kerülete több mint öt méter. Nem tört nagyon magasra, mert régen erre rét volt, s nem erdő, nem kellett nyújtózkodnia a napfényért. A szájhagyomány azt tartja, hogy ennek árnyékában még a törökök is megpihentek. A faluban ezeréves fának hívjuk a matuzsálemet – meséli Kiss Zoltán Kerkakutas alpolgármestere, aki lélekben közel van a fákhoz, az erdőkhöz, lévén vadászember, s gondozza a család vadasparkját is, ahova később ellátogatunk. Most, az erdei úton egy másik természeti csodához, a mészkerülő erdőhöz igyekszünk a „Mert az ön faluja is rajta van a térképen!” turisztikai sorozatunk riportjakor. Ahogy terepjáróval az erdők között kanyargó úton haladunk érzékelhetem, hogy milyen óriási Kerkakutas közigazgatási terülte. Egyik oldalon Csesztreg, majd Kerkafalva a szomszédos település, emitt meg már fent járunk Kozmadombja határnál, a 86-os főútnál. Kerkakutas három tájegység találkozásánál fekszik, délkelet felől a Göcsej, északról az Őrség határolja, nyugatra van Hetés, pontosabban, innét kezdődik a Lenti síkság. A falun, s a tájon áthalad az Országos Kéktúra útvonala.

- Megérkeztünk – áll meg Zoltán egy erdőirtás melletti öreg erdőnél. – Itt az őserdő széle, vagyis a 11 hektáros mészkerülő fenyves, ami lényegében egy százhúsz évesnél is öregebb erdőt jelent – magyarázza kísérőm, akitől megtudom, hogy mészkerülőnek hívják a kavicsos, agyagos, savanyú talajon nőtt, mészkerülő fajokban gazdag, erdeifenyők által uralt erdőket, amelyek növénytársulása főleg gyertyán és bükk, illetve tölgy.

- Gyönyörűek ezek az óriás fenyők, amelyek magassága meghaladja a húsz métert, törzsük meg olyan vastag, hogy eltörpül mellettük az ember – mondja, s mellé is áll egy óriásnak, hogy igazolja állítását. – A kéktúrások is szeretik felkeresni ezt az erdőt, gondolhatja, milyen nehéz dolga van az embernek, amikor a falu közepén megkérdezik merre található ez a fenyves. A túraútvonal-jelzések mentén azért el lehet igazodni. A régi erdőből már nem sok maradt, a Zalaerdő folyamatosan újítja meg. Ha nem tennék, az óriások állva halnának meg, vagy a viharok kidöntenék őket, s már nem lenne mód a hasznosításukra.

A völgy fenséges, nyugalmat áraszt, levegőjét szinte harapni lehet.

- És sok a gomba. Az idén annyi vargánya nőtt, hogy nem győztük szedni. Egy szlovén barátom felhívott, hogy van-e otthon gombám, mert elvinné. Délután ötre ért ide, egy óra alatt három teli kosár vargányát kapkodtunk össze az erdőben – meséli, miközben a vadaspark felé autózunk.

- Családi összefogással 2005-ben nyitottuk meg a vadasparkunkat, gím-, dámszarvasokat és muflonokat tartunk. Aki jön, annak megmutatjuk a kertet, nincs belépő, de jobban a vadak etetéséhez igazítjuk a vendégek fogadását, mert akkor közelebb merészkednek az állatok. Valamikor erre volt a falu szőlőhegye is, de ennek gondozásával felhagytak, elvadultak a birtokok – mondja Kiss Zoltán, aki elköszön, mert falugondnok is, s vinni kell az ebédet az étkeztetésben résztvevőknek.

Kerkakutas településképi arculati kézikönyve 2017-ben készült el. Ebben így írnak a szakemberek az épített örökségről: „A település ránk maradt építészete a Hetés magyarországi területén, a Cupi patak völgyeiben lévő falvak különlegesen gazdag paraszti világának hagyatéka. Elkülönül a tőle északra lévő Őrség és a délkeletre lévő Göcsej építészetétől, karakteresen sajátos, a szomszédos tájegységeknél gazdagabb, mívesebb örökséggel rendelkezik. Kerkakutas egykor a tájegység gazdagabb települései közé tartozott.

