A méhek védelmében: Szigorú előírások, forgalomból kivont rovarölők, folyamatos ellenőrzés

– A méhekre mint beporzó szervezetekre nagyon nagy szükség van – bocsátja előre Szabó Béla, a Zala Megyei Kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának vezetője. – Ezt a növényvédelmi gyakorlat és a jogszabályok is messzemenően figyelembe veszik, az ezzel kapcsolatos szabályozást pedig a gazdálkodók is mind jobban elfogadják.

Szabó Béla kiemeli: a méhészeti területet illetően az utóbbi évtizedben rengeteget szigorodtak az előírások. Tíz éve például a méhekre mérsékelten veszélyes növényvédő szereket – a nappali időszakban – még fel lehetett használni, amennyiben a gazdálkodó előző nap bejelentette ilyen irányú szándékát az illetékes jegyzőnek, aki értesítette a környékbeli méhészeket, hogy azok lezárhassák a kaptárakat. Ma már ez nem lehetséges, szögezi le a szakember, sőt: a hatóanyagok mintegy harmadát – s ezzel együtt a méhekre veszélyes és mérsékelten veszélyes szerek jelentős részét – kivonták a forgalomból.

– A szerves foszforsavészter-típusú vegyületek zöme mára a feledés homályába merült, ezen felül az idei immár a harmadik esztendő, hogy nem lehet egyes neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szereket alkalmazni, sem a magvak felületét csávázva, sem permetszerként kijuttatva – fogalmaz az osztályvezető.

A növényvédő szerek palettájának szűkülése nehéz helyzet elé állítja a gazdálkodókat, mondja Szabó Béla. A korlátozásokkal párhuzamosan más szerek használata megnőtt, s a termelők csak nagyobb odafigyeléssel és magasabb költséggel tudják a károsítóktól megvédeni a növényeket. Hiszen, míg régebben elég volt egy csávázás és egy rovarölőszeres kezelés, manapság ehelyett három-négy permetezésre van szükség egyes növénykultúrák esetében a hatékony védekezéshez.

– A szigorítás persze nemcsak a méhek és egyéb beporzók védelmét szolgálja, hanem végső soron az ember egészségét – folytatja a szakember.

A virágzás időszakában a növényvédelmi hatóság akkor is ellenőrzi, hogy betartják-e a gazdálkodók a rovarölő szerek használatára vonatkozó korlátozásokat, ha nem érkezik hozzájuk ezzel kapcsolatos panasz. Folyamatos vizsgálatokat folytat továbbá az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is, sorolja az osztályvezető.

– A virágból vett mintát laboratóriumban vizsgáljuk meg, azt ellenőrizve: a gazdák milyen készítményeket milyen módon alkalmaztak – mondja Szabó Béla. – A mezőgazdasági termelés és növényvédelem során tehát a szigorodó előírások és a használatból kivont készítmények mellett folyamatos ellenőrzéssel védjük a méheket és az egyéb beporzó, valamint hasznos élő szervezeteket.

A szakember hangsúlyozza: méhelhullásról az elmúlt három évben mindössze néhány bejelentés érkezett a növény- és talajvédelmi osztályhoz. Ilyen esetekben az állategészségügyi hatósággal közösen keresik fel az érintett méhészeket, hogy együtt vizsgálják ki az elhullás okát.

– Az utóbbi négy-öt évben növényvédőszer-eredetű igazolt méhmérgezéssel nem találkoztunk a megyében. Olyan panasszal viszont igen, hogy a dolgozók kirajzás után nem térnek vissza a kaptárba. Ilyenkor a méhészek taglózó hatású rovarölő használatára gyanakszanak, ilyen típusú szer azonban ma már a nappali permetezés során nem alkalmazható – mutat rá Szabó Béla, megjegyezve: bizonyos gomba- és rovarölő szerek együttes használata esetén előfordulhat ilyen következmény, ezt azonban a csomagoláson is jelölik, s a hatóság sem engedélyezi ezek egyidejű kijuttatását. – Ellenőrzéseink során azt tapasztaljuk, hogy a gazdálkodók fegyelmezettek, betartják a méhekre vonatkozó előírásokat. Ezek megszegése egyébként komoly bírsággal, per esetén pedig többmilliós kártérítéssel járhat.

Hatóságukhoz érkezett viszont olyan bejelentés, tér ki rá Szabó Béla, miszerint mechanikai gyomirtás során pusztítják a méheket, azaz lekaszálnak egy virágzó lucernatáblát vagy leszárzúzóznak egy elgyomosodott földterületet. Ezekben az esetekben nincs a méhek védelmére vonatkozó jogszabályi megkötés, tájékoztat a szakember, hangsúlyozva: bár a gép zaja és mozgása önmagában is riasztó hatással bír a röpképes rovarok számára, ilyen esetekben a Natura 2000 besorolás alá eső területeken alkalmazandó vadriasztó lánc használatát javasolják a termelőknek.

A lakosság (és a méhésztársadalom egy része is) rendkívül gyanakvó a légi növényvédelemmel szemben, pedig ennek ugyancsak szigorú szabályai vannak, emeli ki az osztályvezető annak kapcsán, hogy az állományszárító készítményeket ezekben a hetekben sokan helikopterről juttatják ki a napraforgóra. Ezeknek azonban a méhekre semmilyen negatív hatásuk nincsen.

Szabó Béla arról is szól: az uniós pályázatok szerkezetével arra ösztönzik a gazdálkodókat, hogy plusz támogatásért minél nagyobb területen úgynevezett méhlegelőket létesítsenek, s közvetve a méhészeknek kedvez a zöldítéses támogatás is. Ez akkor jár, ha a termelő másodvetésben zöld­trágyanövényeket ültet. Mivel a nyár végi, ősz eleji időszakban kevés az egyéb virágzó növény, ezeket a méhek előszeretettel látogatják, e területeken ráadásul növényvédő szer sem használható.

– A problémák elkerülése érdekében – tanácsolja végezetül az osztályvezető – a termelők, valamint a méhészek részéről is nagyfokú odafigyelés és folyamatos párbeszéd szükséges, továbbá az, hogy a felek ne ellenségként, hanem partnerként kezeljék egymást.