Ivan Gudlin pincéje

2020.09.20. 07:00

A Julián-hegy nekik a Balaton

Lignje, azaz rántott kalmár, harcsafilé, babsaláta kerül asztalunkra Ivan Gudlin Julián-hegyi pincéjében, mely láthatóan úgy lett kialakítva, hogy egyszerre többen is jól érezhessék magukat benne.

Horváth-Balogh Attila

Ivan Gudlin, Ivica Balent és Vertarics István az idei termésre koccint. Múlt hétvégén 9 tonnányit szüreteltek

Egyre több anyaországi barát vásárol szőlőbirtokot Dél-Zalában

Ugyanis gyakran múlatja itt az időt jókedvű vendégsereg, Horvátországból érkezett kirándulók, Mura menti horvát vagy a térségben szőlészkedő-borászkodó anyaországi barátok – utóbbiakból egyre több vásárol szőlőbirtokot Dél-Zalában, annak is a határ menti térségében.

A férfi elmondása szerint ő az elsők között volt, aki a rendszerváltáskor megvetette lábát a határ innenső oldalán, s azóta már többtucatnyian követték, legutoljára Ivica Balent, a prelogi Bistro Barracuda tulajdonosa – tőle származott az előbb említett ízelítő is a horvát gasztronómiából. Mint azt Ivan jelezte: Trianon előtt nagyon sok horvát élt vagy gazdálkodott ezen a vidéken (annál is inkább, mert a mai horvátországi Muraköz is Zala része volt), a kapcsolatokat és az országokat a határok erőszakos kijelölése szakította szét. Tehát tulajdonképpen semmi újdonság nincs abban, hogy a horvátok itt gazdálkodnak, csupán egy korábbi állapot áll vissza újra.

Ivan Gudlin, Ivica Balent és Vertarics István az idei termésre koccint. Múlt hétvégén 9 tonnányit szüreteltek

– Prelogban, azaz Perlakon élek és mezőgazdasági termeléssel, illetve kereskedelemmel foglalkozom – bocsátotta előre Ivan. A tolmácsolásban Vertarics István segédkezett. – Horvátországban tíz hektáron termelek olajtököt, burgonyát, hagymát és kukoricát. Ez nem olyan nagy terület, de a munka bizony ezzel is sok, mindig van valami tennivaló. Itt, Letenye térségében pedig szőlészkedek-borászkodok a Julián-hegyen található birtokaimon, melyek területe összesen körülbelül egy hektár. Négyezer tőkét gondozok, olaszrizling, pátria, cserszegi fűszeres, chardonnay és szürkebarát fajtát. Hogy melyik a kedvenc? A cserszegi, mert korai érésű, és finom, illatos bor készíthető belőle. A borokat pedig otthon értékesítem.

Olcsóbban jutnak hozzájuk

Ivantól megtudtuk: azért népszerűek az itt eladó szőlőbirtokok és a hozzájuk tartozó pincék a horvátok körében, mert olcsóbban jutnak hozzájuk, mint amennyiért otthon tudnának.

– Az első birtokomat ezer euróért vásároltam meg, víz és villany is volt rajta, ez a legfontosabb feltétel, nem is annyira a pince – magyarázta. – Most kettőt vettem, egyiket 3000, másikat 3500 euróért, mindkettőre új szőlőt telepítettem, cserszegit és pátriát, két és fél méteres sortávolsággal, hogy géppel is művelni lehessen. Másrészt ekkora térköz esetében jobban jár a sorok közt a levegő, szellősebb az ültetvény, így a tőkék kevésbé lesznek kitéve a gombabetegségeknek, ritkábban kell permeteznem őket.

A Julián-hegy tetejéről ellátni egészen az 1059 méter magas Ivanscica hegyig is Fotók: Gergely Szilárd

Kijelentette: gyakran jön át Magyarországra, szeret ide járni, az évek alatt sok barátot szerzett. Továbbá sokaknak segít eladni a megtermelt áruját, portékáját Horvátországban…

– Tervben van, hogy még összesen maximum kéthektárnyi területet vásárolok, többet nem akarok – árulta el. – Ezek a hegytetőn vannak, ahonnét gyönyörű a kilátás a hazámra, Kotoribára, Prelogra, Csáktornyára és Varasdra.

Ivan azt is elárulta: az ő közvetlen környezetében ma már körülbelül húsz horvát gazdáról tud, aki szintén a határ menti térség magyar oldalán vásárolt szőlőhegyi birtokot.

– A legnagyobb bajunk, hogy az itteni fejlesztésekre semmilyen uniós támogatást nem vehetünk igénybe, mert nem itt élünk – szögezte le. – Ezért mindent, amink Magyarországon van, saját pénzből kell finanszíroznunk. Pedig olyan birtokokat vásárolunk meg, amelyeket a gazdájuk már otthagyott vagy nem kíván művelni, tehát csak a gond lenne velük a gazosodás miatt.

Barátját is Magyarországra csábította

Ivan 57 éves, de azt mondja, úgy érzi, most van ereje teljében, számos gép és berendezés áll rendelkezésére a minőségi és hatékony termeléshez, ő pedig dolgozni szeretne.

– Még egy nagyobb darálót, illetve egy prést kell vennem, ezekkel teljessé válik az infrastruktúra – magyarázta.

Barátját, Ivica Balentet ő csábította Magyarországra.

– Perlakon élek én is, ahol egy bisztró jellegű, többek közt a tenger gyümölcseit kínáló éttermet működtetek – bocsátotta előre a fiatal férfi.

– A család mezőgazdasággal és méhészettel is foglalkozik, 150 családnyi méhesünk van. Márciusban sikerült egy területet megvásárolnom a Julián-hegyen Ivan segítségével, mely nagyon szép helyen találhatóm s arról is gyönyörű kilátás nyílik a határ menti horvát településekre. Az indulás igen nehéznek bizonyult, mert a birtok elhanyagolt volt. Sokat kellett dolgoznom, mire kitakarítottam – ez még önmagában nem lenne baj, csak kevés a szabad­időm, mert van egy harmadik munkaköröm is: forgalomtechnikai tervezőmérnökként autópályák üzemeltetésével, illetve tervezésével foglalkozom.

A méhekkel Horvátországban is vannak bajok

Kis kitérő: Ivica kérdésünkre elmondta, a méhekkel Horvátországban is vannak bajok. A Murához közeli részeken például körülbelül 15 millió méh pusztult el a repcepermetezés után. A méhészeket az állam és a biztosítók kártalanították. „Vélhetően olyan növényvédő szert vagy szereket is használtak, amilyeneket nem lett volna szabad. Elszomorít, hogy mennyire felelőtlenek némelyek” – mondta.

Viszont a Letenye környéki szőlőtőkék között jól érzi magát, nem cserélné el a helyet még a Balatonra sem.

Mert – ahogy fogalmazott – nekik a Julián-hegy a Balaton.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában