Előadások a 400 éve született Zrínyi Miklós tiszteletére Nagykanizsán

A Medgyaszay Házban Száraz Csilla múzeumigazgató elmondta: a kormány 2020-at a költő és hadvezér tiszteletére Zrínyi-emlékévvé nyilvánította. Ennek jegyében a kanizsai intézmény is méltó módon szeretett volna tisztelegni Zrínyi Miklós előtt.

Balogh László polgármester köszöntőjében kiemelte: Zrínyi Miklós esetében elsődleges a hadvezéri szerep, a hadsereg szervező, stratégiaépítő pozíció, hiszen a magyar, a horvát és az európai történelemben is hősként tűnik fel.

Az eseményen több előadás is elhangzott Zrínyi Miklós életéről. Dr. Hausner Gábor alezredes, hadtörténész a „Zrínyi-kultuszról”, prof. dr. Padányi József vezérőrnagy pedig Muraköz megye 17. századi védelmi helyzetéről beszélt. Elhangzott: a Zrínyiek élvonalbeli családnak számítanak Európa történelmében Ilona, IV. Miklós, Péter és Rákóczi Ferenc révén is. Számtalanszor felvetődik, hogy magyarok vagy horvátok voltak-e a Zrínyiek. A professzor azt mondta: annak idején nem azt kérdezték meg, mi valakinek a nemzetisége, inkább az számított, merre néz a kardja hegye. Ugyanakkor érdekesség, hogy Zrínyi Miklós a műveinek jelentős részét magyar nyelven írta, amiket horvátra Zrínyi Péter fordított le. A Muraköz megye korabeli védelme kapcsán pedig annak is hangot adott a vezérőrnagy, hogy stratégiai földrajzi helyzete miatt meglehetősen sok munkát adott a terület megóvása. A Habsburg, valamint a török birodalom között helyezkedett el, több magyar területhez hasonlóan. Ezért ütközőzónának számított.

Az eseményen dr. Vándor László régész, nyugalmazott megyei múzeumigazgató a Belezna-Őrtilos falvak határán lévő Zrínyiújvár régészeti kutatásairól osztott meg információkat. Jelezte, hogy a továbbiakban is folytatják a kutatást a várnál. Terveik vannak a sánc rekonstruálására, valamint kisebb bemutatóhely létesítésére is.