Palkovics László miniszter: Németországgal azonos szinten állunk csúcstechnológiában

Így vélekedett Palkovics László innovációs és technológiai miniszter – akivel a Napló beszélgetett Balatonfüreden, a tudásközpont bejárásán a közelmúltban. A miniszter rámutatott, a kormányzat elkötelezett abban, hogy a vidéki városok is megerősödjenek a tudomány és innováció terén, illetve a térségi vállalatok is hozzáférjenek ahhoz a tudáshoz, mintha egyetemek közelében működnének. Mindez meghatározó a gazdaság fejlődésében.

Miniszter úr, a kormány kiemelten kezeli azt, hogy az új, innovatív technológiák alkalmazásában élen járjon az ország. Ez mit jelent?

Magyarország high-tech nemzet. Egy éve jelent meg az IMF (International Monetary Fund, Nemzetközi Valutaalap) tanulmánya, mely megvizsgálta az országokat abból a szempontból, hogy a termékükben és a termelésben a magas technológiai hozzáadott érték hogyan néz ki. Magyarország hetven százalék körüli eredménnyel, Németországgal azonos szinten végzett. Ez alapvetően a nagyvállalatokat jellemzi, de úgy gondoltuk, ezt tovább kell vinni. Az ugyanis nem jó, ha nagy a szakadék az itteni vállalatok és a partnereik között, így azt szeretnénk, hogy a magyar tulajdonú kis- és középvállalatokat is ugyanez a high-tech jellemezze, mint a nagyokat. Ennek feltétele a technológiai váltás, ami érinti például a gyártást, az energetikát, illetve a kutató-fejlesztő mérnököt alkalmazását. Az említett törekvéseket támogatja a kormányzat. A vírus ugyanis erőteljesen felhívta arra a figyelmet a kiszolgáltatottságra, aminek hatását szeretnénk csökkenteni a jövőben.

Minden körülmények között jól működik a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) rendszer. Sikeres volt a koronavírus-járvány idején a kutatók munkája, tudása a védekezésben, ezt mondta egy újraindítási konferencián. Mire gondolt?

Az elmúlt időszakban láttuk, a védekezésben legegyszerűbb módszer a szájmaszk, amit Magyarországon nem gyártanak.

Ezért úgy gondoltuk, a védekezésben ki kell építeni a megfelelő magyar tudást, amiben az egyetemek az első perctől kezdve komoly szerepet játszottak.

Például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem lélegeztetőgép-fejlesztéssel, amit ma már betegeken próbálnak ki. Másfelől nekikezdtünk annak, hogy különféle hatóanyagú gyógyszereket hogyan lehet másokkal kombinálni, illetve megvizsgáltunk olyan hatóanyagokat, amelyek már megjelentek a világban, és elkezdtük ezeknek a gyártástechnológiáját kidolgozni. A Debreceni Egyetemmel vakcinagyártó kapacitást kezdtünk kialakítani, miszerint egy-másfél millió adag vakcinát tudunk előállítani. Ott letettük egy gyár alapkövét, hogy ne legyünk kiszolgáltatottak egy váratlan helyzetben.

Arról is beszélt, hogy a K+F teljesítményének erősítését az Eötvös Loránd Kutatóintézet Hálózat (ELKH) fejlesztésével lehet elérni, amire 2021-ben 22 milliárd forint áll rendelkezésre.

Amikor az ELKH-ról döntöttünk tavaly, a kormánynak egy célja volt, hogy a kutatóhálózat maga tudja meghatározni az irányait, a hazai és nemzetközi tudományos testületei döntsenek a helyes kutatási célokról. A kormánynak a feladata az, hogy ehhez jogszabályi és finanszírozási környezetet biztosítson. Így jövőre a kormány 22 milliárddal megemeli az eddigi 17,5 milliárdos alaptámogatást, amely így 39,5 milliárd forint lett. Ebből 11 milliárdot már erre az évre is biztosítottunk, tehát az elmúlt másfél év alatt 33 milliárd forinttal nőtt a hálózat költségvetése. Ettől azt várjuk, hogy részben az alapkutatások terén javuljon a kutatóhálózat tevékenysége, illetve az innovációban, az alapkutatásban legyen eredmény.

Az eddigi gazdaságvédelmi intézkedések megfelelők és arányosak, kijelentése szerint, de maradt költségvetési mozgástér a beavatkozásra, ha jön a koronavírus-járvány második hulláma?

Úgy gondoljuk, igen. Megnéztük a gazdaságvédelmi terv konstrukcióit, amelyek egyebek mellett a munkahelyek megvédését, a bértámogatást, az invesztíciókat szolgálják. Ezek erősítik a vállalkozásokat, másfelől megtartják a munkaerőt. Valamennyi jól működik, és a források továbbra is rendelkezésre állnak. Erre szükség lesz, ha netán jönne egy második hullám, és még nagyobb mértékben érintené a gazdaságot. Szeretnénk elkerüli a második hullámot, ehhez erőteljes fegyelmezettségre is szükség lesz. A vírust nem ismerjük, így jobb lesz elkerülni, emiatt egy sor intézkedést kell még hozni.

A gazdaságvédelmi akcióterv kiemelt fejezete, amire a nemzeti konzultáció is utal, hogy jelentős források jutnak a munkahelyek megőrzésére és teremtésére. A munkahelymegőrzést az idén 380 milliárd forinttal, míg a munkahelyteremtést 2020 és 2022 között 804 milliárd forinttal támogatják a gazdasági akcióterven belül. Mit lehet várni ettől?

Ez annyira jól sikerült, hogy az alkalmazásban állók száma az elmúlt hónapban meghaladta a januárit és a tavaly márciusit. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságban az alkalmazottak száma „visszapattant” a válság előttibe. A munkahelyek megőrzése mellett újak megteremtésével is foglalkozunk. A válság egyszer véget ér, de arra az időszakra most kell készülni. Alapvető cél a gazdaság megerősítése.