Az épületek gazdagsága, díszítettsége vetekszik a korabeli városi lakóházakkal, villaépületekkel… Mesések ezek az épületek. A rendszerváltást követő jelentős változást a gyönyörű épített és természeti környezet inspirálta beköltözés és ennek következtében a régi gazdag parasztporták némelyikének rendbetétele, valamint az idegenforgalomra alapuló fejlesztései eredményezték.”

Egy ilyen házban alakították ki 12 évvel ezelőtt a Hétkutas Vendégházat, ami azóta tagja lett az Őrségből indult Hétrétország és Nyitott Porta kezdeményezésnek.

- Eredetileg erről a vidékről származom, de Dunaújvárosban éltem le az aktív életemet. Nyugdíjas lettem, s választani kellett aközött, hogy nézem-e a tévében a szappanoperákat, vagy értelmesen töltjük el a hátralévő életünket. Visszajöttünk, s megtaláltuk ezt a házat Kerkakutason, belevágtunk a vendégfogadásba. Az idéntől a lányomék viszik tovább a vállalkozást – mutatja be lányát és férjét Kovács Géza.

- Most nehéz a helyzet a vírus járvány miatt, de ezt az időt felújításra bővítésre fordítjuk. Megvettük a mellettünk lévő házat is, ahol háziállatokat, s állatsimogatót alakítunk ki. A telkünk végében folyik a Cupi patak, annak a partját is pihenőnek parkosítjuk, hogy minél változatosabb környezetben fogadhassuk a vendégeinket – beszél a terveikről Őr Gyula. Felesége Ildikó, aki az Őrségi Őrangyal Mézeskalács Műhelyt vezeti, azzal egészíti ki, hogy a vendégek beleshetnek a mézeskalács műhelybe is, kipróbálhatják a puszedli, és habcsók készítését. Sőt, a sütésről, a díszítési motívumokról és a mesterfogásokról oktatást is lehet kérni.

- Nem csak a Hétkutas Vendégház, hanem az Őrangyal nyitott porta is miénk, ami azt jelenti, hogy egész évben várjuk a látogatóinkat. Az Őrangyal elnevezés a kislányunktól származik, mert őt Őr Angyalkának hívják – mondja Őr Ildikó.

- Hétkutas neve egy 1334-es oklevélben tűnik fel először. A birtok egy hét településből álló falucsoport volt, amelynek Kutus, a mai Kerkakutas volt a központi, s a legnagyobb települése. A középkorban a Bánffyak birtoka volt, Mátyás király korában, 1469-ben, Kutas vámjoggal rendelkezett, mezőváros volt. 1779-ben került nevébe a Kerka kiegészítés. Szent István király tiszteletére 1800-ban kezdték építeni a templomot – mondja a tavaly felújított, modern konyhával is rendelkező kultúrházban Kámán László polgármester. – A kultúrházat a lakosság is bérmentesen használhatja, a múlt hétvégén bérmálási vacsorát tartottak, most szombaton lakodalom lesz. Igyekszünk rendben tartani a falunkat, az idén is készül a közmunka programban százhúsz méter járda. Több ház külföldiek tulajdonában van, legalább húsz üresen áll, néhány menthetetlen. Egyedi, s valóban nagyon szép az épített örökségünk. Öt házat és két gazdasági portát helyi védettség alá helyeztünk. A külföldiek többsége, s a most ideköltöző magyarok is igyekeznek igényesen felújítani a régi épületeket. Nyolc új bejelentkezőnk is van, s a jövő hétre újszülöttet is várunk. A faluban három szálláshely működik, jellemzően nyugodt, csendes a falu. Naponta több túrázó csapat is érkezik, van, amikor csak egy két ember gyalogol, máskor tízesével jönnek gyalogosan, de egyre több a kerékpáros is. A lakosság befogadó, de ez attól is függ, hogy milyen az „Adjon Isten!” Aki jó szándékkal érkezik ide, mert megtetszik neki a táj, vagy az emberek, azt várjuk és segítjük – mondja Kámán László.