Nagykapornakon körbejárhatóvá teszik az apátsági templomot és a rendházat

Azt javasolja, menjünk ki a helyszínre, mert már más újdonságot is lehet ott látni. Csatlakozik hozzánk Makovecz Károly az önkormányzat építési munkatársa is, aki a már elhunyt híres építész, Makovecz Imre unokatestvére, az ő nagypapája, s Imre nagymamája testvérek voltak. A rokon tervei szerint építettek egy haranglábat a Remetekertbe, ahol a fafaragók több szobra is látható.

Az árnyas fák alatt új padok, s hosszú, frissen vágott deszkájú asztalok sorakoznak.

- Padokat, asztalokat az egyházközség tagjai készítették Molnár Ferenc volt polgármester vezetésével, a faanyagot az erdészet adta. A terület a Zalaerdőé, a búcsújáróhelyet az egyházközség és az önkormányzat tartja fenn. Valamikor Boldogasszonyháza falu volt erre, ami a török korban pusztult el, a Remetekert azonban megmaradt zarándokhelynek. Az erdőben van egy forrás a búcsújáróhely alatt, amit Mária forrásnak hívnak. A helyet azért nevezik Remetekertnek, mert az ezerhétszázas évekig, míg II. József meg nem tiltotta, remeték éltek itt. A Mária búcsút, Nagyboldogasszony búcsút szintén az 1700-as évektől tartja a falu az augusztus 15-ét követő vasárnapon. Erre a környező falvak lakossága is nagy számban eljön. A stációkat erre az alkalomra szeretnék elkészíteni – magyarázza a polgármester. Károly, aki a fafaragótábor egyik szervezője arról informál, hogy lényegében egy baráti társaságról van szó, amelybe nem csak faragók, hanem festők is tartoznak, ő is szívesen megvendégeli őket a hegyén. Nagykapornaknak több szőlőskertje is van, ezek mindegyikéről pazar kilátás nyílik a 76-os főút völgyére, s magára a falura is, amely évszázadok óta fontos szerepet töltött be a környék, esetenként a megye életében is.

-A bencések, több mint nyolcszáz évvel ezelőtt jól kiválasztották az apátság helyszínét, ahova a kéttornyú, három hajós templomukat 1210-re felépítették, hiszen minden irányból uralja a tájat. Hajdanán, 1335-től a 16-ik századig Kapornak többször volt a megyegyűlés színhelye, sőt nemesi törvényszék is működött itt, amelyből a másik Tapolcán volt, majd 1459-től mezővárosi rangot kapott. Sajnos 1567-ben a török elpusztította az apátságot, amit 1570-ben végvárrá alakították át, majd a török 1664-ben újból elfoglalta és fel is gyújtotta a még megmaradt települést – meséli Péter, s felkeressük a temetőt, ahol megmutatják a mindenki keresztjét, annak történelmi fontosságú feliratát. A tájba magasodó kereszt talpazatán ez olvasható: „Kapornak város polgárai állítatták és fentartanak a halál és a feltámadás mindenkori emlékéül a nagy Isten dicsősségére 1862”.

Makovecz Károly a temető felső kijáratánál egy nagyobb, gyepes placc szélén tégla és kő törmeléket mutat, s azt mondja, hogy itt állt a török időkig Kapornak plébánia temploma. A Szent Kozma és Domján vértanukról elnevezett templom a XIII. században épülhetett szintén román stílusban, s a XIV. században már plébánia templom volt, Első plébánosa is ismert, Hedrinus 1333-ból. Ezt a templomot is a törökök pusztította el, falai megmaradtak, de nem építették újjá, 1778-ban lebontották. Köveit a plébánia házába építették bele, ami a mai iskola helyén állt, a rendház szomszédságában.

