A Mura mente élővilágával ismerkedhetnek a túrázók – elkészült a tanösvény

A fejlesztést a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatósága valósítja meg az 1900 hektáros Mura Menti Tájvédelmi Körzetben, mely magában foglal Natura 2000-es területeket is, illetve az UNESCO Mura- Dráva-Duna bioszféra-rezervátum egyik fő része. Mint arról korábban már beszámoltunk, a 470 millió forint összköltségű projekt célja a hagyományos extenzív tájhasználat során kialakult mozaikos (erdőt, gyepet és holtágat is tartalmazó) ártéri élőhelyek, invazív fafajokkal ellepett gyepterületek helyreállításával a bioszféra- rezervátum állapotának, az ártér vízelvezető képességének javítása, fenntartása, továbbá a becserjésedés során eltűnt, illetve csökkent állományú őshonos növény- és állatfajok populációjának megerősítése.

A munkálatok során mintegy 150 hektáron eltávolítják az ártéri erdőkből a tájidegen fafajokat, amelyeket őshonos növényekkel váltanak fel, 75 hektáron pedig az állattartás feltételeinek megteremtése érdekében helyreállítják a fás legelőket. Az igazgatóság az errefelé hagyományos extenzív állattartás újbóli bevezetése érdekében Letenye térségében legfeljebb 200 szürke marha elhelyezésére alkalmas, géptárolókkal is kiegészített állattartó telepet alakít ki. Ugyanis a kitűzött kezelési elvárások (fátlan állapotban tartás, aljnövényzet eltávolítása) teljesítése legkönnyebben a legeltetéssel kivitelezhető az ártérben, ráadásul a nemzeti parknak feladata is az ősi állatfajok bemutatása.

A komplex beruházáscsomag első eleme nemrég készült el: egy tanösvény, mely a molnári kenukikötőtől indulva, a határfolyó töltésének koronáján haladva interaktív ismeretterjesztő táblák segítségével hozza közelebb a kirándulókhoz a Mura és a Mura mente élővilágát.

– Hat táblát helyeztünk ki, melyeken információk találhatók például a jellegzetes élőhelynek számító murai kavicszátonyról, az ártéri erdőkről, tehát összességében a Mura mente flórájáról és faunájáról, továbbá a szabályozás előtti Muráról. Sőt, még egy „halmérőt” is elhelyeztünk a folyóban élő halfajokat taglaló táblán – magyarázta Lelkes András. – A hatból négy tábla a töltéskoronán található, azzal a célzatossággal, hogy ha majd a terveknek megfelelően a vízügyi töltésfejlesztést követően ezeken kerékpározható utakat alakítanak ki, akkor az erre biciklizők – remélhetőleg – megállnak a tábláknál, és elolvassák a rajtuk szereplő információkat. De természetesen a gyalogos túrázókra is gondoltunk, amikor a töltést választottuk a tanösvény helyéül.

Lelkes András végül hozzátette: a tervek szerint a komplex projekt jövő nyárra valósul meg.