-Jó volna, ha feltárnák a régészek, s az alapjait vissza lehetne állítani – meditálunk, de ennél nagyobb, sürgetőbb régészeti feltárásokra sem jut a faluban. Dr. Vándor László régész kutatta az apátsági templomot, s tárta fel a szentély mögött most látható fal alapokat, amelyek már pontosan mutatják mekkora, s milyen lehetett a három hajós apátsági templom. A kolostor és a vár azonban nincs feltárva. Ez munka nagyon sok pénzbe kerülne, viszont biztosan felszínre hozna meglepetéseket. A rendház pincebejárata előtt Horváth Tibor, Süle Zsolt és Hajas Gábor, az önkormányzat dolgozói a stációkat festik, mögöttük egy bolthajtásos folyosó vezet a pince belsejébe, amit be is játunk. Sajnos nincs módja az önkormányzatnak látogathatóvá varázsolni a történelmi építmény földalatti helyiségeit...

- Pályázati segítséggel elkészült a műfüves sportpályánk a templom és az öregek otthona épülete szomszédságában, az iskola fölött. Emiatt ki kellett vágnunk egy öreg fasort, ami kiváltotta a lakosság tiltakozását. A fák helyére egy kicsit odébb újak kerülnek, láthatóbbá váltak, s kinyíltak a történelmi épületek, használhatóbbá vált az itteni füves park a gyermekek számára, de legfontosabb az lesz, hogy körbejárhatóvá válik a templom és a rendház. Most egy oldalajtón járnak be a hívek a templomba, viszont, miután lebontunk több önkormányzati kiszolgáló öreg épületet a sportpálya mögött, kinyílik a tér a templom főbejárata előtt. Már elkezdtük kialakítani az új parkolót, ahonnan közel lesz a főbejárat, s a betekintő rácson keresztül úgy is megnézhetik a turisták a gyönyörű templom belsőt, hogy be kelljen lépni a fali közé – vázolja a közeljövőben megvalósítandó terveket Péter.

A falu közepén a jezsuiták gazdasági épületei is a történelmi hagyaték részei. 1858-ban költöztek a jezsuiták a településre, és akkor, valóban mintagazdaságot kialakítva gazdagították a várost. A polgármester elmondása szerint, aki Kapornak történetének kutatója is, kivágták a tulajdonukba került bükkerdőket, volt, hogy egy időben hét fűrészüzemük is dolgozott, s ennek bevételéből építették fel gazdaságukat. 1876-ban egy közigazgatási reform keretében Nagykapornak a mezővárosi címét és a járási székhely jellegét elvesztette, a pacsai járás községe lett. Ekkor azonban megmaradt még a külön fiú- és a lányiskola, évi ötször tartottak országos vásárt, s 1885-ben a kegyes nővérek is lakhelyüknek választották a falut. A második világháború után elüldözték a jezsuitákat, gazdasági épületeikre már nem költöttek az új tulajdonosok, s mivel az épületek többsége magántulajdonban van ma is, az önkormányzat nem képes a felszámolásukra. Az egyik cselédházból sikerült az önkormányzatnak 7 szobából álló turistaszállót kialakítania.

- Jelenleg minden szobánk foglalt, cseh építőmunkások lakják, akik napelem parkot építenek a megyében. A szálló alkalmas az utazók pihenésre, de lehetőség van télen-nyáron diákcsoportok, munkahelyi közösségek, baráti társaságok és családok elhelyezésére is, befogadóképessége 28 vendég. A járvány egyelőre nem tett jót a kihasználtságának, bár most tele van az épület. Reméljük, a falusi turizmusnak jót tesz a járvány, Nagykapornaknak az egész környéke vonzó. Van egy eredetileg műemlék vendéglátóhelyünk, a Városháza Csárda, amelynek új tulajdonosa lett, s megkezdte a régóta üresen álló épület helyreállítását. Azt ígérte, miután elkészül vele, megnyitja a csárda mellett a templomhoz felvezető magánutat, hogy az ő vendégei is felmehessenek megnézni templomot – mondja Sifter Péter.

A zártkertek közül a Büki hegy magasodik közvetlenül a falu fölé, viszont a pazar kilátást kezdi eltakarni az elhagyott birtokon felnövő akácos. A hegy ormára minden évben, április utolsó éjszakáján, az 1900-as évek eleje óta feljönnek a kapornakiak, s óriási, tavaszt köszöntő tábortüzet gyújtanak. Érdemes egyszer ezt is megnézni…